elővásárlási jog címkével jelölt bejegyzések

Hogyan hasznosítható az osztatlan közös tulajdonú ingatlan?

Share Button

Férjem házasságkötésünket megelőzően két évvel vásárolt egy fél házat, melyet fel is újítottunk.

Mivel időközben én is házat vásároltam, ahol jelenleg élünk, arra gondoltam, talán érdemes volna kiadni, vagy eladni.

A ház fél tulajdonosa a MÁK, akit a megvásárláskor értesítettünk, de nem reagáltak azóta sem. Volna érdeklődő albérlőnek, de nem tudom, hogy mivel a férjem 1/2 részben tulajdonos, így kiadhatja-e a fél házat, mert legalább karbantartanák az albérlők.Így viszont csak tönkremegy, főleg télen fűtés és karbantartás hiánya miatt.

Milyen egyéb kötelezettségünk lenne, ha albérletbe adnánk?

Előzetesen a közös tulajdonú ingatlan használatáról tájékoztatom:

A köztudatban az az általános nézet, hogy  közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelő nagyságú területet használhatnak az ingatlanból. A közös tulajdon osztatlanságából az következik hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára.

A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására. Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak az a korlátja  hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a másik  tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogai, érdekei ne  sérüljenek.

Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a másik tulajdonost az ingatlan használatából – ha használni akarja. Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot.

Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban. Az előzőekből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja  és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból.

Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek. A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant.

Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával.

Analógiával az ingatlan hasznosítására is a fent elmondottak irányadóak.

Fontos tudni, hogy az illetékes önkormányzat közös tulajdon esetében  megköveteli a tulajdonostárs hozzájárulását a bérbeadáshoz.

A rövid vagy hosszú távú bérbeadás  szabályairól könyvelőiroda tud felvilágosítást nyújtani.

Eladás:

a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Az okiratot szerkesztő ügyvéd 15 nap felhívással tértivevényes ajánlott levélben  fogja megkeresni hogy él-e ezen jogával. Ha nem válaszol, a vélelem hogy nem élt. Tehát a fél ingatlan eladható,javaslom bízzon meg a vevő keresésével ingatlanirodát.

Eladható-e az osztatlan közös tulajdonú ingatlanrész a tulajdonostárs megkérdezése nélkül?

Share Button

Szeretném megkérdezni közös tulajdonba levő háza ami fel-fele arányba van, eladható-e a másik fél megkérdezése nélkül?

Osztatlan közös ingatlantulajdon esetén az egyik tulajdonostárs kizárólag a saját részét adhatja el, melyre a másik tulajdonostársnak elővásárlási joga van.

A másik tulajdonostárs tehát a harmadik személy vevőtől jövő vételi ajánlatnak megfelelően élhet elővásárlási jogával. Ez a joggyakorlat biztosítja, hogy a másik tulajdonostárs tudta nélkül új tulajdonostárs nem kerülhet osztatlan közös tulajdonba vele.

Visszautasítható-e utólag az örökség?

Share Button

Sok évvel ezelőtt a bátyámmal közösen megörököltük szüleink házát. Közben a bátyám is meghalt és az ő része idegenek tulajdonába került. Az idegenek fizetésképtelenek, minden költségük a házra terhelődik.

A rám terhelt közmű fejlesztési összeget és illetéket fizetem, de sosem laktam a házban. Szeretném ezt a viszonyt megszüntetni. Szeretnék választ kapni arra, hogyan tudnák lemondani az örökségemről?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlanrész önállóan is forgalomképes, azaz a piacon eladható – feltéve, ha van rá vevő. Természetesen el is ajándékozható. Javaslom, hogy ingatlanirodával vegye fel a kapcsolatot az értékesítés végett. Fontos tudni, hogy a tulajdonostársaknak elővásárlási joga van. Ezen túlmenően bíróságtól is kérhető a közös tulajdon megszüntetése.

Csak a hagyatéki eljárás során lett volna Önnek lehetősége az öröklést visszautasítani, ma már arról „lemondani” nem lehet.

 

Hogyan szerezhető meg földterület nem egyene ági rokontól?

Share Button

Nagyapám testvére ajándékozhat-e nekem termőföldet vagy végrendelettel átírhatja-e rám? Nagyapámra átíratva megoldható lenne, de nagyapám már elhunyt. Amennyiben nem oldható meg ajándékozás útján, milyen módon lehetne a földet az én nevemre átíratni?

Nagyapa testvére Önnek nem közeli hozzátartozója, ezért adásvétellel tudja a földet megszerezni. Fontos tudni, hogy ez kb. fél év időtartamú eljárás, amíg az illetékes megyei földhivatal a szerzést jóváhagyja. Ha Ön nem földműves, maximum egy hektárig szerezhet földet a már meglévővel együtt. Elővásárlási joga van a földműveseknek az Önök közötti adásvétel esetén.

Hogyan adható el a Magyar Állammal osztatlan közös ingatlan?

Share Button

2012-ben örököltem egy belterületi ingatlant 1/4 részben.(207m2-kivett beépítetlen terület)2014-ben az egyik tulajdonos halála után 1/4 rész az állam tulajdonába került. A másik két tulajdonostársammal el szeretnénk adni, mivel ők már idősek (80+), hogy ne “osztódjon tovább a haláluk után a föld. Az lenne a kérdésem, ha találnánk rá vevőt, hogy mehetne végbe az adásvétel az egészre, úgy hogy az állam is tulajdonos.

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan egy része, ha magántulajdonban van, akként is eladható, hogy a Magyar Állam tulajdoni illetősége fennmarad.  Ebben az esetben a Magyar Államnak csupán elővásárlási joga van, mellyel belterületi ingatlanok esetében általában nem él. Javaslom, hogy ingatlanirodán keresztül hirdessék meg az ingatlan eladását. A Vevő később eldöntheti, hogy tesz-e vételi ajánlatot az állami tulajdonú ingatlanrészre vagy sem.

Hogyan adható el az osztatlan közös tulajdonú földterület egy része?

Share Button

Négyen örököltünk 1ha földet, hárman el szeretnénk adni egyben a saját részünket. Van-e rá lehetőség, hogy kiméressük és eladjuk?

Osztatlan közös tulajdoni hányad/ok eladása esetén a nem eladó tulajdonostársnak elővásárlási joga van a Ptk. szerint. A Földforgalmi törvény alapján regisztrált földműveseknek is elővásárlási joguk van.

A természetben kizárólagos használati rendet valamennyi tulajdonostárs közösen megállapíthatja és arról földmérővel vázrajzot készíttethet. Ezáltal a vevő a minden tulajdonostárs által aláírt vázrajznak megfelelő használati rend alapján vásárolhatja meg az ingatlant.

Értesítési cím hiányában hogy értesíthetem az elővásárlási jog jogosultat?

Share Button

Nemrégiben örököltem egy erdő részletet, ami osztatlan közös tulajdonban van. A többségi hányad olyan úriember kezében van, akinek csak a neve ismert, se születési dátum, se lakcím, se más, az azonosítást lehetővé tevő adat nem áll rendelkezésünkre, nem szerepel a tulajdoni lapon. El szeretnénk adni a földet, de így szinte lehetetlen. Mit tudunk tenni ilyenkor?

A saját tulajdoni hányadával Ön szabadon rendelkezhet. Ha vevője van megbízott ügyvéd elkészítheti az adásvételt, amely kifüggesztésre kerül. A kifüggesztés, ha nem eredményez elővásárlási joggyakorlást megyei földhivatali jóváhagyást eredményezhet.

Mivel a tulajdonostárs Ptk. szerinti elővásárló és részére kézbesíteni az elővásárlási jog gyakorlásra felhívó levelet nem lehet, ezt a megyei földhivatal is olybá veheti, hogy tulajdonostárs nem él elővásárlási jogával. Javaslom ezt a körülményt a szerződésben is rögzíteni.

 

Köteles vagyok-e a felkínált vételárért eladni ingatlanrészemet?

Share Button

Édesanyám megörökölt Budapesten 2002-ben egy osztatlan telken lévő házból 1/24-ed részt.Sajnos ő meghalt 2008-ban, így én örököltem utána ezt a tulajdoni hányadot, de még nem került a nevemre.

Most szeretné a többi tulajdonostárs értékesíteni az ingatlant. De ehhez az is kellene, hogy az örökölt rész a nevemre kerüljön a földhivatal által. Engem abban az árban akarnak kifizetni, mint amennyire az ingatlan fel lett értékelve 2002-ben,5 millió forintért.

A telek nagysága 639 négyzetméter. Elővásárlási jogommal nem szeretnék élni/erről hivatalosan papíron nem nyilatkoztam még/,de ennyi pénzért nem is szeretném eladni.

Mit tudok tenni, ha én nem szeretném eladni a tulajdonrészemet, mert keveslem a felkínált összeget és mit tudnak tenni a többi tulajdonostársak ,ha én nem kívánom értékesíteni a tulajdonrészemet. Engem kötelezhetnek e arra, akár bíróság által, hogy eladjam a tulajdonrészemet?

Esetleg árverésre bocsájthatják e az ingatlant? Egyértelműen itt átverésről lenne szó úgy érzem! Mennyit érhet ennek az ingatlannak a jelenlegi reális piaci értéke?

Ha volt hagyatéki eljárás az ügyben és az 1/24-ed ingatlan abból kimaradt, póthagyatéki eljárást kell indítania, hogy tulajdonosként be legyen jegyezve a neve az ingatlanra. Ha nem volt hagyatéki eljárás akkor azt meg kell indítania. A közös tulajdon értékesítése a tulajdonostársak közös akaratával jön létre. Ebbe beletartozik a vételár közös meghatározása is.

Egyik tulajdonostárs nem mondhatja a másiknak, hogy mennyiért adja el az ingatlanrészét. Ha egyik sem váltja magához a másik tulajdon részét és vita van a vételár meghatározásánál a bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése, mely végső soron árverés útján történik. A befolyt vételár tulajdoni hányadaik arányában illeti a tulajdonostársakat.

Kivett tanyát ki kell-e függeszteni?

Share Button

Külterületi “kivett tanyát” szeretnénk vásárolni. 0 AK értékű, helyrajzi száma is nullával kezdődik. A tanya 5532 m2. Régi mészégető telephely volt, földművelésre alkalmatlan.

Ki kell e függeszteni. Ha benne lakunk albérlőként lenne-e elővásárlási jogunk?

A tanya a földforgalmi törvény hatálya alá tartozó földingatlan, ezért annak adásvétele engedélyköteles és a földműveseknek elővásárlási joga van rá.

Magánszemély 10.000 m2-ig vásárolhat földet, ha már meglevő földtulajdonával együtt nem haladja meg az 1 ha-t. A nem földműves albérlőnek elővásárlási joga nincs.

 

Családon belüli termőföld ajándékozás esetén ki kell-e függeszteni a szerződést?

Share Button

Testvérek (közeli hozzátartozók) közötti termőföld ajándékozás vagy eladás az előnyösebb-e és lehetséges-e? Mindkét esetben az illeték mértéke mennyi?

4 hektár földje van mindkét testvérnek közvetlen egymás mellett. Egyik testvér sem minősül földművesnek. A vevő testvér bejelentett lakása 100 kilométerre van a saját és a megvenni kívánt termőföldtől (de ha szükséges átjelentkezhet). Harmadik személynek haszonbérleti szerződése is van a termőföldön még 6 évre.

Ki kell-e függeszteni az eladást? Kell-e a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása?

Van-e másnak elővásárlási joga, vagy vétel esetén biztosan a testvéré lesz-e a termőföld?

Családon belüli földmozgást a földforgalmi törvény úgy preferálja, hogy az ilyen adásvételi szerződést kifüggeszteni, jóváhagyatni nem kell, az ajándékozás sem esik engedélyeztetési eljárás alá.

Az  Ön által kérdezett tényállás alapján  4 % visszterhes vagyonszerzési illetéket kell fizetnie a vevő testvérnek, míg ajándékozás esetén 18 % ajándékozási illetéket a megajándékozott testvérnek.

Mindkét esetre igaz, hogy földszerzési korlátozás, elővásárlási joggyakorlás nincs.

1 / 6 oldal12345...Utolsó »