Apukámnak van egy élettársa kb. 10 éve, aki a családi házunkban él és lakcíme is ide van bejelentve. Ha elhalálozásra kerül a sor, akkor örökölhet -e az élettársa a házból. Az anyukám halála után a ház felét a testvéremmel örököltük az apukámé a másik fele.
A köznapi értelembe vett (nem regisztrált) élettárs nem örökös. Haszonélvezeti jogot sem örököl.
Édesapám 33-évig élt együtt az élettársával nem voltak bejegyezve mint élettárs a lakás az élettárs nevén van. Meghalt édesapám és szeretném megkérdezni hogy 33-év után öröklök-e valamit.
Törvényes öröklésre nem lehet számítani élettársi halálozáskor.Édesapa után olyan hagyatékot örökölhet amely nem az élettársa tulajdona pl. ingó dolgok úgymint bankszámlán levő pénz, autó bútor stb.
Élettársammal 5 éve úgy vettünk egy ingatlant, hogy mindketten eladtunk egy-egy lakást, majd banki kölcsönnel az új ingatlanban csak én szereztem tulajdonjogot, élettársam holtig tartó haszonélvezeti jogot szerzett.
Párom halála után az Ő gyermekei esetleg igényt tarthatnak-e a korábbi ingatlan miatt bármire is ?
Ha élettárs haszonélvezeti jog vevő volt, halálával úgy szűnik meg ezen joga, hogy örökösei nem követelhetnek Öntől semmit. Ha szerződéses haszonélvezeti jog alapítás történt, ugyanez irányadó.
Vélhetően az élettársi vagyonközösség és az élettársi külön vagyon új ingatlanba fordítását a felek azzal az akarattal tették, -ajándékozás mellett -, hogy így alakítsák jövőbeni élettársi közös vagyonukat.
Én 15 éve vagyok élettársi viszonyba. Igaz, hogy bejelentve nem voltunk. Mikor összejöttünk, akkor én jó anyagi körülmények között voltam. Őneki semmije sem volt, hajléktalan, tele adóssággal. Ő ezt a sok adósságot egy tönkrement vállalkozásból hozta. Éjjel-nappal dolgoztunk, az ő adósságait fizettük. Engem pedig mindig kisemmizett. Minden pénz az ő javára ment.
Ő újból vállalkozó lett. Összehoztunk közösen egy szép húsboltot, és amikor ez a bolt beindult elzavart. Mindig azt ígérte, hogy engem is bejelent ebbe a vállalkozásba. Most itt maradtam jövedelem nélkül. Nem tudok fizetni semmimet se. Lehet –e valamit tenni?
Nem sok jóval tudom biztatni, ha nem kötöttek élettársi, vagyonközösségi megállapodást.
A 15 év eltelte alatt Önök az élettársi vagyonközösségbe szerzésük arányaiban szereztek tulajdoni jogot. Természetesen csak a felhalmozott és még meglévő vagyonra értendő a tulajdon szerzés.
Ha a szerzés aránya nem állapítható meg 50 – 50 %-ot kell vélelmezni.
Leveléből az derül ki, hogy a szerzett jövedelmet Önök továbbfordították, ehhez képest vélelmezhető, hogy az élettársi vagyon felosztható az élettársak között.
Annak a mértéknek és aránynak a megállapítása, hogy a felosztást miként lehet megtenni, elsősorban az Önök közös megegyezésén múlik.
Ha ilyen megállapodásra nem jutnak – a Polgári Törvénykönyv alapján – bíróságtól lehet kérnie az Önt illető jusst.
Fontos azonban tudnia, hogy aki állít valamit, az bizonyít. Ezért is írtam levelem elején, hogy nem sok jóval tudom biztatni, mert az ilyen bírósági bizonyítási eljárás rendkívül bonyolult, nehézkes és összetett.
Javaslom, hogy mindenképp ügyvéd közreműködését kérje, ha a keresetlevél megírására kerül sor.
Egy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlannak én vagyok a 4/8-ad részben a tulajdonosa, a volt páromnak 3/8-ad arányban haszonélvezete van.
Ugyanerre az ingatlanra tisztán is van 1/8-ad részem, ezen részére az ingatlannak nincs haszonélvezet bejegyezve. Erre a részre OTP hitelt fizetek én, a volt párom nem volt adóstárs.Sajnos a volt párom új párt vitt az ingatlanba. Nekem kulcsom sincs a házhoz, bemenni nem tudok.
Megegyeztünk, hogy a hitellel terhelt 1/8-ad részre többlet használati díjat fizet.
Kérdésem: Mivel közjegyző előtt bejegyzett élettársi viszonyban álltunk (amiről úgy tudom egyenértékű a házastársi viszonnyal), a volt párom halála esetén én rendelkezem-e az ingatlanról vagy pedig az új párja?
A bejegyzett élettársi viszonyt megszüntetéséhez mindkettőnk beleegyezése szükséges?
Köthet úgy új élettársi kapcsolatot vagy köthet házasságot az én beleegyezésem nélkül?
Bejegyzett élettársak közös vagyonára a családjogi szabályokat kell alkalmazni, mely azt jelenti, hogy a házasság megkötésével/élettársak bejegyzésével a házastársak/élettársak között a házassági/élettársi életközösség idejére házastársi/élettársi vagyonközösség keletkezik.
A bejegyzett élettársak öröklésére is a házastársak öröklésére vonatkozó szabályok irányadóak.
A bejegyzett élettársak esetében meg kell különböztetni :
a./ az azonos nemű pároknak az anyakönyvvezető előtt kötött /bejegyzett élettársi kapcsolatát és a b./ mind azonos, mind különnemű pároknak biztosított közjegyző előtti Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába való felvétel intézményét.
ad. a/ a kérdezőnek – feltételezve az első esetkört – fontos tudnia , hogy a bejegyzett élettársi jogviszony megszüntetése egyoldalú nyilatkozattal is lehetséges ,mely esetben a követendő eljárás a 2008. évi XLV. törvény 36/F. §. (5) bek alapján : „ha a közjegyző csak az egyik élettárs nyilatkozata alapján jegyezte be az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot, az erről szóló végzést a másik élettársnak is kézbesíti.”
ad.b/ a második estekörben viszont az megszüntetés a következők szerint zajlik: a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha azt a bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik és valamennyi felmerülő vagyonmegosztási kérdésben a felek közjegyzői okiratba foglaltan, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.
Az egyezségre vonatkozó közokirat elkészítésére az a közjegyző is jogosult, aki a bejegyzett élettársi kapcsolatot nemperes eljárásban megszünteti.
A közjegyző a feleket a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül személyesen meghallgatja a kérelmükről, megállapodásukról és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése feltételeinek fennállásáról.
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló, ugyanazon okiratba foglalt közös kérelemben a feleknek nyilatkozniuk kell az eljárás lefolytatásának előfeltételeiről és csatolni kell a kérelemhez a vagyonmegosztásra vonatkozó megállapodásukat is.
Ha a bejegyzett élettársi közös vagyont képező ingóságok megosztása a kérelem előterjesztésének időpontjában már megtörtént, a kérelemben elegendő ennek tényéről nyilatkozni.
Ha a közjegyző a feleknek az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartásról, a közös lakás használatáról, valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével – az élettársi közös vagyon megosztásáról szóló egyezségét jóváhagyta, a felek bejegyzett élettársi kapcsolatát végzéssel megszünteti.
A felek egyezségét jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagyott egyezséggel, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés pedig a bíróság ítéletével azonos hatályú.
A közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzést öt munkanapon belül megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek.
A kérdező a kérdésében ugyan a „közjegyző előtti bejegyzett élettársi viszonyról” szólt ,de feltételezve hogy az anyakönyvvezető előtt kötöttre kérdezett –a teljesség igényével – válaszomat mindkét formára kiterjesztette. Mindkét formára elmondható, hogy ilyen tartalmú új jogviszony csak a korábbi megszüntetését követően hozható létre.
17 éve élek együtt egy férfival, akivel élettársi közösséggel kezdődött a kapcsolatunk, de 10 éve csak lakótárs, mert nincs hol laknia.
A ház tulajdonjoga az enyém, annak idején hozzám költözött. Ő azzal ámítja magát, hogy esetleges halálom után holtig tartó haszonélvezetet örököl és a gyermekem nem teheti ki a házból.
A ház fenntartásához sem járul hozzá semmivel még fizikai munkával sem. Kérdésem, hogy örökölhet-e akár egy haszonélvezetet is mivel itt van bejelentve?
Haszonélvezetet csak az örökhagyó túlélő házastársa örökölhet. Ezt özvegyi jognak hívják és a közösen örökhagyó halálakor utolsóként lakott lakásra, annak berendezési tárgyaira vonatkozik. Élettárs ilyen jogot csak végrendelettel örökölhet.
Van egy tulajdonomban álló ingatlanom, melynek édesapám a haszonélvezője. Neki jelenleg van egy élettársa. A kérdésem az, hogy édesapám halála után az élettárs vagy esetleg addigra feleség örökölheti-e a haszonélvezeti jogot, illetve ha nem, de benne lakik az ingatlanban nekem mint tulajdonosnak van-e jogom kérni, hogy a lakhatását szüntesse meg az ingatlanban?
Más a helyzet feleség és az élettárs esetében.
Ha az utóbbi, ő haszonélvezeti jogot nem örököl. Az örökhagyó házastársa azonban megörökli az örökhagyóval utolsóként közösen lakott lakás és berendezési tárgyai özvegyi jogát, azaz , a holtáig tartó haszonélvezet jogát.
A haszonélvezőt nem lehet a lakásból kirakni csak közös megegyezéssel , azaz a haszonélvezeti jog megváltása révén.
Az élettársat nem illeti meg a haszonélvezeti jog és ez által a lakáshasználat joga sem.
Élettársi vagyonmegosztással kapcsolatban szeretnék kérdezni. Az élettársi kapcsolat alatt vásároltunk egy házat ami 50-50%-ban került a nevünkre.
A vételárban benne volt a párom kapcsolat előtti lakásának ára (8 millió) is és hitelt is vettünk fel rá.(A ház jelenlegi piaci ára 30 millió körül van).
Mivel a párom bankban dolgozik és kapott kedvezményes munkáltatói hitelt így a hitel csak az ő nevén szerepelt. Mivel én ez idő alatt a közös gyermekünket neveltem otthon és a háztartást vezettem (valamint besegítettem a párom nevén lévő cégben) a gyes-en, gyed-en kívül nem volt jövedelmem vagyis a hitel törlesztőrészleteit is a párom bankszámlájáról fizettük.
Érdeklődni szeretnék, hogy ebben az esetben a házból milyen részre tarthatok igényt? A gyerekre természetesen már nem tart igényt a párom a ház árából pedig mindössze 5 millió forintot akar adni.
Az ő ügyvédje szerint őt illeti meg a korábbi lakásának ára (8 millió) és a felvett hitel teljes összege mivel az ő számlájáról történt a törlesztés.
Lehetséges, hogy az, hogy én a közös gyermekünket neveltem és a háztartást vezettem semmit nem jelent a párom pedig ez alatt a saját vagyonát gyarapította?
Az élettársi viszony az érzelmi kapcsolaton felül gazdasági kapcsolat is. Fennállása alatt az élettársak közös tulajdonosai lesznek mindannak, amit együttélésük alatt közös gazdálkodásuk során szereztek.
A szerzésben való közreműködésük aránya feltárása során nem csak a felek jövedelmét kell vizsgálni, hanem az élettársak által folytatott tevékenységeket is, mint például a gyermek nevelést.
Mindezeket az együttélés teljes időszakában kell vizsgálni és ezek összevetésével lehet a közreműködés arányát megállapítani.
A háztartásban végzett munka az élettársi vagyonközösség során elismert gazdasági tevékenység. Ugyanilyen a másik élettárs vállalkozásában végzett munka is.
Mindkettő a szerzésben való közreműködésnek számít. Gazdasági értékének meghatározása a vonatkozó bírói gyakorlat szerint történik.
Fontos szabály, ha a szerzésben való közreműködés aránya a bírósági bizonyítási eljárás lefolytatása során sem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni.
