ajándékozás címkével jelölt bejegyzések

Hogyan rendezhető az ingatlan tulajdoni joga?

Share Button

Házas ingatlant örököltem szüleimtől. Gyermekemnek 2005-ben engedtem, hogy hozzá építsen, mivel rossz körülmények között lakott 2 kiskorú gyermekével.

Azóta a lakást felépítette és lakhatási engedélyt is kapott az önkormányzattól.                 A földhivatal szerint nincsen tulajdon joga annak ellenére, hogy ő építette a házát.

Mit kell tennem annak érdekében, hogy tulajdonát megkaphassa? Én a telekrészemből a rá eső részt szívesen elajándékoznám részére. Így megoldható lenne a probléma és végre hozzá juthatna a lakásához?

Ha az ingatlan megosztható, javaslom, hogy két önálló helyrajzi számot alakítsanak ki. Mivel édesanya nevén van az ingatlan, így egyedül – ha az ingatlan megosztható – telekalakítással, földmérő bevonásával ketté veheti az ingatlant és a gyermeke által beépítettet neki odaajándékozhatja.

Ha nem megosztható az ingatlan, osztatlan közös tulajdont hozhatnak létre természetben kizárólagos használati renddel. Ehhez is készülhet vázrajz. Ez utóbbi megoldást ügyvéd vagy közjegyző által készített szerződés aláírásával lehet kivitelezni.

Hogyan biztosíthatom azt, hogy ne minden gyerekem részesüljön az örökségemből?

Share Button

Négy felnőtt gyerekem van két házasságból. Az első házasságom után elváltam, az ott született két lányommal megromlott a viszony, több mint 10 éve nem beszéltünk, nem találkoztunk.

A jelenlegi feleségemmel az ingatlanunk közös tulajdon és jelzáloggal terhelt. Végtörlesztést tervezünk. A jelzálogjog törlése után pedig azt szeretném, ha csak a két közös gyerekünk örökölné majd az ingatlant és a két korábbi gyerekem ne részesüljön belőle.

Milyen megoldások jöhetnek szóba? Elegendő-e a tulajdonrészemet a feleségemnek, vagy a gyerekeimnek ajándékoznom, vagy milyen módon lehetnek a közös gyerekeink tulajdonosok úgy, hogy halálom után a két másik gyerek semmilyen módon ne követelhessen semmit sem?

Vér szerinti leszármazó csak akkor nem örököl, ha örökhagyó tulajdonában nincs semmilyen hagyatéki tárgy.

Megoldása lehet, hogy vagy a házastárs nevére írják át az Ön tulajdoni hányadát, vagy a mostani házastársával közös gyermekei nevére. Mindkét esetben az eredmény az lesz, hogy elhalálozásakor nem lesz hagyatéki tárgyalás, hagyatékátadás.

Fontos tudni, hogy holtig tartó haszonélvezet is alapítható a tulajdonjog átruházással egyidejűleg az Ön nevére és a haszonélvezet biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalom jegyeztethető fel az  ingatlan tulajdoni lapjára.

Mely esetben nem jár köteles rész?

Share Button

Kedves ismerősömnek két örököse van (gyermek), családi viták folyományaként csak egyikre hagyná a vagyonát. Kérdésem az, hogy ajándékozással el lehet-e kerülni azt, hogy a másik örökösnek köteles részt kelljen kifizetni? Vagy csak adás-vétellel? Mennyi a köteles rész, ha túlélő házastárs is van?

Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándék a másik örököst kötelesrész igénylésére jogosíthatja fel.  A kötelesrész mértéke a törvényes örökrésze 1 / 3-a. Házastárs kötelesrésze csak abban az esetben merülhet fel, ha örökhagyó végrendeletben akként rendelkezik, hogy a házastársa semmit nem örököl, vagy az előbb említett ajándékozási esetben.

Mennyi ideig követelhető köteles rész?

Share Button

Szüleim családi házát ajándékban kaptam meg 2014.januárban.  1/1 tulajdonos lettem és a szülőknek holtig tartó haszonélvezeti joguk van.Mivel van egy bátyám is , aki nem törődök a szüleimmel már vagy 6 éve, sem telefonon, sem személyesen nem érdeklődik felőlük. A kérdésem, jár e neki köteles rész , ha igen mennyi és mikor évül el.Hogyan lehet őt a köteles részből kihagyni?

Az ajándékozástól számított 10 év eltelte után a kötelesrész igényérvényesítési lehetősége elévül, feltéve, hogy az ajándékozó életben van.

Mikor jár a köteles rész?

Share Button

Édesapám másodszor megnősült, első házasságából 3 gyermek született. Apukám feleségére íratta a lakást kb. 5 éve,/házasság előtti szerzés volt/ kérdésem, hogy nekünk hármunknak jár-e a kötelesrész?

Ha édesapja ajándékozással íratta az ingatlant felesége nevére, akkor a halálát megelőző 10 éven belül tett ajándékot a köteles rész alapjához lehet számíttatni.

Ha édesapja adásvétellel íratta az ingatlant felesége nevére, akkor köteles rész iránti igényt nem érvényesíttethetnek.

Hogyan biztosítható, hogy a testvér építkezéséhez adott kölcsön csak a testvéré legyen?

Share Button

A testvérem csok- ból építkezik feleségével . Én 10 M. Ft-ot adtam neki. Milyen szerződést kell kötnöm, hogy válás esetén a feleség ne szerezzen vagyontárgyat , a testvérem külön vagyona legyen ?

Olyan ajándékozási szerződés kötése javasolt, ügyvéd vagy közjegyző előtt, mely kifejezetten rögzíti, hogy az ajándékot a felek a testvér különvagyonába utalják. Ugyanez a joghatás érhető el egy házassági vagyonjogi szerződés által is.

Fontos tudni, hogy öröklési helyzetben az ajándék a testvér hagyatéka tekintetében nem minősülhet ági vagyonnak, azaz annak öröklésére a túlélő házastárs  igényt tarthat.

Illetékköteles-e a pénz ajándékozása?

Share Button

Apukám ajándékozna a nővéremnek egy millió forintot, de a nővérem nem apukám vér szerinti lánya -csak ő nevelte 3 hónapos kora óta, sajátjaként szereti,- így hát kell-e adót fizetnie utána?

Pénz ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha a 150 000 forintot meghaladó összegű.

Mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék [Itv. 17. § (1) bekezdés p) pont].

Mivel  a feltett kérdés nem egyenes ágú rokonok közötti ajándékozásra utal, ezért a megajándékozottnak 18 % mértékű ajándékozási illeték fizetési kötelezettsége keletkezik.

Gyermek számlájára utalt szülőt illető vételárat gyermek felhasználhatja -e ajándékozási szerződés nélkül?

Share Button

Édesapám és én is 1/4 tulajdoni hányaddal rendelkeztünk egy ingatlanon, mely értékesítésre került.

Az adásvételi szerződésben, mivel édesapám nem rendelkezik bankszámlával, az én bankszámlámon került megjelölésére, ahova elutalta vevő a 2*1/4-ed utáni vételárat.

Mivel édesapám nekem szánta az 1/4-e után járó pénzt én azt szabadon felhasználhatom vagy kell-e valamiféle hivatalos irat erről (pl. ajándékozási szerződés)?

Mely esetben nem nyújtható be köteles rész iránti igény?

Share Button

Édesanyámnak van egy lakása, amit az anyukája hagyott rá és ezt a lakást rám szeretné hagyni, de van egy testvérem is akit kizárna az örökségből. Milyen úton tud rendelkezni hogy ez a lakás csakis az Én tulajdonomba maradjon?

A testvért az ingatlan örökléséből kizárólag kitagadás útján lehet mellőzni végrendelettel.

A kizárás pl., hogy édesanya csak Önnek adja az ingatlant végrendelettel, nem fosztja meg a testvért a köteles rész igényre való jogosultságtól.

Édesanyával köthetnek olyan visszterhes megállapodást, mint pl. az adásvétel, amelynél a testvérnek nem lehet kötelesrész igénye. Fontos tudni, hogy ajándékozás esetén – ha örökhagyó halálát megelőző 10 évben történik –  a testvér köteles részre jogosultsága fennmarad.

Igényelhető-e köteles rész 10 éven túli ajándékozás után?

Share Button

Hárman vagyunk testvérek. Most tudtuk meg (2019.04.28), hogy szüleink a legkisebb testvérünk nevére íratták az ingatlanjukat ajándékozási szerződést kötve vele 1998.07.27 -én. Haláluk esetén húgommal jogosultak vagyunk-e a köteles részre?

A köteles részre jogosultság legalább két előfeltételnek kell megfelelnie: következzék be maga a haláleset, mely alapján megállapítható legyen, hogy nem telt el 10 év örökhagyó halála és az ajándékozás ténye megvalósulása között. Az Ön által írt eset e követelményeknek nem felel meg.

5 / 22 oldal« Első...34567...1020...Utolsó »