családon belüli ajándékozás címkével jelölt bejegyzések

Hogyan biztosítható, hogy csak a gyermek örököljön, a házastárs ne?

Share Button

Férjemmel mindketten második házasságban élünk. Közösen vásároltunk egy lakást (50-50%). Az első házasságból neki is és nekem is van egy-egy gyermekünk. Szeretném, ha halálom esetén a fiam örökölné a lakás – nevemen levő 50%-át, kötelesrész nélkül. Milyen megoldást javasol?

A legegyszerűbb megoldásként az mutatkozik, ha a gyermekére ajándékozza az ingatlanrészét, és azt holtig tartó haszonélvezeti jogával megterheli.

Ebben az esetben az ingatlan nem képezheti hagyatéki eljárás tárgyát sem.

A másik megoldás, ha végrendeletében a gyermekére hagyja, és házastársával megegyezik, hogy ő a köteles részéről lemond, azt nem terjeszti elő. A köteles rész ugyanis nem automatikus, a közjegyző arról csak akkor rendelkezik, ha a jogosult ezt igényli.

 

 

Milyen módon bonyolítható le a családon belüli ajándékozás, és milyen adóterhekkel jár?

Share Button

Egy lakótelepi lakást szeretnék a fiamnak ajándékozni amelynek fele az enyém a másik fele a két fiamé egyenlő részben. Az egyik már saját otthonnal rendelkezik és lemond a testvére részére én ugyan ezt szeretném hiszen ő lakik ott a családjával . Mit kell tenni ilyen esetben és mennyi adót, illetve illetéket kell fizetni ?

Ügyvéd vagy közjegyző előtt aláírt ajándékozási szerződéssel tudja az ingatlan felét fiára ajándékozni.

Mivel közeli hozzátartozók között jön létre az ajándékozási szerződés, ezért sem Önnek, sem fiának-az okiratszerkesztés díján  és a 6600 Ft földhivatali illeték megfizetésén túl- semmit nem kell fizetnie a  magyar államnak, mert az ajándékozás az Önök esetében illetékmentes és jövedelemadó mentes.

Ajándékozható-e a vagyon az egyik gyermek családjának anélkül, hogy a másik gyermek bármit is kapna?

Share Button

75 éves vagyok és a fiammal olyan szinten megromlott a kapcsolat hogy már bírósági úton eltiltást is kértem én és a mostani feleségem, mert megtámadta a feleségemet. Jelenleg is van testi sértésért a feleségemmel pere a fiamnak.

Szeretném megkérdezni hogy az unokáimnak, -akik a lányomtól születtek- egyenes ágban ajándékozható-e a vagyonom: ingatlan , ingóság stb. úgy hogy a fiam semmit se kapjon az előbb jelzett ügyek miatt.

Az ajándékozás személyes döntés ugyan , de az ajándékot el is kell fogadni, sőt mindezt okiratban foglaltan a felek által ügyvéd vagy közjegyző előtt aláírva kell megtenni.

Ha unoka nagykorú – azaz elmúlt már 18 éves – mindezt szülei nélkül megteheti. Fontos tudni hogy a 10 éven belül tett ajándék a köteles részbe beszámítható, ha ezt a köteles részre jogosult igényli.

Hagyatéki egyezség keretében testvér javára történő elajándékozása esetén van-e illetékfizetési kötelezettség?

Share Button

A nővérem szeretné az anyai örökségét (föld,lakás)az én nevemre átruházni a hagyatéki tárgyaláson. Az lenne a kérdésem hogy kell-e illetéket fizetnem utána?

Illetékjogi szempontból a testvér közeli hozzátartozónak minősül, mind a Polgári Törvényköny, mind a Földforgalmi Törvény vonatkozásában, ezért ha a hagyatéki tárgyaláson egyezség keretében a testvér örökösök egymásnak ajándékozzák örökrészüket, ez után nem kell a megajándékozottnak, mint örökösnek ajándékozási illetéket fizetnie.

Van -e elővételi joga a bérlőnek gyermek részére történő föld ajándékozás esetén?

Share Button

Ha édesapámnak termőföldje van, amit bérbe ad, de szeretné számomra elajándékozni, ez esetben a bérlőnek van elővételi joga?

Ajándékozás esetén az elővásárlási jog nem működik, ugyanis az ajándékozás ingyenes jogügylet. Az más kérdés, hogy a tulajdonjog változás ebben nem érinti a fennálló bérleti jogviszonyt, hiszen az ajándékozott föld bérlettel terhelten kerül az Ön tulajdonába. Közeli hozzátartozók között egyébként sem kell kifüggeszteni, jóváhagyatni.

Ajándékba kapott ingatlan meddig számít a köteles rész alapba és milyen értékkel?

Share Button

Apósomnak van egy lakása, ami egy az egyben az övé, de a férjem igényt tartana a lakásra. Rajta kívül még 4 testvére van. Ha ajándékozással a férjem nevére íratja a lakást még amíg él a papa, és a lakást kiadja, apósom halála után a testvérek kérhetnek valamit a lakásból, ha előtte nem tartanak igényt?

Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belüli ajándékozás tárgya a köteles rész alapjába beszámítandó. Jelenleg a köteles rész mértéke a törvényes örökrész 1/3-a. Ha tehát a papa az ajándékozást követő 10 éven belül meghal, a testvérek, – mint köteles részre jogosult törvényes örökösök – az elajándékozott ingatlan értékének 1/3-át köteles részként igényelhetik az illetékes közjegyző előtti hagyatéki eljárásban.

A köteles rész igénylése csupán lehetőség, nem kötelező. Ilyen igény esetén a közjegyző meghatározza annak mértékét, melyet általában pénzben kell megfizetni.

Válás esetén mi képezi a vagyonmegosztás tárgyát és milyen mértékben?

Share Button

Válóper előtt állok. Jelenleg közös tulajdonban (1/2-1/2) lévő lakásunkban élünk két kiskorú gyermekünkkel. Amennyiben elhagyom a lakást, annak esetleges (remélt) eladása esetén a tulajdoni, értékbeni rész változik-e?

A testvéremmel közösen szüleinktől kapott nyaraló (melynek fele a tulajdonom, és már házasságunk alatt kaptuk) a közös vagyon részét képezi-e?

Ingatlan értékesítése során a vételár felosztása az eladók között az aktuális tulajdoni lapon szereplő hányaduk arányában történik. A vételár mértékét az a forgalmi érték határozza meg, amennyiért a vevő az ingatlant megvásárolja.

Ha Ön most hagyja el az ingatlant és 10 év múlva lesz eladva, feltételezhetően az ingatlan forgalmi értéke és ezzel együtt vételára is növekedni fog.

A szülőktől ajándékban kapott nyaraló nem képezi házastársi közös vagyon tárgyát, az külön vagyon ún. ági vagyon.

Milyen módon ruházható át termőföld unoka javára?

Share Button

Unokáimra szeretnék hagyni földterületeket (legelő, erdő, szántó). Van -e akadálya ennek a földtörvény szerint ?

Közeli hozzátartozók között (unoka is az) ajándékozással már most az Ön életében átruházhatóak a földek.

A Földforgalmi törvény a föld öröklését is lehetővé teszi az Önök esetében, végrendelettel vagy törvényes örökléssel egyaránt.

Az említett jogi ügyleteket sem kifüggeszteni, sem jóváhagyatni nem kell.

Testvér részére történő ingatlanrész ajándékozásának illetékvonzata

Share Button

Felmerült, hogy nevemen lévő ingatlan felét testvéremnek adom. Miután az ajándékozás csak egyenes ágon illetékmentes, úgy gondoltam, hogy egyik szülőnek ajándékozom, majd ő rögtön továbbajándékozza testvéremnek.

Így két egyenesági ajándékozás történt, elvileg illeték nélkül!  Összefut-e a két ajándékozás NAV-nál és megtehetik-e, hogy látva a két ajándékozási szerződést, kivetik a testvérek közötti ajándékozási illetéket, arra hivatkozva, hogy a két szerződés alapján ez volt a jogügyletek valódi célja?

Ha igen, segít-e ezen ha egy-két év elteltével történik meg a továbbajándékozás?

A jogokat rendeltetésszerűen kell használni, jogszabályok kikerülésére gyakorolt jog szankciókat vonhat maga után.

Mindkét szerződést az okiratot szerkesztő jogi képviselő fogja megítélni, az általa felvett tényállás és ügyvédi megbízás keretében. Amennyiben az okiratokat elkészíti, nyilván úgy ítéli meg, hogy a feleknek a szerződés aláírása kori szerződési akaratát deklarálja.

A NAV is a szerződési akaratot vizsgálja, azt nem bírálhatja felül. 

Ha tehát egy időpontban az ajándékozás szülőnek történik, de később a szülő úgy dönt, hogy másik gyermekének tovább ajándékoz, mindkét ügylet illetékmentes.

 

Családon belüli vagyonmozgás illetékmentessége

Share Button

Szüleim családi házukat szeretnék a nevemre írni (de ők haszonélvezők maradnának), amelyért én a ház értékének felét testvérem részére (saját házának devizahitelének törlesztésére) kifizetném.

Kérdésem, hogy családon belül mindez illetékmentesen megoldható-e úgy, hogy a teljes tulajdoni jogom a jövőben megtámadhatatlan legyen.

2014.01.01-től   teljes körűen megszűnt  a családon  belüli vagyonmozgás illetékkötelessége, így az ajándékozásé és az adásvételé is.

A nem egyenesági rokonok (például testvér, unokatestvér, nagybácsi) esetében az ajándékba adott   pénz után  meg kell fizetni a 18 % ajándékozási illetéket.Ugyanez irányadó ha autó vagy ingatlan az ajándékozás tárgya.

2 / 3 oldal123