ajándékozás címkével jelölt bejegyzések

Köteles részre jogosult -e örökhagyó testvére?

Share Button

Nagymamánk 2001-ben fiának – édesapánknak – ajándékozta lakása ráeső tulajdonjogát. Haszonélvezete maradt rajta. Édesapánk 2009-ben meghalt.

A 2010-ben lefolytatott hagyatéki tárgyalás után mi – édesapánk két gyermeke – lettünk a tulajdonrész örökösei, természetesen nagymamánk haszonélvezeti joga mellett.

Nagymamánk 2016-ban meghalt, ami után, mi testvéremmel eladtuk a lakást.

Érdeklődnénk, van e jogi alapja annak, hogy ebből édesapánk egyik testvére most még tőlünk kötelesrészt követeljen. Nagymamánk halála után – mivel neki tulajdonában ingatlan nem volt – hagyatéki tárgyalás nem volt.

A törvényes örökösök a leszármazók a kérdezett esetben. Örökhagyó testvére nem törvényes örökös. Köteles részre ezért nem jogosult.

Hagyaték alá tartozik -e az ági vagyon?

Share Button

A házasságunk alatt apámtól ajándékozás címen földet kaptam ami a nevemen van. Válás esetén a férjem is részesül a földből hiába a nevemen van?Ilyenkor is kellene vagyonjogi szerződést kötnöm?

Mi lesz ha a férjem elhalálozik? Amit ajándékozás címen apámtól kaptam és a nevemen van marad is, vagy a gyerek örökli a felét?

Felmenőtől ajándékba kapott föld ági vagyonnak minősül. Házastárs halála esetén hagyaték tárgyát nem képezi, ezért leszármazó meg nem örökölheti.

Az ági vagyon külön vagyon, mely válás esetén is megtartja külön vagyoni jogi jellegét.

Illetékmentes-e az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás?

Share Button

Jól tudom e, hogy lakóingatlan egyenes ági ajándékozása esetén a megajándékozottnak nincs sem illeték, sem SZJA fizetési kötelezettsége? Ha mégis, az milyen mértékű?

Egyenes ági rokonok közötti ingatlan ajándékozás esetén a megajándékozottnak nem kell ajándékozási illetéket fizetnie. Mivel az ajándékozás ingyenes jogügylet, az ajándékozónak abból bevétele, jövedelme nem származik, ezért az ajándékozó személyi jövedelem adót nem fizet az ajándékozás után.

Mely esetben igényelhető köteles rész az elajándékozott ingatlan után?

Share Button

Anyukám 1-éve meghalt, 4-en vagyunk testvérek, de csak az egyik gyerek kapott meg mindent ajándékozással. Ingatlant stb. Most az ingatlant árulják. Mi hárman nem kapunk semmit az eladott ingatlan árából?

Ha a kérdezett esetben az ajándékozás az örökhagyó halálát megelőzően történt, úgy – mert elhalálozás előtti 10 éven belüli ajándékozásról van szó – a többi három örökös leszármazó köteles részt igényelhet.

Ha a kérdezett esetben a hagyatéki  tárgyalás során – egyezség keretében – lett egyedüli örökös a négy közül valaki, akkor a többi köteles részre nem jogosult és az egyedüli örökös a hagyaték tárgyát képező ingatlant értékesítheti, a befolyó teljes vételár őt illeti.

Szerezhet-e nem földműves magánszemély 1 hektárnál nagyobb földterületet?

Share Button

27 hektár szántó, osztatlan közös tulajdonunkban van elhunyt testvérem fiával, fele-fele arányban. Magánszemély vagyok, nincs semmilyen aranykalászos stb.képzésem. (A terület bérbe van adva egy gazdának.)

Szeretném a terület másik részét megvenni a nem egyenes ági rokonomtól, így több, mint egy hektár, azaz az egész az enyém lenne.

Meg tudom ezt tenni, hogy biztosan az enyém legyen a föld? Kifüggesztés nélkül? Van bármilyen mód erre?

Magánszemély ( magyar vagy EU-s állampolgár) földszerzési korlátja a 10.000 m2 (1 hektár), a szerzési korlát átlépésére csak egyenes ági hozzátartozótól (pl.: unoka – nagyszülő) való adásvétel, ajándékozás során van lehetőség.

Javaslom, hogy családon belül ne az Ön nevére szóljon az adásvételi szerződés, mert Ön, mivel nem földműves 1 hektár fölött nem szerezhet földet.

Hitellel terhelt ingatlanra lehet-e szerződést kötni? Milyen módon rendezhető a tulajdonjog illetékmentesen?

Share Button

A segítségét szeretném kérni házastárs öröklésével kapcsolatban. Én és a párom 1992 óta élünk együtt 1999- től vagyunk házasok. Közös gyermekünk nincs, nekem van egy lányom neki egy fia. A két gyermeket szinte együtt neveltük fel.  5 éves volt a lányom az ő fia pedig 6 amikor megismerkedtünk.

Az elmúlt pár évben családi házunkat eladtuk, ami az ő nevén volt most egy lakásunk van és két autónk, de a vásárolt lakás is az ő nevén van mert, sok lett volna a vagyonszerzési illeték ha fele fele arányban íratjuk a lakást, az én nevemre is.

A mostani lakásra felvettünk  2,5 millió hitelt. Én vagyok a fő adós, ő az adóstárs.

A kérdésünk az lenne, hogy kössünk -e a javamra ajándékozási szerződést 50 % arányban hogy a fele lakás a nevemre kerüljön, mert ennek a költsége a legkisebb, vagy írjunk végrendeletet mert a férjem és én is azt szeretnénk, hogy ha bármelyikünkkel történne valami akkor én sem kerüljek kiszolgáltatott helyzetbe. Ön szerint mi lenne a jó megoldás?

Banki jelzálogjog és elidegenítési, terhelési tilalom az ingatlan ajándékozását meggátolja, kivéve, ha a bank ahhoz hozzájárul. Ha tehermentessé válik az ingatlan a tulajdonjog változást ajándékozással, adásvétellel való tulajdonjog rendezéssel illetékmentesen megtehetik, ha törvényes házastársak.

Hogyan zárható ki a hagyatékból az egyik örökös?

Share Button

Édesapámnak van egy házasságon kívüli gyermeke,  viszont abszolút nem tartják a kapcsolatot és soha nem is tartották. Édesapám, édesanyám, Én és három testvérem tisztességes családként élünk egy háztartásban.

Apukánk házasságon kívüli gyermeke viszont egy züllött életet élő fiatalember. Annak szeretnék utána járni és kérdezni, hogy apukám elhunyása után mi illeti meg apai ágról? Ha mégis illetné valami akkor hogyan tudjuk azt megoldani hogy semmibe se részesüljön?

Öröklésből kizárni valakit kitagadással lehet. Ha azonban az örökhagyó halálát megelőzően a hagyaték tárgyait az örökhagyó   általa megnevezett gyermekeire átruházza a további gyermeke nem örökölhet, tekintettel arra, hogy nincs hagyaték.

Fontos tudni, hogy az ingyenes átruházás, ajándékozás köteles rész igényt keletkeztethet, ha arra örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül kerül sor. A gyakorlatban az örökhagyó az átruházással együtt haszonélvezeti jogot alapít saját maga számára melynek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat.

Adóköteles-e a szülő gyermek közötti pénz ajándék?

Share Button

Én egy Amerikában élő magyar állampolgár vagyok.  Édesanyám örökölt itt egy jelentős összeget, ami után ő már itt adózott.  ennek az összegnek egy jelentős részét nekem ajándékozta.

A kérdésem az, hogy az ajándékba kapott pénz után kell-e adóznom a  magyar Államnak, ha igen mennyit? további kérdésem: Ha esetleg édesanyám  hozná haza a pénzt, az én részemet is is (sajátjaként), neki kellene adóznia a  Magyar Államnak: Ő egyébként amerikai papírokkal rendelkezik, nem állampolgár még, hanem zöldkártyás, ha ez számít valamit.

Egyenes ágon mind a pénzajándék, mind az ingatlan ajándékozási illetékmentes és az ajándékozónak – mert az ajándékozás ellenérték nélkül történik – személyi jövedelem adót sem kell fizetnie. Természetesen a megajándékozott sem fizet személyi jövedelem adót Magyarországon.

Mire terjed ki a haszonélvezet?

Share Button

Szülői házról van szó, melynek tulajdonosa 1/2-1/2 arányban édesanyám és édesapám. 2006-ban édesanyám tulajdon részét elajándékozta testvéremnek, aki haszonélvezeti jogot adott édesanyámnak.

Édesapám 2009-ben elhunyt, az ö tulajdon részét én örököltem eltartási szerződés alapján. Kérdésem, a haszonélvezeti jog kiterjed-e az általam örökölt tulajdonrészre is?

A haszonélvezeti jog terjedelme addig tart, amely ingatlan tulajdoni illetőségre alapítva van.

Édesapa tulajdoni része a halálakor haszonélvezettel nem volt terhelt, így az eltartási szerződéssel szerzett tulajdoni hányad haszonélvezeti jogtól mentes.

Hogyan szabadulhat meg a tulajdonos a haszonálvező által felhalmozott tartozások megfizetésének kötelezettsége alól?

Share Button

A lányom aki most 29. éves haszonélvező a 2 4nm-es szoba konyhás lakásban. Sajnos kötelezettsége ellenére semmilyen rezsiköltséget nem fizet, immáron 5. éve, amióta a férjével haza költöztek.

A felhalmozódott tartozást az 50.000.- forintos nyugdíjamból vonják, annak ellenére, hogy már 3. éve elköltöztem a lakásból mert férjhez mentem, és még ideiglenesen sem vagyok bejelentkezve oda.

Az elzárt gázórát egy évvel az elköltözésem után feltörte, és a szolgáltató ezt észre vette, ezért 540.000.- forint köd bért kellene fizetnem, mind amellett, hogy 500.000 forint közös költség tartozás, 206.000 forint gáz tartozás és víz tartozás is van az ingatlanban.

A gázóra feltörést elismerte, alá is írta a szerelők által készített munkalapon. Jelenleg is albérletben lakom, és további adósság halmozódik, mert többed magával lakik az ingatlanban, amit velem fizettetnek meg .

Hogy megszabadulhassak ettől az ingatlantól, és adósságtól?

Az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett személy köteles helytállni – elsősorban – az ingatlan tulajdonon felhalmozott közös költség, rezsi stb. tartozásokért.

Ha a tartozásokat a bejegyzett haszonélező halmozta fel – másodlagosan – a tulajdonos a haszonélvezőt akár per útján is kötelezheti az általa megfizetett tartozások megtérítésére.

Lakásingatlan tulajdonjoga – ha arra a tulajdonosnak  nincs szüksége – adásvétellel, ajándékozással,  cserével, eltartási szerződéssel, életjáradéki szerződéssel, stb. átruházható családon belül vagy ismerősi körben, vagy kívülálló harmadik személynek.

2 / 22 oldal12345...1020...Utolsó »