cégjog címkével jelölt bejegyzések

Halál esetére szóló ajándékozás

Share Button

Háromtagú társaságot kívánunk alapítani. Valamely tag halála esetén nem szeretnénk az örökösökkel tagsági viszonyba kerülni. 

Azt a tanácsot kaptuk, hogy az üzletrész egy tagra jutó mértékére kössünk halál esetére szóló ajándékozási szerződést. Helyes megoldásnak tartja-e ezt?

Helyesebb megoldás, ha az alapító okirat arról rendelkezik, hogy valamely tag halálával a társasági szerződés az üzletrész jogutódra átszállását kizárja.

Így az örökösök tagsági jogviszonya nem jöhet létre, de velük el kell számolni, azaz az örökösökre eső üzletrészt a tagoknak vagy a társaságnak pénzben meg kell váltania.

 

Mennyi a Kft alapítás közzétételi díja?

Share Button

Kft alapítás – Milyen mértékű illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni kft. alapítása esetén ?

Az illeték mértéke attól függ, hogy egyszerűsített eljárásban kerül sor a cég bejegyzésére vagy sem.

Az egyszerűsített eljárásban az illeték mértéke 15.000,- Ft, egyéb esetben 100.000,- Ft.

Közzétételi költségtérítést az egyszerűsített eljárásban nem kell fizetni, egyéb esetben: 5.000,- Ft.

Szükséges-e a társasági szerződést módosítani új ügyvezető megbízásakor?

Share Button

Szükséges – e módosítani a társasági szerződést ügyvezető váltáskor?

Ha csak ez az egy változás van, az nem igényli a társasági szerződés módosítását.

Fontos tudni azonban, hogy ha a későbbiekben a társasági szerződés módosítását igénylő változás is lesz, úgy hatályosítani kell ezen adatokat is a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt okiratban.

Magyarországon tartozásokkal rendelkező Kft-t vezető apám elhunyt. Mely tartozások azok amelyek a szülőkről a gyerekre szállnak?

Share Button

Magyarországon tartozásokkal rendelkező Kft-t vezető apám elhunyt. Ezt követően anyám vitte tovább a társaságot NAV, és egyéb adósságok felhalmozásával.

Mely tartozások azok  amelyek  az apáról, illetve anyáról rám mint  gyerekre szállnak ? Mi az a követelés, ami nem behajtható, amit nekem nem kell teljesíteni? Lemondhatok –e ezekről, akár az (anyáról megmaradó) teljes hagyaték lemondásával is?

Édesapa halála után  Ön lett  a tartozásokkal terhelt vállalkozás örököse és édesanya haszonélvező más néven özvegyi jog jogosult. Az apáról örökölt  örökrészt már nem lehet visszautasítani  sem arról lemondani.

Ön mint  örökös a hagyatéki tartozásokért a hitelezőknek a hagyaték tárgyaival, hasznaival felel, de csak a hagyaték erejéig. pl. Ön az apa mint örökhagyó 5 millió forint értékű hagyatékát örökölte meg, amelyet azonban 7 millió forintos hagyatéki hitelezői tartozás terhel akkor Ön  csak az 5 milliós hagyatékkal tartozik helytállni, a fennmaradó 2 millió forintért nem felel.

Ha a hagyatéki tartozásokat a hagyaték nem fedezi teljesen, a következő  a  kielégítési sorrend:

– örökhagyó illő eltemetésének költségei,

– a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek,

– a hagyatéki eljárás költségei,

– az örökhagyó tartozásai,

– a köteles részen alapuló kötelezettségek,

– a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

Fontos tudnia, hogy ezeknek  szabályoknak maradéktalanul eleget kell tennie az örökösnek, különben a kielégítetlenül maradt hitelezők felé az örökös a  teljes vagyonával felel.

Két lehetőség van arra, hogy   ne járjunk rosszul, azaz ne örököljünk olyan hagyatékot, amit nem akarunk:

1.  Lemondással akkor élhetünk, amikor az örökhagyó még él, erről írásbeli szerződést kell kötni vele.  Figyelemmel arra, hogy az öröklés édesapával már megtörtént  már megtörtént, így vele nem tud már szerződést kötni. Édesanyával még köthet ilyen szerződést. (Ha édesanya elhunyna az Ő tartozásait is Ön örökölné. )

A lemondás lehet részleges is, nemcsak az egész hagyaték örökléséről lehet lemondani, hanem annak egyes részeiről: pl. a terhelt ingatlan örökléséről. A lemondás csak akkor hat ki a lemondó leszármazóira, ha a megállapodás így szól.

2. A másik megoldás, hogy az örökös visszautasíthatja a hagyatékot. Erre akkor van lehetőség, amennyiben az örökhagyó már elhalálozott. Visszautasítás esetén a visszautasító örökrészét  a törvény szerint következő  örökösnek kell átadnia.

Az örökséget bárki visszautasíthatja, ha nem szeretne az elhunyt után örökölni. Ez a jog egyedül az államot, mint törvényes örököst nem illeti meg. Ennek oka  hogy minden   vagyontárgynak   valahova kerülnie kell. Fontos tudni azt is, hogy a visszautasítani úgy nem lehet, hogy a visszautasítást csak  bizonyos hagyatéki tárgyak tekintetében teszi meg  –  pl.  értéktelen, vagy terhet jelentő vagyontárgyak tekintetében – míg az értékesebbek esetében nem.