A szomszédaim idősebb emberek, nem akarnak már földműveléssel foglalkozni ezért felajánlották, hogy a hátsó kertjüket (belterületi ingatlan, kivett lakóház, udvar besorolású telek hátsó része) eladnák nekem. Ehhez meg kellene osztani az ingatlanjukat, hogy a hátsó kertjeiket kitevő 400-600 m2-nyi telekrészt határrendezéssel az én ingatlanomhoz csatolhassam.

Ez a földhivatal szerint földmérő bevonásával, megosztási tervvel meg minden mizériával elég tetemes összeg lenne. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a településen létezik minimális telekméret, ezért valószínűleg nem kivitelezhető a megosztás azon a nyomvonalon, ahogy azt a szomszédaim és én szeretnénk. A ház formája határozza meg a minimális telekméretet ami jelen esetben 800 m2 lenne így nem lehet 400 m2-t leválasztani az 1016 m2-es telekből.

Itt a telkek négyzetméterára 100-150 forint között alakul, így ha lehetséges is a területrendezés, annak adminisztrációs díja többszörösen meghaladná a telkek értékét. A szomszédok minden megoldásban benne lennének, csak azt kérik, hogy építsek kerítést és gondozzam a kertet mert a másfél méteres gaz miatt a jegyző bírsággal fenyegeti őket.

Megoldás lehet, ha a két ingatlant összevonják – földmérővel – osztatlan közös tulajdonba és készítenek egy természetben kizárólagos használati megosztást – akár földmérő nélkül – hogy a tulajdoni hányadtól eltérően ki melyik földrészletet használhatja kizárólagosan. Mivel belterületi ingatlanról van szó, a bérlet és a szívességi használati konstrukció is megoldás lehet.

Érdeklődnék, hogy a sima bérleti szerződés ad-e megfelelő keretet arra, hogy a szomszédaim hátsó kertjeit hosszútávra (pl: 25-30 évre) bérbe vegyem?

Mi történik, ha a szomszédom, akivel a szerződést kötöm elhalálozik? Az örököst köti-e a bérleti szerződés?