ajándékozási illeték címkével jelölt bejegyzések

Eladhatja-e a haszonélvező az ingatlant? Megveheti-e a haszonélvezeti jogot az ingatlan tulajdonosa?

Share Button

Ingatlantulajdonos tudta nélkül a haszonélvező eladhatja -e a haszonélvezeti jogát?

 Ha a haszonélvező el akarja adni a haszonélvezeti jogát, meg tudja -e venni tőle az ingatlan tulajdonosa?

A haszonélvezet Önállóan nem forgalomképes. Ez azt jelenti, hogy csak az ingatlan eladásával egyidejűleg lehet érte vételárat kapnia a haszonélvezőnek az illetéktörvény 72. paragrafusa szerint számítva.

A haszonélvezeti jog megszüntetésének két lehetősége van: ingyenes lemondás, vagy az előbb említett értékesítés.

Az ingyenes haszonélvezeti jog ,megszüntetés valójában ajándékozásnak minősül. Ha a tulajdonos és a haszonélvező egyenes ági rokonok (beleértve a házastársat és a testvért is) akkor illetékmentes a lemondással történő megszüntetés az ingatlan tulajdonosa számára.

Amennyiben a haszonélvező és a tulajdonos nem közeli rokonok, ajándékozási illetéket fizet a tulajdonos, melynek értéke lakóház esetén 9 %, egyéb esetben 18 %

A lemondás történhet egyoldalú nyilatkozattal, vagy tulajdonossal együttesen aláírt okirattal.

Fontos tudni, ha egyoldalú megszüntetés esetén -ha a tulajdonosnak nem közeli hozzátartozója a haszonélvező-a tulajdonos nem mentesül az ajándékozási illeték megfizetése alól

 

Milyen adóvonzata van az ajándékozásnak, ha a felek nem vér szerinti hozzátartozók?

Share Button

A nagymamám a nagypapámtól elvált és újra férjez ment. A nagymamám több éve elhunyt, de a férjét (aki nem a vér szerinti a nagypapám) a nagypapámként kezelem.

Az ő ingatlanának részemre történő elajándékozása esetén egyenes ági rokonnak számít-e ő, így mentesülhetek-e az ajándékozási illeték alól?

Csak a vér szerinti nagyapa egyenesági közeli hozzátartozó, a nem vér szerinti ajándékozása illetékköteles, lakóingatlan esetében 9% az illeték, míg nem  lakóingatlan esetében 18 %. E körben javasolt, hogy inkább adásvételi okirat készüljön, mert annak csak 4% az illetéke.

Nevelt lány ingatlanán fennálló haszonélvezet eladása, vagy az ingyenes lemondás jár kisebb adóvonzattal?

Share Button

Anyósom sok éve vásárolt egy lakást férjem első házasságából született lányának, férjem és az én haszonélvezetemmel. Nevelt lányom felnőtt, most eladna a lakást. Én ellenszolgáltatás nélkül lemondanék a haszonélvezetemről. 65 éves elmúltam.

Kell-e bárkinek adót vagy illetéket fizetni, és mennyit, ha a lakást 30M Ft-ért adja el?

És: lehet-e a lemondást az adásvételi szerződésbe belefoglalni, vagy célszerű külön jognyilatkozatot tenni?

A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog.   Az ingyenes haszonélvezeti jogról lemondás a tulajdonos részéről kapott ajándéknak minősül  és  az ajándék után pedig 9% mértékű illetéket kell fizetnie .

Érdemes megfontolni a haszonélvezői jog eladás útján történő megszüntetését az esetleg jóval kevesebb járulékos költség fizetése miatt (SZJA). Ha  haszonélvezeti jog már több mint 5 éve fennállt akkor adómentes annak megszüntetése.

 

Megilleti -e az illetékmentesség a vőt is mint vevőt?

Share Button

Szüleimtől szeretnénk férjemmel megvásárolni a családi házukat. 50-50%-ban lennénk új tulajdonosok. Tájékozódtam, hogy az egyenes ági rokontól való vásárlás illetékmentes.A férjem 50%-ára is megkapjuk az illetékmentességet?

Szülőtől ha gyermek vásárol az valóban illetékmentes tulajdonjog szerzés, nem kell 4% visszterhes vagyonszerzési illetéket fizetni, viszont az Ön férje az ingatlan vételára 50%-a után meg kell hogy fizesse a 4% vagyonszerzési illetéket.

Megjegyzem, ha Ön kizárólagosan lenne a vásárló és azt követően adná el férjének az ingatlan 50%-át, akkor a férjének sem kell 4% illetéket fizetni, mert a házastársak közötti adásvétel is illetékmentes. Fontos tudni, hogy a házastársak közötti ajándékozás is illetékmentes.

Ajándékozható-e ingatlan nem rokon európai uniós állampolgárnak?

Share Button

Végrendeletemmel megörökölheti-e lakástulajdonom bizonyos hányadát külföldi /uniós/ állampolgár az egyenesági örökösök mellett, ha nincs köztünk rokoni kapcsolat, ill. elajándékozhatom-e azt számára? Ezen esetekben milyen illetékfizetési kötelezettség terheli őt?

Magyar lakóingatlanát uniós állampolgárnak ajándékozhatja külön engedély nélkül, ugyanúgy, mintha magyar állampolgárnak ajándékozná. Ilyen tartalommal végrendeletet is készíttethet, melyet magyar ügyvéd előtt lehet megtenniük. Az ajándékozás után 9 % ajándékozási illetéket kell fizetnie a megajándékozottnak.

Fontos tudni, ha ajándékozó a szerződés aláírását követő 10 éven belül elhalálozna, az egyenesági örökösök kötelesrész igényt terjeszthetnek elő, melynek mértéke annak az 1 / 3-a , amelyet  – ha nem lett volna végrendelet – a Ptk. szerint örökölnének.

Tanácsos -e elhalálozás előtt rendelkezni a hagyaték sorsáról?

Share Button

Idős nagynénémnek hárman vagyunk örökösei: nagynéném bátyjának a lánya, és nagynéném nővérének, azaz édesanyámnak a gyermekei. (húgom és én).

Az örökség egy tehermentes társasházi lakás lesz. Nagynéném nem készített végrendeletet. A jövőre készülvén, mi lenne a legpraktikusabb? Ön mit ajánlana nekünk? Hármónk között nem szeretnénk különbséget az örökségben.

Mivel öröklési illeték fizetési kötelezettségük származna egy esetleges hagyatéki eljárás által való öröklésükből fakadóan, ezért javaslom, hogy egyeztessék le azt a hagyatéki eljárást kikerülő azonnali lehetőséget, hogy ajándékozás útján szerezzék meg az ingatlan 1 /3 – 1 / 3-ad tulajdoni jogát. Így nem kell hagyatékátadási közjegyzői díjat fizetniük.

A bekövetkező öröklés után fizetendő illeték megegyezik az ajándékozási illeték mértékével, mindkettő esetben 9 %. Az ajándékozó bentlakását élete végéig a szerződésbe foglalt haszonélvezeti jog alapítással lehet biztosítani és a haszonélvezeti jog biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyeztethető az ingatlan-nyilvántartásba.

Értékpapír számlára történő befizetésre is vonatkozik-e az ajándékozási illeték?

Share Button

 18 éven aluli testvérek számára start értékpapírszámlára történő befizetésre is vonatkozik a 18%-os testvérek közti ajándékozási illeték? Ha igen, csak az egy összegben 150.000 Ft feletti átutalásokra vonatkozik vagy a teljes befizetett összegre?

Ha egy magánszemély egy másik magánszemély részére pénzt vagy egyéb juttatást nyújt, a juttatás adókötelezettségét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv.] rendelkezései szerint kell megítélni.

Az Szja tv. 4. §-ában foglaltak értelmében a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában (pénzben és/vagy nem pénzben) mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül.

Ajándékozással történt vagyonszerzés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben  meghatározottak szerint ajándékozási illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illeték tárgya az Itv. 11. § (1) bekezdése alapján többek között

az ingó ajándékozására terjed ki.

Az  ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottra jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja [Itv. 11. § (2) bekezdés].

Az Itv. alkalmazásában ingó a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog [Itv. 102. § (1) bekezdés c) pont].

Joghatóság:Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében az Itv.-t akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.

Javaslom még az alábbiak áttanulmányozását.

https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz

Jogi álláspontom szerint ha pl.  időszakonkénti (havi vagy több havi) rendszerességgel 150 ezer forinttal vagy ezen összeget el nem érő összeggel  támogatja a testvérét start értékpapírszámlára történő befizetéssel  a megajándékozottnak nem keletkezik illetékkötelezettsége.

 

Családon belüli termőföld ajándékozás esetén ki kell-e függeszteni a szerződést?

Share Button

Testvérek (közeli hozzátartozók) közötti termőföld ajándékozás vagy eladás az előnyösebb-e és lehetséges-e? Mindkét esetben az illeték mértéke mennyi?

4 hektár földje van mindkét testvérnek közvetlen egymás mellett. Egyik testvér sem minősül földművesnek. A vevő testvér bejelentett lakása 100 kilométerre van a saját és a megvenni kívánt termőföldtől (de ha szükséges átjelentkezhet). Harmadik személynek haszonbérleti szerződése is van a termőföldön még 6 évre.

Ki kell-e függeszteni az eladást? Kell-e a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása?

Van-e másnak elővásárlási joga, vagy vétel esetén biztosan a testvéré lesz-e a termőföld?

Családon belüli földmozgást a földforgalmi törvény úgy preferálja, hogy az ilyen adásvételi szerződést kifüggeszteni, jóváhagyatni nem kell, az ajándékozás sem esik engedélyeztetési eljárás alá.

Az  Ön által kérdezett tényállás alapján  4 % visszterhes vagyonszerzési illetéket kell fizetnie a vevő testvérnek, míg ajándékozás esetén 18 % ajándékozási illetéket a megajándékozott testvérnek.

Mindkét esetre igaz, hogy földszerzési korlátozás, elővásárlási joggyakorlás nincs.

Nem földműves apa és fia közötti földajándékozásnak van-e korlátja? Ajándék visszakövetelhető-e

Share Button

Édesapám, aki nem földműves szeretné a saját tulajdonú termőföld-területének egy részét értékesíteni nekem, mint fiának. Jómagam szintén nem vagyok földműves, de mindketten magyar állampolgárok vagyunk. A kérdésem az lenne, hogy mivel nem vagyok földműves, édesapám eladhat -e vagy ajándékozhat-e földterületet nekem, a fiának, melyik megoldás az előnyösebb, és van-e ennek valamilyen korlatja? Ha jól tudom, akkor az ajándékozásnak az a hátulütője, hogy az ajándék bármikor visszakérhető. Igaz ez?

Minden korlátozás nélkül földet ajándékozni/eladni lehet a közeli hozzátartozónak (utolsó ilyen a testvér) kifüggesztés és engedélyezi eljárás nélkül. A testvérnek az  adásvétel után 4% az illeték, míg az ajándékozás illetékmentes. Ebből kiindulva az ajándék a kedvezőbb az Ön számára. Ha az ajándékozási szerződés nem kötött valamely feltételhez, jövőbeni elváráshoz annak visszakövetelése jogilag nehezen kivitelezhető, mert megalapozottsága megkérdőjelezhető.

Milyen költségekkel jár a nem egyenes ági hozzátartozó számára történő ajándékozás?

Share Button

Nekem egy 1346 m2 területű, 6,09 AK értékű zártkertem van. Miután kivonattam a művelés alól, a testvérem két gyerekének szeretném ajándékozni. Az ajándékozásnak mi a menete – mi a teendőm, kiadásom, kötelezettségem nekem, mint eladónak és a bátyám két (fiatalkorú) gyermekének, mint vevőnek/ajándékozottnak? Illetéket kell-e valakinek fizetni, s ha igen, hova s mennyit?

Kivett zártkert ajándékozása megegyezik a belterületi ingatlanokéval. Az ajándékozási szerződést ügyvéd vagy közjegyző kell elkészítse.

Ha a megajándékozottak 14 év alattiak, akkor helyettük szüleik írják alá a szerződést, ha 14-18 év közöttiek, akkor a megajándékozottak és a szülők is aláírók.

Ha a megajándékozott nem közeli hozzátartozó 18% ajándékozási illetéket fizet az ajándék értéke után. Az értéket érdemes az ajándékozási szerződésben rögzíteni.

1 / 3 oldal123