ajándékozási szerződés címkével jelölt bejegyzések

Milyen adófizetési kötelezettség merül fel ingatlan eladás és ingatlan vétel esetén?

Share Button

Nagymamám eladta a lakását. Abból  a pénzből egy drágább házat szeretnénk venni, melyet én kapnék meg, az én nevemen lenne.

A régi lakás a nagymamám és az édesapám nevén van.  Az én nevemen már van egy lakóingatlan. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben mennyi adóra illetve illetékre lehet számítani? Ez ajándékozásnak minősül?

A köztudatban összemosódik az adófizetés az illetékfizetéssel.

Ugyan mindkettő adónem, de SZJA-t csak eladó fizet, míg vagyonszerzési illetéket mindig a vevő.

Nagymama tehát akkor fizet adót, ha a lakását 5 éven belül vásárolta és most többért adta el.

Ha nagymama saját nevére 3 éven belül vásárolna új lakást / családi házat – többért, mint amennyiért eladott, akkor a különbözet után kell fizetnie 4 % vagyonszerzési illetéket. Ha viszont Ön lesz a vevő ezt az illeték kedvezményt nem veheti igénybe, mert nem Ön adott el lakást 3 éven belül.

Ha nagymama pénzéből az Ön nevére vásárolnak ingatlant, ez adásvételnek minősül, de mögötte pénzajándékozás van. Közeli hozzátartozók, mint nagymama-unoka illetékmentesen ajándékozhatnak pénzt. Jó megoldás lehet, ha a nagymama nevére történik az új ingatlan vásárlása – illeték kedvezménnyel – és ezt követően nagymama Önnek ajándékozza az ingatlant illeték mentesen.

Mennyi szja-t kell fizetni ajándékba kapott ingatlan eladása után?

Share Button

Édesapám 2000-ben vett egy termőföldet, melyet beerdősített. 2014-ben ezt a földterületet elajándékozta nekem, a fiának./szerződésben szereplő, meghatározott érték: 3 M.-Ft/ Most eladásra kerül a földterület 5 M.-Ft-os áron/

Az lenne a kérdésem, hogy milyen összegű adófizetési kötelezettségem keletkezik ebben az esetben? Gondolom az az előny, mely abból származott volna, ha édesapám tulajdonában marad a földterület, így már sajnos nem érvényesíthető.

Ajándékozott ingatlan eladása után  15 % SZJA fizetési kötelezettség keletkezik. Az adó alapja az eladási ár 25 %-a.

Milyen adó vonzata van ajándékba kapott ingatlan eladásának?

Share Button

Jelenleg egy kb 18 millió forintos panel lakásban lakunk 4-en (2 felnőtt 2 gyermek ), ami az édesanyám nevén van több mint 10 éve.

Innen szeretnénk elköltözni egy családi házba ,aminek az ára 25 millió forint . Hogy járnék jobban? Ha édesanyám nekem ajándékozná a lakást, a nevemre kerülne és pár hónapra rá eladnám 18 m-ért majd ezt a 18 milliót kiegészíteném az én 7 millió forintommal ami készpénzben van és így venném meg a családi házat. ( milyen költségek merülhetnek fel?SZJA,illeték, stb….)

Vagy ha marad édesanyám nevén a lakás ,ő adja el, és a készpénzt nekem ajándékozza , majd ezek után venném meg a családi házat !?

A legjobb megoldásnak az tűnik ha édesanya adja el az ingatlant és az Ön pénzével  kiegészítve egy éven belül vásárol – majd Önnek ajándékozza. Ajándékozott ingatlan eladása után ugyanis  a jövedelem az eladási érték 25 % -a és az szja 15 %.

Ajándékozható -e termőföld magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek részére?

Share Button

Van Abaújban  66 ha területű szántóföldem, ami bérbe van adva.  (a kárpótlás után szüleimtől örököltem). Szeretném ingatlanom tulajdonjogát rendezni. Abaúji földemet fiamnak juttatnám,  a haszonélvezeti jogot megtartva magamnak az évente esedékes bérleti díjat .

Mi ennek a módja, van-e többféle megoldás, s  mi a kedvezőbb? Ajándékozás ? Örökség, majd amikor arra sor kerül?  Adók, illetékek ezen esetekben?

Magyar állampolgár vagyok,  van magyarországi címem, de sokat tartózkodom lányomnál Ausztriában. Földadót nem kell fizetnem.
Fiam osztrák/francia állampolgársággal rendelkezik, Franciaországban lakik és dolgozik.
Tudtommal külföldi állampolgárok nem vehetnek otthon földet, de mi a helyzet ha magyar szüleiktől kapják/öröklik az ingatlant?

A családon belüli földátruházást oly módon preferálja a Földforgalmi törvény, hogy közeli hozzátartozók között így az egyenes ági rokonok között (szülő-gyermek) megengedi a föld ajándékozását és 20 év időtartamra a haszonélvezeti jog alapítását.

Nincs akadálya tehát, hogy egy magyar ügyvéd által elkészített ajándékozási szerződéssel a tagállami francia/osztrák állampolgár fia az ingatlan tulajdoni jogát megszerezze, annak ellenére sem, hogy a fia Magyarországon nem regisztrált földműves.

Az adásvételi szerződéssel egyidejűleg is lehet az Ön javára a 20 évre szóló haszonélvezeti jogot megalapítani.

A szerződések külföldi otthonukba aláírhatóak és az ügyvéd skyp utján távazonosítja a feleket.

Az ajándékozási szerződés visszaállításának van időkorlátja?

Share Button

Az ajándékozási szerződés visszaállításának van időkorlátja?

Nincs időbeli korlát de ha a öt éven belül állítják vissza  az eredeti  állapotot akkor a megfizetett  ajándékozási illeték visszaigényelhető, ha öt éven túl akkor visszaigénylésnek jogalapja nincs. E körben a szerződést közös megegyezéssel fel kell bontani.

Mennyi szja-t kell fizetni ajándékba kapott ingatlan értékesítése utáni bevételből?

Share Button

Kicsit régi az ügy, de számomra az adózás szempontjából az utolsó év.2011-ben eladtam egy ingatlant, ami 2010-ben ajándékozással került a nevemre.

Az eladott ingatlant 7.300.000,- Ft-tal többért adtam el, mint az ajándékozás és az illeték összege volt. Tehát a 7.000.000,- Ft ajándék érték, 700.000,- Ft befizetett illeték. Eladási ár 15.000.000,- Ft. 2012-ben adóztam utána. Tehát a különbözet 7.300.000,- Ft 16 %-át.

Befizetett adó 1.168.000,- Ft. De bármilyen fórumon nézem, csak a különbözet 25 %-a után kell a 16 % adót megfizetni. Kérdésem, hogy ez 2012-ben így volt, vagy én csináltam rosszul, és esetleg visszaigényelhetnék valamit a NAV-tól?

A jövedelemadó szabályok olyan ügyletek esetén, amelyeknél a szerzéskori érték egzaktul nem megállapítható a 75 % mértékű költség átalány elszámolását tette és teszi lehetővé.

Ilyen például a tulajdonos által épített ingatlan eladásai, persze csak ha a számlákkal igazolt költség kevesebb, mint az eladási ár 75 %-a.

Az ajándékozott ingatlan eladásánál sem az ajándékozási szerződésben esetleg megállapított érték az irányadó, hanem mindig az adásvételi szerződésben írt vételár. Ennek 25 %-a a jövedelemadó alapja. Ha Ön nem így számolt korrigáltassa.

Szükség van-e ajándékozásnál is a tulajdonostársak lemondó nyilatkozatára?

Share Button

Tulajdonomban van egy 16 m2-es garázs. Mivel nincs rá szükségem, szeretnék tőle megszabadulni. Gondoltam eladom, értéke kb 3-500.000 Ft lehet.

A garázs osztatlan közös tulajdonban van, kb. 250 tulajdonossal vagyunk a garázstelepen, mindenki máshol él az országban. Eladni az engedélyük nélkül nagyon körülményes.

Közben felmerült, hogy egy régi barátomnak ajándékozom a garázst, csak szabaduljak tőle.

Az ügyvéd az ajándékozási szerződést elkészítette. Ezek után a Földhivatal küldte a felszólítást, hogy kéri a kb. 250 lemondó nyilatkozatot!

Nem ajándékozhatom el a 250 tulajdonostárs hozzájárulása nélkül a garázsomat?? A tértivevényes levelek többe kerülnének, mint amit a garázs ér! Ön szerint ez tényleg így van?

Ajándékozás esetén az elővásárlási jog fogalmilag kizárt, mert az ajándékozás ingyenes jogügylet, benne semmilyen vásárlás nem történik.

Csak az adásvételi szerződésnek tartalmi eleme a vásárlás, amikor a tulajdonostársaknak  a jogszabályok elővásárlási jogot biztosítanak.

Gyakori az az eset, hogy részajándékozás előzi meg az adásvételt, azért hogy a részben már megajándékozott és tulajdonosként bejegyzett vevő – elővásárlási jogtól mentesen – vásárolhasson, ugyanis tulajdonostársak egymás közötti vétele esetén a többi tulajdonostárs még a jogszabály által egyébként adott elővásárlási jogukkal sem élhetnek.

Fontos tudni, hogy nagy számú tulajdonostársak esetében lehetőség van arra, hogy erre való hivatkozással az elővásárlási jog gyakorlás mellőzhető legyen.

 

Ajándékozási szerződést követően visszaállítható-e az eredeti állapot?

Share Button

Elajándékoztam a fiamnak a lakásomat, haszonélvezeti jog kikötésével. Most úgy néz ki értékesítenünk kell a lakást.  Kérdésem még az volna, hogy van-e valamilyen akadálya visszaajándékozásnak (1 éven belül).

Ajándékozás esetén az eredeti állapot helyreállítására az ajándékozási szerződés felbontása a legmegfelelőbb jogi forma.  Ekkor a Földhivatal visszajegyzi az eredeti tulajdonost az ingatlan tulajdoni lapjára.

 

Ajándékozható-e a vagyon az egyik gyermek családjának anélkül, hogy a másik gyermek bármit is kapna?

Share Button

75 éves vagyok és a fiammal olyan szinten megromlott a kapcsolat hogy már bírósági úton eltiltást is kértem én és a mostani feleségem, mert megtámadta a feleségemet. Jelenleg is van testi sértésért a feleségemmel pere a fiamnak.

Szeretném megkérdezni hogy az unokáimnak, -akik a lányomtól születtek- egyenes ágban ajándékozható-e a vagyonom: ingatlan , ingóság stb. úgy hogy a fiam semmit se kapjon az előbb jelzett ügyek miatt.

Az ajándékozás személyes döntés ugyan , de az ajándékot el is kell fogadni, sőt mindezt okiratban foglaltan a felek által ügyvéd vagy közjegyző előtt aláírva kell megtenni.

Ha unoka nagykorú – azaz elmúlt már 18 éves – mindezt szülei nélkül megteheti. Fontos tudni hogy a 10 éven belül tett ajándék a köteles részbe beszámítható, ha ezt a köteles részre jogosult igényli.

Ajándékozással egyidejűleg alapítható-e haszonélvezeti jog is?

Share Button

Ajándékozási szerződésnél, megoldható- e, hogy az ajándékozónak haszonélvezeti joga legyen a lakáson amit ajándékozott?

83 éves az ajándékozó, nem tudom, hogy a kor számít e bármit is ez ügyben? És ha az ajándékozó elhalálozik, akkor annak valami jogi vonzata lesz az ajándékra, az ajándékozottra nézve?

Ajándékozással egyidejűleg az ajándékozó javára haszonélvezeti jog is alapítható.

Ha a felek közeli hozzátartozók, mindkét ügylet illetékmentes. A kor csak abban az esetben számít, ha a megajándékozott nem közeli hozzátartozó.

 

2 / 3 oldal123