életjáradéki szerződés címkével jelölt bejegyzések

Illetékköteles-e az eltartási / életjáradéki szerződés?

Share Button

Családi házra eltartási, vagy lehet hogy életjáradéki szerződés megkötésére kerül sor a 35 éves lányom és a 77 éves nővérem között.

Kérdés: Kell-e átírási illetéket fizessen a lányom? Mennyi az és mikor fizetendő?

A tartási szerződés visszterhes vagyonszerzésnek minősül, mely után  – a tartási jog földhivatali jog bejegyzését követően – 4 % vagyonszerzési illetéket kell az eltartónak megfizetnie.

 

Milyen módon juthatok pénzhez örökölt tulajdonrészem tehrére?

Share Button

Egy éve örököltem 1/4 házrészt, további 1/4 rész örököse leszek. A már megörökölt részt szeretném pénzé tenni-hosszan tartó betegségem miatt nem vagyok hitel képes.

A megörökölt tulajdonrészem/terhére vagy elidegenítésére milyen lehetőségek adottak, hogy pénzhez jussak.  Az ingatlan piaci értéke 4-5. miliő forint.

Ha az ingatlan kizárólagos tulajdonát meg tudná szerezni, lehetősége lenne olyan életjáradéki szerződés megkötésére, melynek során az Önnel szerződő fél – az ingatlan tulajdoni joga fejében – havi pénzbeli járadékot utalna/fizetne az Ön részére.

Ha az ingatlan 1 / 4 része nem önálló ingatlan rész, ilyen szerződés kötésére kevés esély van.

Hogyan biztosíthatom jólétemet életem végéig ingatlanaimból?

Share Button

Jelenleg 2 budapesti lakás 1/1-es tulajdonosa vagyok, az egyik ingatlan Zuglóban, a másik ingatlan a VIII. kerületben van. Mivel igen nehéz, sőt egyre nehezebb anyagi terheket ró rám a két lakás fenntartása, ezért, mivel nincs gyermekem, nincs házastársam, élettársam, ezért az a szándékom, hogy el szeretném adni az örökösödési jogomat. Van-e jogom erre?

Életjáradéki szerződéssel lehetőség van arra, hogy a tulajdonos haláláig rendszeresen bevételre tegyen szert- járadék formájában. A szerződést ügyvéd vagy közjegyző előtt lehet megkötni. A szerződében rögzíteni kell az ingatlanok aktuális forgalmi értékét és a járadék összegét is. A járadék általában havonta kerül megfizetésre, mely biztosítékot jelent költségei fedezetére.

Fontos tudni, hogy a szerződést csak közös megegyezéssel vagy bírósági úton szüntethető meg. Ha az Önnel szerződő fél előbb hal meg az általa vállat kötelezettséget örökösei öröklik.

 

Életjáradéki szerződés

Share Button

Mozgássérült, önmagát már ellátni képtelen nem egyeneságbeli rokonunk szeretet- otthonba kényszerült menni, lakásában nem ápolható. Az otthon és az üresen maradt lakás költségeit a nyugdíja nem fedezi. A különbséget a mi családunk rendezi, ami anyagilag elég megterhelő nekünk, ezért azt tervezzük, hogy ki kellene adni a lakást.

A lakás nagyon lelakott állapotban van, rengeteget kell rá költeni, hogy ki lehessen adni. Eltartási szerződést tervezünk vele kötni, mert így a mi tulajdonunkba kerül a lakás.

A rokonunk is egyetért ezzel. A kérdésem az, hogy ha a néni nem lakik a lakásban, akkor lehet-e eltartási szerződést kötni? Ha nem mit javasol?

Az eltartási szerződés egyik formája az életjáradék fizetése.

Mivel Önök esetében fogalmilag kizárt a személyes tartás, gondozás, -mert ezt a szeretetotthon intézi- ezért a havi járadékfizetés ki tudja tenni a tartási szerződés tartalmát.

Az ingatlan tulajdoni joga ez életjáradéki szerződés által is az eltartóé lesz, az ingatlan nyilvántartásban a tartási/életjáradéki jog feljegyzésre kerül, mely azt biztosítja, hogy az ingatlan az eltartott életében nem adható el.

Az eltartók a tulajdoni joguk alapján felújíthatják, bérbe adhatják hiszen az Önök esetén az eltartott nem lakja az ingatlant. Fontos tudni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy esetében az ügylethez az illetékes gyámhatóság hozzájárulása is szükséges.

Beszámít-e az öröklési szerződés tárgyát képező ingatlan a köteles rész alapjába?

Share Button

Anyukám rosszban van a testvéremmel, több éve nem beszélnek. Apukám sajnos 2.5 éve meghalt. Ha anyukám eltartási/életjáradéki szerződést kötne velem, akkor jár-e köteles rész a bátyámnak?

Az eltartási szerződés a köteles részt kizárja. Az új PTK szerint azonban az eltartott halála bekövetkezése és az öröklési szerződés megkötése közötti időnek jelentősége van, nevezetesen hogy 2 éven belül (a szerződés megkötése és a haláleset közötti két év) a köteles rész alapjához hozzá kell számítani a tartási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás értékével nem fedezett részét. Ennek megállapítása –vita esetén- a bíróság és igazságügyi szakértő feladata.

Ha a szerződés megkötésétől számított két év már eltelik a halálesetig, ilyen elszámolási jogviszony nem keletkezik, köteles részre vonatkozó igény nem érvényesíthető.

Megtámadható-e az öröklési szerződés?

Share Button

Öröklési szerződéssel kapcsolatos kérdéseim: Ebben az esetben nincs köteles rész, ennek ellenére a szerződés megtámadható-e és ha igen mennyi ideig?

Gondozási kötelezettségnél, illetve életjáradék fizetésnél – az örökös halála esetén- a kötelezettség tovább száll-e a családjára?

Van-e lehetőség arra, hogy a tulajdoni lapra ne legyen bejegyezve elidegenítési és terhelési tilalom annak ellenére, hogy az örökhagyó a szerződés alapján halálakor az örökösre hagyja a lakását? Mert ha nincs, az örökhagyó úgy érezheti, hogy örök életére bebetonozza magát a saját lakásába.

Ha 10 év múlva elköltözne egy másik lakásba, akkor is csak a szerződési kötelezettség alapján az örökösre hagyná a lakását. Vagy ez a szerződés felbontását jelentené?

Általában az öröklési szerződés fejében nyújtott tartás esetén  ingatlan szolgál ellenértékül. Az un. szerencse szerződések   mint pl. öröklési szerződés esetén a szerződés megkötésének időpontjában csak az átruházott vagyon értéke ismert.

Ezért pl. feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadása csekély reménnyel kecsegtet. Az öröklési szerződés a régi Ptk. szerint a köteles részt kizárja. Az új Ptk szerint a megkötésétől számított 2 évig  csak korlátozottan.

Az elidegenítési terhelési tilalom  akkor is védi az eltartót, ha nincs a földhivatalba bejegyezve, uis . semmis az a szerződés mellyel a eltartott öröklési szerződés fejében nyújtott  ingatlanát elidegeníti.

Ha az eltartó meghal, az örökös csak akkor köteles tovább tartást teljesíteni, ha az addig nyújtott tartás az ellenszolgáltatásként kapott ingatlan értékét nem fedezi.

Fontos tudni hogy ebben az esetben  lehet kérni  életjáradéki szerződéssé átalakítását a jogviszonynak.