ajándékozás címkével jelölt bejegyzések

Mi alapján állapítható meg adókedvezmény ingatlaneladás esetén?

Adójog, Jövedelemadó, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

2013-ban ajándékozás jogcímén szerzett ingatlant (illetékmentes ügylet, mivel az ajándékozás egyenes ági rokonok között történt) 2015-ben értékesítettem 2.100eFt-ért.

Az adó alapja értelmezésem szerint az Szja.tv. 62.§ (3) bekezdése alapján a bevétel 25%-a (525.000Ft). A kérdésem, hogy alkalmazható ugyanezen paragrafus (6) pontja, mely szerint a jövedelem az 525.000 Ft 90%-a, azaz 472.500 Ft? Ez után kell adóznom vagy ez a 90% nem alkalmazható az esetemben?

Az adókedvezmény  ahhoz a tényhez kötődik , hogy az eladott lakóingatlan hány éve volt az eladó tulajdonába – függetlenül a szerzés jogcímétől.

 

Illetékkedvezménybe vonható-e a külföldi ingatlaneladás?

Adójog, Jövedelemadó, Ügyvéd válaszol, , , , , ,
Share Button

2010-ben vásárolt ingatlan, fele- fele arányban lányom és vőm nevére! Időközben 2013-ban ajándékozás címén a lányom nekem adta fele ingatlan tulajdonjogát!

2016-ban eladásra kerül az ingatlan, ugyanannyi összegben mint a vételi ár 5.700.-e/ft.! Az eladásból származó bevételt egy külföldi ingatlan megvásárlására szeretnénk fordítani!

Ez adózás szempontjából, mit jelentene? Beszámítható- e a külföldi ingatlanvásárlás? Továbbá a 2013-as ajándékozás utáni bevétel is ugyanabba az ingatlanba lenne felhasználva, de az már a lányom nevére kerülne!

Mit jelentene ez adózás, esetleg illeték szempontjából, nekem mint ajándékozottnak? Az ingatlan vásárlása EU-s országban történne!

Az ajándékozott fél ingatlan eladása után – a vételár 25 %-a adózik 15 % SZJA-val. A másik fél ingatlan után nem kell fizetni SZJA-t mert nincs jövedelem.

Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző 3 éven vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon  különbözete.

Fontos tudni , hogy a különbözet utáni illetéket csak akkor kell fizetni, ha az eladott ingatlan értéke kisebb, mint a vásárolt ingatlané. Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2 § (2) bek kimondja , hogy  visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldi ingatlan tekintetében kell alkalmazni.

E szabályozás alapján a  külföldi ingatlan nem tartozik az Itv. területi hatálya alá, ezért a  belföldi vagyonszerzése utáni illetékfizetés körébe a külföldi ingatlan értékesítése nem vonható be.

 

Milyen adó vonzata van ajándékba kapott ingatlan eladásának?

Adójog, Jövedelemadó, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Jelenleg egy kb 18 millió forintos panel lakásban lakunk 4-en (2 felnőtt 2 gyermek ), ami az édesanyám nevén van több mint 10 éve.

Innen szeretnénk elköltözni egy családi házba ,aminek az ára 25 millió forint . Hogy járnék jobban? Ha édesanyám nekem ajándékozná a lakást, a nevemre kerülne és pár hónapra rá eladnám 18 m-ért majd ezt a 18 milliót kiegészíteném az én 7 millió forintommal ami készpénzben van és így venném meg a családi házat. ( milyen költségek merülhetnek fel?SZJA,illeték, stb….)

Vagy ha marad édesanyám nevén a lakás ,ő adja el, és a készpénzt nekem ajándékozza , majd ezek után venném meg a családi házat !?

A legjobb megoldásnak az tűnik ha édesanya adja el az ingatlant és az Ön pénzével  kiegészítve egy éven belül vásárol – majd Önnek ajándékozza. Ajándékozott ingatlan eladása után ugyanis  a jövedelem az eladási érték 25 % -a és az szja 15 %.

Mennyi ideig számít bele az ajándék a köteles rész alapjába?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , , , ,
Share Button

Édesanyám végrendeletben úgy rendelkezett, hogy a tulajdonában álló 1/2-ed résznyi ingatlant örököljem én, a haszonélvezetet örökölje édesapám. Az ingatlan másik 1/2-ed része édesapámé, aki szintén ugyanígy végrendelkezett. Sajnálattal édesanyám elhunyt.

Van egy testvérem, aki fiatalon több, mint 25 éve kapott egy ingatlant, sok egyéb juttatást is azóta. Az ő ingatlana és a szülői ingatlanok értéke kb. azonos.A szüleim azért is rendelkeztek így, hogy egyenlőképpen örököljünk.

Kérdésem az, hogy a testvérem igényt tarthat-e a köteles részre? Az mennyi, ha az 1/2 rész értéke 8 MFt. Nekem mennyit „kell” fizetnem, ha nem fogadja el a végrendeletet, mert nála már elmúlt a 15 év az ajándékozás óta. Mit tehetek?

Ha fizetnem „kell”, azt azonnal kell a hagyatéki tárgyaláson kell megtennem? Milyen lehetőségeim vannak? Milyen költségekkel kell számolnom (szja, illeték, stb.)?

A 15 évi ajándék után köteles rész nincs. Édesanya halála miatt testvére viszont köteles része jogosult, melynek mértéke a törvényes örökrész 1/3-a, ha a haláleset az új Ptk. hatálybalépését követően történt (2014. március 15.).

Mi számít ajándéknak? Milyen összeghatárig illetékmentes az ajándék?

Adójog, Illetékmentesség, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Milyen összegig adómentes az ha valaki átutal a bankszámlámra pénzt?

Magánember, nem munkáért cserébe hanem csak úgy ajándékként. Illetve olvastam hogy 150 ezer forintig adómentesen lehet ajándékozni mi számít ajándéknak és mi nem ? Továbbá ha külföldről kapok átutalást arra más szabályok vonatkoznak-e ?

Ha valaki jövedelemben , pénzben részesül akkor illetéket fizet. 150.000.-ft alatti pénzbeni ajándék vagyonszerzési- illeték mentes. Ajándék az ami ellenérték nélküli. Ha van ellenérték azt pl.adásvételnek kell tekinteni,mert vételárként mozog az ügyletben.

Hogyan történhet zártkert adásvétele ill. ajándékozása nem egyenes ági hozzátartozók között?

Ajándékozás, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, , , , , , ,
Share Button

Egy művelési ág alól kivont zártkertet szeretnék megvásárolni  nagybátyámtól.

Milyen formanyomtatványokra van szükségem az adás-vételhez, azokat kinek és hova kell benyújtanom, milyen anyagi vonzatai vannak egy ilyen terület megvásárolásának a vételáron felül, illetve van e lehetőség rá, hogy elajándékozza nekem ezt a területet?

 

A művelésből történő kivonást követően a zártkert eladható lesz, ajándékozhatóvá válik,kikerül a Földforgalmi törvény hatálya alól.

Az adásvételi vagy ajándékozási okiratot ügyvéd vagy közjegyző készítheti el, melynek költsége az okiratot készítő szakemberrel megegyezett díj. Tulajdoni lap is szükség van ( 6250.-ft) ill. a földhivatalnál eljárási díjat kell fizetni, mely  6600Ft.

Adásvételt  követően 4 % vagyonszerzési illetéket , míg a ajándékozást követően (mivel nem lakóingatlanról van szó és nem közeli hozzátartozókról)  18 %  ajándékozási illetéket kell fizetni.

 

Változás az európai öröklésben 2015. augusztus 16-tól

Jogi hírek, Öröklési jog, , , , , , ,
Share Button

Azon európai állampolgároknak, akiknek több országban van hagyatéka (pl. Németországon és Magyarországon) 2015.08.16-tól bekövetkezett halálesetnél  nem kell két országban, külön -külön  eljárásban lefolytatniuk a hagyatékátadást, hanem egy egyesített eljárás keretében történik mindez. Fontos tudni hogy az ezt megelőző  halálesetekben  fennmarad a párhuzamos eljárás, az új szabályozás a fenti időpontot követő halálesetek utáni öröklésre vonatkoznak.

Kérdésként merül fel:melyik országban kerül sor a hagyaték átadására? Mi alapján állapítják meg az örökhagyó szokásos tartózkodási helyét?

A hagyaték átadására abban az országban kerül sor, amely az örökhagyó szokásos tartózkodási helye volt.

Ennek megállapítása  az örökösök egybehangzó nyilatkozata alapján is történhet.

Ha pl. Magyarországon levő ingatlanra induló  hagyatéki eljárás során a magyar közjegyző megállapítja, hogy az örökhagyó szokásos tartózkodási helye Németországban volt, akkor illetékesség/joghatóság  hiányában megszünteti az eljárást, és az örökhagyó szokásos tartózkodási helye szerint hatáskörrel rendelkező külföldi hatósághoz rendeli áttenni  az ügyet az összes Magyarországon keletkezett dokumentummal együtt (pl. adó és érték bizonyítvány, örökhagyó bankszámlaszáma, gépjármű adatai, Magyarországon készített végrendelet, stb.)

A 2015.08.16.napját követő halálesetekben  ugyanis megszűnt a párhuzamos hagyatéki eljárás különböző országokban, és egy egyesített eljárás során egy hatóság egy határozattal dönt  a két  vagy több országban fellelhető hagyatékok átadásáról.

Ezáltal  meghosszabbodik a hagyatéki eljárás, és az örökösök akár évek alatt jutnak csak az örökségükhöz. Ezzel együtt a költségek emelkedése is várható a fordítási , ügyviteli járulékos költségek miatt.

Hogyan előzhető meg a hosszadalmas procedúra?

A külföldieknek javaslom, még életében rendelkezzen Magyarországi vagyontárgyaival, melyre jó lehetőség az ajándékozás, vagy adásvétel – holtig tartó haszonélvezeti jog alapítással kombinálva. A haszonélvezeti jog biztosítékaként elidegenítési  és terhelési tilalom is kerülhet az ingatlanra .

Ezen esetekben ugyanis Magyarországon hagyaték nem keletkezik, az „örökös” hagyatéki eljárás nélkül jut örökségéhez, az „örökhagyó” pedig élete végéig birtokolhatja, használhatja az „öröklés tárgyát”.

 

 

Ajándékozással szerzett ingatlan eladása után van-e szja fizetési kötelezettség?

Adójog, Jövedelemadó, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

2015.-ös év elején történt egy ingatlan ajándékozás a részemre. Édesanyám egy ingatlan 50%-át nekem ajándékozta.

Ez az ingatlan ugyan ebben az évben eladásra került. Az ebből származó összegből egy másik ingatlan lett vásárolva. Kell -e az eladás miatt szja-ra számítanom?

Igen, az ajándékozott ingatlan eladása SZJA köteles. A vételár 25 % -a után kell 15 %  adót fizetnie.

 

A föld egyenes ági ajándékozása

Ajándékozás, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Ingyenes-e föld egyenes ági ajándékozása? Úgy tudom ingyenes, de ügyvédi közreműködés kell hozzá.  Mitől függ az ügyvédi díj?

Egymás közt is lehet ajándékozni? Elfogadja e a Földhivatal? Kb. 10 éve ajándékoztam át, most nekem vissza ajándékozza  egyenes ági közvetlen rokonom. Eddig is csak én műveltem.

Testvérig bezárólag  lehet földet ajándékozni egyenes ágon.Ehhez ügyvéd vagy közjegyző közreműködése is kell, valamint az okiratnak biztonsági papírnak kell lennie. Az ügyvéd díja szabadáras, de e felek elfogadó- megegyezése is kell hozzá. A közjegyző kötött díjszabással dolgozik. Az ajándékozás illetékmentes.

Ajándékozható-e családon belül termőföld?

Ajándékozás, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Szüleimtől szeretnék megvásárolni 0.5 ha földet amit 2015.novemberében mértek ki hivatalosan addig osztatlan közösben volt.

A tulajdoni lapon olyan bejegyzés szerepel hogy ” cimképzés alatt”. A kérdésem az lenne hogy „cimképzés alatt” bejegyzésnél megvásárolható a föld vagy meg kell várni hogy vége legyen annak, illetve kifüggesztés nélkül megvehetem?

A Földforgalmi törvény preferálja a családon belül (egyenes ág és testvér) földvagyon mozgatást. Ezért a sem az ajándékozásnál sem az adásvételnél nincs  a kifüggesztés/ engedélyeztetés  és nincs birtokmaximum sem.

 

12 / 22 oldal« Első...1011121314...20...Utolsó »