elővásárlási jog jogosult címkével jelölt bejegyzések

Vissza lehet -e lépni a föld adásvételi szerződéstől?

Share Button

Van egy osztatlan közös tulajdonú, 1360 nm-es zártkerti telek fele tulajdonom (művelésből nem kivont). A másik rész tulajdonosa egyáltalán nem foglalkozott a telekkel, ezért javasoltam neki, hogy egy ismerősöm megvásárolja tőle.

Ebben meg is állapodtak, megkötötték az adásvételi szerződést, én pedig a vevő ismeretében lemondtam az elővásárlási jogomról. A kötelező 60 napos kifüggesztés utolsó napjaiban valaki a szerződést kötő ügyvéd számlájára elutalta a vételárat és az ügyvédi költséget.

A kérdéseim:

1. Az eladó visszaléphet-e az eladástól?  – Nem

2. Mivel semmiképpen nem akarok egy idegennel közös tulajdont, számára nem tartom fenn az elővételi jogról való lemondást, inkább megvásárolom én a telekrészt.

Hogyan valósítható meg az, hogy ne kerüljön egy idegen a résztulajdonba. Volt a tulajdonostársammal (a régi ismeretségünkre való tekintettel) egy szóbeli egyezségünk, hogy amennyiben valamelyikünk egyszer el kívánja adni a tulajdonrészét, azt felajánlja a másiknak, illetve csak olyan vevőnek adja el, akit a másik is szívesen elfogad. 

A földre megkötött szerződést sem visszavonni sem megszüntetni, sem attól elállni nem lehet. Így Ön már az ingatlant nem vásárolhatja meg.

 E körben a Kúria megállapításai :

A Ptk. szerint [5:81. § (1) bekezdés] a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és elő haszonbérleti jog illeti meg. Tulajdoni hányad tulajdonostárs részére történő eladása esetén a többi tulajdonostársat elővásárlási jog nem illeti meg. Azonban a Földforgalmi tv. a hatálya alá tartozó ingatlanok tulajdonjogának a megszerzésére speciális rendelkezéseket tartalmaz. A föld eladása esetén felsorolja azokat a személyeket, akiket a törvény szerinti sorrendben elővásárlási jog illeti meg. Közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetén sorrendben megelőzi a többieket a földműves tulajdonostárs.

A Kúria szerint tehát közös tulajdon esetében a tulajdoni hányad kívülálló részére történő értékesítése során a tulajdonostársat ebben a minőségben elővásárlási jog nem illeti meg, a törvény szerint a többi földművest megillető elővásárlási jogot megelőző elővásárlási joga csak akkor van, ha egyben földművesnek minősül. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonostárs a tulajdoni hányadát másik tulajdonostársnak értékesíti.

Mindez álláspontom szerint az jelenti, ha a földműves elővásárlóként bejelentkezett  – és mert Ön nem földműves – vele fogja az illetékes Megyei Földhivatal az adásvételi szerződést jóváhagyni, azaz a tulajdonos társ Ptk szerinti elővásárlási jogát megelőzi a Földforgalmi Törvényben írt elővásárlási joggal rendelkező földműves.

2013. évi CXXII. törvényben írt alábbi elővásárlási jogosultak jogai megelőzik a PTK szerinti elővásárlási jogosultak elővásárlási jogait.

  1. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
  2. a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
  3. b) a földet használó olyan földművest,
  4. ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
  5. bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
  6. bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
  7. c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
  8. d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
  9. e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

(2) *  Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott földművest – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi

  1. a) a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető azon helyben lakó földműves, aki tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatsűrűséggel
  2. aa) rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,
  3. ab)szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;
  4. b)a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;
  5. c) a kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása;
  6. d) a szántó művelési ágban nyilvántartott terület eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja vetőmag előállításhoz szükséges terület biztosítása.

(3) *  A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte.

(4) *  Az (1) bekezdés c)-e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:

  1. a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
  2. b) fiatal földműves,
  3. c) pályakezdő gazdálkodó.

Megjegyzés: a legjobb megoldás az lett volna, ha Ön veszi meg tulajdonostársától a fél ingatlant – így 1 / 1-ed tulajdona lehetett volna – mely adásvételi szerződést sem kifüggeszteni sem jóváhagyatni nem kell, elővásárlás nincs. Kizárólag biztonsági okmányon kell az okiratot elkészíteni és azonnal be lehet nyújtani az illetékes földhivatalhoz a tulajdonjog változás átvezetése végett.

Megakadályozhatja -e a társtulajdonos ingatlanom eladását?

Share Button

Egy osztatlan közös tulajdonú telek 4/5 része az én tulajdonom. Az 1/5 rész másé. A kisebb rész tulajdonosát elővásárlási jog illeti meg, tudom.

2X küldtem ki hivatalos formában az eladási szándéknyilatkozatot.

Válasz: ” Az elővásárlási jogomról soha nem mondok le, és megvenni sem tudom, mert nincs pénzem. ”

Meddig akadályozhatja meg a tulajdonrészem eladását ? Ilyenkor milyen lehetőségeim vannak a helyzet megoldásához ?

Az elővásárlási szándék kifejezése nem lehet más, minthogy ugyan olyan feltételekkel mint harmadik személy vevő élek elővásárlási jogommal és az ingatlant megvásárolom.

Minden ettől eltérő társtulajdonosi nyilatkozat elővásárlási jogról lemondást vélelmez, melyet a földhivatal akceptál.

 

Eladható-e az osztatlan közös tulajdonú ingatlanrész a tulajdonostárs megkérdezése nélkül?

Share Button

Szeretném megkérdezni közös tulajdonba levő háza ami fel-fele arányba van, eladható-e a másik fél megkérdezése nélkül?

Osztatlan közös ingatlantulajdon esetén az egyik tulajdonostárs kizárólag a saját részét adhatja el, melyre a másik tulajdonostársnak elővásárlási joga van.

A másik tulajdonostárs tehát a harmadik személy vevőtől jövő vételi ajánlatnak megfelelően élhet elővásárlási jogával. Ez a joggyakorlat biztosítja, hogy a másik tulajdonostárs tudta nélkül új tulajdonostárs nem kerülhet osztatlan közös tulajdonba vele.

Hogyan adható el a Magyar Állammal osztatlan közös ingatlan?

Share Button

2012-ben örököltem egy belterületi ingatlant 1/4 részben.(207m2-kivett beépítetlen terület)2014-ben az egyik tulajdonos halála után 1/4 rész az állam tulajdonába került. A másik két tulajdonostársammal el szeretnénk adni, mivel ők már idősek (80+), hogy ne “osztódjon tovább a haláluk után a föld. Az lenne a kérdésem, ha találnánk rá vevőt, hogy mehetne végbe az adásvétel az egészre, úgy hogy az állam is tulajdonos.

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan egy része, ha magántulajdonban van, akként is eladható, hogy a Magyar Állam tulajdoni illetősége fennmarad.  Ebben az esetben a Magyar Államnak csupán elővásárlási joga van, mellyel belterületi ingatlanok esetében általában nem él. Javaslom, hogy ingatlanirodán keresztül hirdessék meg az ingatlan eladását. A Vevő később eldöntheti, hogy tesz-e vételi ajánlatot az állami tulajdonú ingatlanrészre vagy sem.

Hogyan adható el az osztatlan közös tulajdonú földterület egy része?

Share Button

Négyen örököltünk 1ha földet, hárman el szeretnénk adni egyben a saját részünket. Van-e rá lehetőség, hogy kiméressük és eladjuk?

Osztatlan közös tulajdoni hányad/ok eladása esetén a nem eladó tulajdonostársnak elővásárlási joga van a Ptk. szerint. A Földforgalmi törvény alapján regisztrált földműveseknek is elővásárlási joguk van.

A természetben kizárólagos használati rendet valamennyi tulajdonostárs közösen megállapíthatja és arról földmérővel vázrajzot készíttethet. Ezáltal a vevő a minden tulajdonostárs által aláírt vázrajznak megfelelő használati rend alapján vásárolhatja meg az ingatlant.

Elállhat-e az eladó a föld adásvételtől?

Share Button

Mint elővásárlási jog  jogosult velem hagyták jóvá a szerződést egy kitűzött szántóra. Már csak az eladót kellene kifizetnem, de telefonom és személyesen sem tudom elérni. Azt az üzenetet adták át legutóbb hogy családi okok miatt eláll a szerződéstől. Mit tehetek ebben a helyzetben?

Ha a megyei földhivatal az elővásárlási joggyakorlóval hagyja jóvá a földadásvételi szerződést, a vonatkozó adásvételi szerződés nem a szerződésbe írt vevővel, hanem az elővásárlóval jön létre érvényesen.

A jóváhagyást követően az eladó a szerződéstől nem állhat el. Fontos tudni, hogy az eladó korábban sem állhat el a megkötött szerződéstől, ha az már kifüggesztésre került.Az eladó csak a kifüggesztésig álhat a szerződéstől. A vételárat az elővásárló a szerződésben foglaltak szerint kell, hogy megfizesse az eladónak.

Értesítési cím hiányában hogy értesíthetem az elővásárlási jog jogosultat?

Share Button

Nemrégiben örököltem egy erdő részletet, ami osztatlan közös tulajdonban van. A többségi hányad olyan úriember kezében van, akinek csak a neve ismert, se születési dátum, se lakcím, se más, az azonosítást lehetővé tevő adat nem áll rendelkezésünkre, nem szerepel a tulajdoni lapon. El szeretnénk adni a földet, de így szinte lehetetlen. Mit tudunk tenni ilyenkor?

A saját tulajdoni hányadával Ön szabadon rendelkezhet. Ha vevője van a megbízott ügyvéd elkészítheti az adásvételt, amely kifüggesztésre kerül. A kifüggesztés egyben az elővásárlási joggyakorlásra felhívás is. A kifüggesztés minden elővételi jog jogosultra hatályos és ha nincs elővásárlási joggyakorlás a  megyei földhivatal jóváhagyja a szerződést.

 

Családon belüli termőföld ajándékozás esetén ki kell-e függeszteni a szerződést?

Share Button

Testvérek (közeli hozzátartozók) közötti termőföld ajándékozás vagy eladás az előnyösebb-e és lehetséges-e? Mindkét esetben az illeték mértéke mennyi?

4 hektár földje van mindkét testvérnek közvetlen egymás mellett. Egyik testvér sem minősül földművesnek. A vevő testvér bejelentett lakása 100 kilométerre van a saját és a megvenni kívánt termőföldtől (de ha szükséges átjelentkezhet). Harmadik személynek haszonbérleti szerződése is van a termőföldön még 6 évre.

Ki kell-e függeszteni az eladást? Kell-e a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása?

Van-e másnak elővásárlási joga, vagy vétel esetén biztosan a testvéré lesz-e a termőföld?

Családon belüli földmozgást a földforgalmi törvény úgy preferálja, hogy az ilyen adásvételi szerződést kifüggeszteni, jóváhagyatni nem kell, az ajándékozás sem esik engedélyeztetési eljárás alá.

Az  Ön által kérdezett tényállás alapján  4 % visszterhes vagyonszerzési illetéket kell fizetnie a vevő testvérnek, míg ajándékozás esetén 18 % ajándékozási illetéket a megajándékozott testvérnek.

Mindkét esetre igaz, hogy földszerzési korlátozás, elővásárlási joggyakorlás nincs.

Mik a tanya vásárlásának feltételei?

Share Button

Párommal tanyát szeretnénk venni meg is találtuk van hozzá 1,2 hektár föld érdeklődnék mik szükségesek a megvásárláshoz mert mezőgazdasági végzettségem van de nem vagyok se földműves se őstermelő?

Személyenként 10.000 m2 föld illetve tanya tulajdoni joga vásárolható. Ez lehetséges anélkül is, hogy a vevő/k nem földművesként bejegyzett személyek és a megvásárolandó földdel együtt nincs a tulajdonukban/használatukban 1 ha föld.

Fontos tudni, hogy a 60 napos önkormányzati kifüggesztéskor a földműveseknek elővásárlási joguk van, ezért olyan vevők esetében, akik rendelkeznek megfelelő mezőgazdasági képzettséggel javasolt, hogy regisztráltassák magukat az illetékes járási földhivatalnál földművesként és így akár elővásárlási jog jogosultak kössék meg az adásvételi szerződést.

Milyen költségvonzata van szülőtől kapott ingatlan továbbértékesítésének?

Share Button

Édesanyám elajándékozta – 5 évvel ezelőtt – nekem és testvéremnek a panellakását. A tulajdonrészemet szeretném a gyerekemnek elajándékozni, vagy eladni. Azt a megoldást szeretném választani, mely később a gyermekem a lakás eladásakor kedvezőbben tud eljárni.

Ajándékozáskor tudom, hogy amennyiben 5 éven belül adja el – adják el – akkor időarányosan adóköteles lesz az ő része.

Szükséges-e a másik résztulajdonos beleegyezése az ajándékozás, vagy az eladás szempontjából?

Tulajdonközösséget képező lakásrész eladása esetén a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Ha ugyanez az ingatlanrész ajándékozásra kerül, ilyen elővásárlási jog nincs.

A megszerzett (ajándékba kapott, vagy vásárolt) ingatlanrész tovább eladása esetén mindig a vonatkozó adásvételi szerződésben feltüntetett vételárból kell a fizetendő SZJA-t kiszámítani.

Ajándékozott ingatlan tovább eladásakor az adó alapja a befolyó vételár 25%-a (1 / 4 –e) és az adó mértéke ennek a 15%-a (további kedvezmény is igényelhető az eltelt évek miatt). Fontos tudni: adásvétellel szerzett ingatlan eladása esetén  SZJA-t csak abban az estben kell fizetni,  ha van jövedelem.

Ajándékozott ingatlan eladása esetén mindig van jövedelem, hiszen egy ingyenesen szerzett ingatlan eladásáról van szó. Azonban  ha az ajándékozástól számított 5 év eltelt, nem kell SZJA-t fizetni.

Vásárolt ingatlan eladása esetén csak akkor van jövedelem, ha az eladási ár több a vételi árnál (ha egyenlő vagy kevesebb nincs jövedelem, nincs adózás). Elkerülendő az  elővásárlási joggyakorlást, akkor az ajándékozás a megfelelő, de a tovább értékesítéssel legalább 5 évet várni kell  hogy ne kelljen SZJA-t fizetniük.

1 / 3 oldal123