élettársi kapcsolat címkével jelölt bejegyzések

Milyen jogai vannak a haszonélvezőnek?

Share Button

Párommal 21 éve élünk élettársi kapcsolatban. Ö özvegy, egy nagykorú gyermek édesanyja. Én elvált 2 nagykorú lányom van, a nagyobbikkal 15 éve semmilyen kapcsolatom nincs.( válásomat követően ö megtagadott ).

Egy évvel ezelőtt vásárolt ingatlanunk vásárlása párom gyermeke nevére történt, mindketten holtig tartó haszonélvezeti joggal rendelkezünk. Párom egyéb üzleti vállalkozásából fennálló örökölt adóssággal rendelkezik. Nekem banki hitelem van, amit közös célra használunk fel.

Kérdésem : Párom adósságához hozzá kell e járulnom,  elhalálozása esetén a rá eső tartozás terhelne -e engem?

Az általam haszonélvezeti joggal terhelt házban kit terhelnek a költségek -adott esetben a tulajdonos kényszeríthet e arra, hogy a ház eladásra kerüljön?

Általam kezdeményezhető-e az eladás egy esetleges fenntartási nehézségek miatt?

A tulajdonos beköltözhet e az ingatlanba vagy beköltöztethet e más személyt?

Abban az esetben, ha a tulajdonossal történik valami( elhalálozik ) ki örökli az ingatlant ( házas egy kiskorú gyermeke van), mi történik a haszonélvezeti jog gyakorlásával?

Általánosságban megállapítható, hogy bármilyen hosszú is lehet az élettársi jogviszony a felek között, ha ezt a jogviszonyt közjegyző előtt nem szentesítik (nem jegyeztetik be) a jogviszonyuk nem fog hasonlítani a házastársakéhoz és öröklést sem alapoz meg.

Ha az élettárs nem adóstárs, nem szereplője a kölcsönszerződésnek, a párja adósságaiért helytállni nem tartozik.

Az együttes holtig tartó haszonélvezet alapján Önöket egyforma jogok illetik meg a tulajdonossal szemben: az ingatlant birtokolhatják, használhatják, hasznait szedhetik.

Mivel a tulajdonosnál is erősebb jog illeti Önöket, ezért ha nem akarják a tulajdonos nem lakhatja az ingatlant.

Az ingatlannal kapcsolatos közterhekért első körben a haszonélvezőket, míg végső soron az ingatlant, illetve, annak tulajdonosát terheli helytállási kötelezettség.

A tulajdonos haszonélvezeti jogukkal terhelten az ingatlant eladhatja ugyan, de ritka az ilyen befektetési vásárlási jogügylet.

Fontos tudni, hogy a haszonélvezőknek az ilyen fajta adásvételi szerződést alá sem kell írniuk. A haszonélvező az ingatlan eladását nem kivitelezheti. A tulajdonos az ingatlant csak úgy terhelheti banki hitellel, ha a kölcsönszerződést a haszonélvezők is aláírják.

Örököl-e az élettárs?

Share Button

Apukámnak van egy élettársa kb. 10 éve,  aki a családi házunkban él és lakcíme is ide van bejelentve. Ha elhalálozásra kerül a sor,  akkor örökölhet -e az élettársa a házból. Az anyukám halála után a ház felét a testvéremmel örököltük az apukámé a másik fele.

A köznapi értelembe vett (nem regisztrált) élettárs nem örökös. Haszonélvezeti jogot sem örököl.

Hogyan jelenthető ki, hogyan bírható távozásra a lakcímre bejelentett lakó?

Share Button

10 éve együtt élek egy férfival, akit állandó lakcímemre bejelentettem.

A lakás az én tulajdonom, neki nincs ingatlana. Szigeteltettem a házat s felújítottam belül, mindezt a saját pénzemből, mivel az Ő keresete 37500 Ft .

Halálom esetén az örökös a lányom , de a lakásból hogyan lehet kitenni utána illetve mit követelhet a lányomtól?

Az a típusú élettársi kapcsolat – melyet Ön vázol – nem lehet öröklés alapja. Az Ön örököse a lánya – feltéve ha nem megy férjhez és nem élnek az Ön szülei. Az állandó bejelentett lakcím nem jogosít senkit  a lakás használatára csak ha más jogcímen ez részére megengedett.

Jelen esetben Ön engedett szívességi lakáshasználatot élettársának,ezért lakhat ott. Ha örököse a lakhatást  nem engedi tovább  és élettárs nem költözik el és nem jelentkezik ki onnan, az örökös a helyi jegyzőhöz fordulhat jogorvoslatért.

Ha elköltözik élettárs de nem jelentkezik ki onnan,akkor a lakásból való kijelentése a helyi polgármesteri hivatalnál intézhető lakóhely érvénytelenségének megállapítása útján.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

  •  A kijelenteni kívánt személy nem lakja a lakást, azt önszántából hagyta el és minden ingóságát ( akár ruha, vagy televízió…..) magával vitte.
  •  A kijelenteni kívánt személy ismert tartózkodási helyét, amennyiben ismeretlen helyre távozott akkor azt a tényt.
  •  A kérelmező és két tanú ( szomszéd ) aláírását, amivel igazolják, hogy a kérelemben leírtak a valóságnak megfelelnek.
  •  Személyi adatokat ( név, lakcím, személyazonosító igazolvány száma ),tulajdoni lapot, eljárási illeték megfizetés igazolást

 

Élettárs halála után örököl-e annak gyermeke a közösen lakott ingatlanból?

Share Button

Édesapám 33-évig élt együtt az élettársával nem voltak bejegyezve mint élettárs a lakás az élettárs nevén van. Meghalt édesapám és szeretném megkérdezni hogy 33-év után öröklök-e valamit.

Törvényes öröklésre nem lehet számítani élettársi halálozáskor.Édesapa után olyan hagyatékot örökölhet amely nem az élettársa tulajdona pl. ingó dolgok úgymint bankszámlán levő pénz, autó bútor stb.

Hogyan védhető a külön vagyon élettársi kapcsolat létesítése előtt?

Share Button

Kérdésem az élettársi kapcsolat és az ingatlan használatára irányul. Van egy lakásom. Hamarosan, pár hónap múlva összeköltözöm a barátnőmmel és élettársi kapcsolatban fogunk élni.

Ha úgy alakulna, hogyan védhetem meg a lakásomat az élettársi kapcsolat megszűnése után, hogy változatlanul az enyém maradjon. Félreértés ne essék, hosszútávra tervezek.

Mi számít pontosan élettársi kapcsolatnak? „amennyiben az életközösség megszűnik, az követelhet volt élettársától tartást, aki legalább egy éven át élettársi közösségben élt, az élettársi kapcsolatból gyermek született és magát önhibáján kívül nem képes eltartani.” Komolyan, már mindenre szerződést kell írni? Holtig tartó haszonélvezeti jog sem véd meg? 1 év után több követeléssel élhet a párom?

Az élettársi kapcsolathoz képest a mai magyar jogszabályok a házastársi kapcsolatot preferálják. Ezért az élettársak közötti vagyonjogi megállapodásnak különösen nagy szerepe van.

Ha Ön külön vagyonú lakással rendelkezik, javaslom, hogy -e tényt okiratban deklarálják. Az Ön által feltett további kérdésekre is érdemes ebben az okiratban kitérni.

A tulajdonjog mellett ugyanannak a személynek a haszonélvezeti joga nem jegyezhető az ingatlan tulajdoni lapjára.

Hogyan biztosítható az élettársak közötti vagyoni rend a jövőre nézve?

Share Button

Egy háztartásban élek párommal és párom előző kapcsolatából született gyermekével. A lakást ahol élünk idén szeretnénk felújítani és új bútorokat, berendezéseket is vásárolni.

Nem vagyunk házasok, de a jövőt közösen képzeljük el, pár év múlva közös gyermeket is vállalnánk. A kettőnk fizetéséből, ha lassan is, de meg tudnánk valósítani a felújítást és az új berendezések megvásárlását.

Félek azonban mi történik, ha ne adj isten x év múlva elválnak útjaink? Hogyan bizonyítom hogy mennyi pénzem fektettem a lakásba? Vagy ha párommal történik valami, a gyermek révén a volt kapcsolata kapja meg az otthonunkat és az általam vásárolt bútorokat.

A lakásban tulajdonrészem nincsen és nem írhatunk minden hónapban az általam adott összegről hivatalos pecséttel ellátott papírt. De akkor mit tudok tenni?

Az élettársi vagyonközösség bonyolult jellegére tekintettel javaslom, hogy ügyvéd vagy közjegyző által készített élettársi vagyonjogi megállapodásban rendezzék az Önök között fennálló vagyoni viszonyokat-a jövőre nézve is-

Milyen módon alapítható az élettárs javára haszonélvezet?

Share Button

Élettársi kapcsolattal öröklés ügyében szeretnék kérdezni. Párommal 2016. szeptembere óta élünk együtt. Neki van egy lánya. A lakás ahol élünk az Ő tulajdonát képezi.

Vagyonközösség áll fenn közöttünk, minden kiadást, megtakarítást közösen döntünk el. Én leszázalékolt vagyok, a háztartás ellátását végzem. Neki van munkaviszonya. Bármi történik vele mi a jogi helyzet illetve milyen módon oldható meg, hogy adott esetben nekem a lakhatásom biztosítva legyen, hiszen gondolom a lánya örököl. Házasságot azért nem kötöttünk mert én elhunyt férjem után özvegyi nyugdíjba részesülök.

Holtig tartó haszonélvezeti jogot alapíthatnak az ingatlanra élettársával, mely esetben az élettárs lánya az ingatlan tulajdonjogának lesz az örököse, az Ön haszonélvezeti jogával terhelten. Ha házastársak lennének, a haszonélvezet alapítás nem jár illetékfizetési kötelezettséggel.

Élettársak esetében 4 % illetéket kell fizetni a haszonélvezőnek, a következő számított érték szerint: ingatlan értékék /20 * a haszonélvező illetéktörvény 72 § szerint számított szorzójával. Pl 65 év fölötti haszonélvező esetében, ha az ingatlan 20 MFt-ot ér, a haszonélvezeti jog értéke 4 MFt. ez után fizetendő a 4 % (160.000 Ft) vagyonszerzési illeték.

Hogyan alakul az élettársak közötti öröklés?

Share Button

Nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élek 16 éve. Érdeklődöm, hogy bármelyikünk halála után, hogy alakul az illeték egy kb. 30 milliós értékű házra a hátramaradó félre nézve?

Jelenlegi tulajdoni hányad 1/4-3/4. Jelentős különbség van-e a fizetendő illeték mértékében a.) ha összeházasodunk b.) ha végrendeletet írunk (nincs egyenesági le- és felmenőnk, csak oldalági) c.) illetve ha tulajdoni hányad mértékét fele-felére változtatjuk d.) esetleg más megoldás arra nézve, hogy a hátramaradónak minél kevesebb örökösödési illetéket kelljen fizetni, mert ingó vagyonunk nincs?

A kérdésben vázolt élettársi jogviszony alapján az élettársak egymás után semmit nem örökölnek.

Nincs tehát jelentősége, hogy az élettársak még életükben a közös tulajdonú ingatlanuk tulajdoni hányadát milyen arányra változtatják meg. Bármelyik élettárs halála esetén az őt illető tulajdoni hányadot – illetékmentesen – a törvényes egyenes ági örökösei öröklik.

Más a helyzet, ha házasságot kötnek, ebben az esetben a házastárs egy gyermek résznyit örököl, valamint az utolsóként lakott ingatlan és berendezései haszonélvezetét.

Élettársak egymás közötti végrendelkezése nem törvényes öröklés és lakóingatlan esetében 9 % öröklési illeték fizetéssel jár.

Az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik (lefelé a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, az unoka, a dédunoka, stb. felfelé a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, stb.). Az oldalági rokonokra (például a testvér, az unokatestvér stb.) a mentesség nem terjed ki.

Mire tarthat igényt a kisemmizett élettárs?

Share Button

Én 15 éve vagyok élettársi viszonyba. Igaz, hogy bejelentve nem voltunk. Mikor összejöttünk, akkor én jó anyagi körülmények között voltam. Őneki semmije sem volt, hajléktalan, tele adóssággal. Ő ezt a sok adósságot egy tönkrement vállalkozásból hozta. Éjjel-nappal dolgoztunk, az ő adósságait fizettük. Engem pedig mindig kisemmizett. Minden pénz az ő javára ment.

Ő újból vállalkozó lett. Összehoztunk közösen egy szép húsboltot, és amikor ez a bolt beindult elzavart. Mindig azt ígérte, hogy engem is bejelent ebbe a vállalkozásba. Most itt maradtam jövedelem nélkül. Nem tudok fizetni semmimet se. Lehet –e valamit tenni?

Nem sok jóval tudom biztatni, ha nem kötöttek élettársi, vagyonközösségi megállapodást.

A 15 év eltelte alatt Önök az élettársi vagyonközösségbe szerzésük arányaiban szereztek tulajdoni jogot. Természetesen csak a felhalmozott és még meglévő vagyonra értendő a tulajdon szerzés.

Ha a szerzés aránya nem állapítható meg 50 – 50 %-ot kell vélelmezni.

Leveléből az derül ki, hogy a szerzett jövedelmet Önök továbbfordították, ehhez képest vélelmezhető, hogy az élettársi vagyon felosztható az élettársak között.

Annak a mértéknek és aránynak a megállapítása, hogy a felosztást miként lehet megtenni, elsősorban az Önök közös megegyezésén múlik.

Ha ilyen megállapodásra nem jutnak – a Polgári Törvénykönyv alapján – bíróságtól lehet kérnie az Önt illető jusst.

Fontos azonban tudnia, hogy aki állít valamit, az bizonyít. Ezért is írtam levelem elején, hogy nem sok jóval tudom biztatni, mert az ilyen bírósági bizonyítási eljárás rendkívül  bonyolult, nehézkes és összetett.

Javaslom, hogy mindenképp ügyvéd közreműködését kérje, ha a keresetlevél megírására kerül sor.

Megnevezhető-e haszonélvezeti jog jogosult végrendelettel?

Share Button

Az élettársam készítettet végrendeletet és én vagyok a haszonélvező, de a haszonélvezet nincs a földhivatalnál be jegyezve így is érvényes a végrendelet, vagy csak akkor érvényes ha be van jegyezve?

Végrendelettel is van lehetőség arra, hogy haszonélvezeti jog jogosultat nevezzen meg egy adott ingatlanra annak tulajdonosa.

A haszonélvezeti jogot ebben az esetben a közjegyző fogja átadni hagyatéki végzéssel. E hagyatéki végzés alapján jegyi be a földhivatal a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba az adott ingatlan tulajdoni lapjára.

 

3 / 4 oldal1234