bírság címkével jelölt bejegyzések

Hogyan bírható rá a szomszéd együttműködésre veszélyes fa lemetszése ügyében?

Share Button

Osztatlan közös tulajdonú telken, a mezsgyétől 40 cm -re, a faháztól 8m-re kb. 25m magas fa áll.

A szomszéd többszöri felszólításra sem hajlandó arra, hogy közös teherviseléssel annyit levágassunk, hogy ne legyen balesetveszélyes. Mi a teendő?

Az ügyben a helyi jegyző az illetékes, jogvédelmi eljárás kérése keretében – helyszíni szemle tartása mellett – a jegyző jogosult határozatával szabályozni az Ön által említett fa jogi sorsát.

Amennyiben intézkedése szükséges, – azaz az Ön kérelme megalapozott – határozattal rendelheti el a fa korrekciózását. A határozat végrehajtása pénzbírságolással kikényszeríthető.

Haszonbérbe adható-e az a termőföld, melynek tulajdonosa szerződésben vállalta, hogy a föld használatát másnak nem engedi át?

Share Button

A tulajdonos jogszerűen haszonbérbe adhatja-e azt a 2015-ben vásárolt (szántó művelési ágú) termőföldjét, ha a termőföldről kötött adásvételi szerződésben vállalta, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalta, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig – a törvényben meghatározott esetek kivételével – más célra nem hasznosítja?

A kötelezettség-vállalás a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 13.§-án alapul. Nem áll fenn a törvény 13. § (2) bekezdésében említett egyetlen feltétel sem.

Ha nem adhatja az új tulajdonos haszonbérbe a termőföldet a szerzéstől számított 5 esztendeig, s azt mégis megteszi, milyen hatóság léphet fel ellene és milyen szankcióra számíthat?

Ha a tulajdonos / földhasználó nem tartja be a szerzéshez vállalt kötelezettségét, az illetékes jegyző felhívja a figyelmet a jogszabálysértésre és határidő tűzésével felszólítja a jogszerű állapot.

Ha  a felszólítás eredménytelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld szerzéskori aranykorona értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő mulasztási bírságot szab ki.  A bírság ismételten kiszabható és adók módjára behajtandó köztartozás. Ha  a bírság ellenére további 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot a föld kényszerhasznosításba vétele történik.

Fennmaradási engedély, ill. építési engedély pótlása

Share Button

Édesapám vásárolt egy ingatlant egy kisebb faluban, aminek a kertjébe fölépített egy 90 m2-es gazdasági épületet (az épület beton alapra épült, 2 m belmagasságú, téglából épült, bevakolt, és cserepes lemezzel lett lefedve. Nem kértek rá építési engedélyt.

Én szeretném megszerezni rá az építési engedélyt. Hogyan lehetséges ez? Mire számíthatok?

Fennmaradási engedély utólagos beszerzése ügyében javaslom, vegye fel a kapcsolatot egy az ingatlan lakókörnyezetében tevékenykedő építészmérnökkel. Ő kellő jártassággal bír a helyi önkormányzat építési ügyeiben, és az elektronikus építéshatósági rendszerben történő ügyintézésben. Amennyiben szükséges utólag építési terveket vagy épület vázrajzokat előállítani, szintén ő tud segíteni.

 Arról, hogy kell-e bírságot fizetnie, esetleg bontania, vagy a fennmaradási engedély zökkenőmentesen intézhető, az ügyében közreműködő építésztől, ill. az építéshatóságtól tájékozódhat.

Ha az épület legalizálása megtörtént, szükség lesz annak tulajdoni lapon, ill. földhivatali térképen történő feltüntetésére is. Ehhez földmérő segítségére lesz szüksége, aki az épületfeltüntetési vázrajzot elkészíti.

Könyvelés utólagos javítása

Share Button

A tavalyi évben felfedeztem néhány hibát magyar cégem könyvelésében. Szeretném tudni, van-e lehetőség arra, hogy ezeket a hibákat birságolás nélkül kijavítsam?

Problémájára a megoldás az önellenőrzés. Az önellenőrzés adózói jog, sajátos lehetőség, amelyre az adózó önadózás esetén jogosult. Az önellenőrzés joga az önadózásból következik, ha ugyanis az adózónak saját magának kell megállapítania és bevallania az adóját akkor nem zárható el attól a lehetőségtől, hogy tévedését utóbb korrigálja.

Az önellenőrzés lehetőségével érdemes élnie az adózónak, mert ezzel mentesül a súlyosabb jogkövetkezmények alól. Gyakorlatilag az önellenőrzés nem más, mint a bevallott adó helyesbítése.

Fontos tudni, hogy nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó az adóról egyáltalán nem nyújtott be adóbevallást illetve az önellenőrzés korlátja az is, hogy az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó a vizsgált időszak tekintetében
önellenőrzéssel nem helyesbíthető.

Nincs helye tovább önellenőrzésnek az adó megállapításához való jog elévülése esetén. A hatályos szabályozás szerint, az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.