elővásárlási jog címkével jelölt bejegyzések

Vissza lehet -e lépni a föld adásvételi szerződéstől?

Share Button

Van egy osztatlan közös tulajdonú, 1360 nm-es zártkerti telek fele tulajdonom (művelésből nem kivont). A másik rész tulajdonosa egyáltalán nem foglalkozott a telekkel, ezért javasoltam neki, hogy egy ismerősöm megvásárolja tőle.

Ebben meg is állapodtak, megkötötték az adásvételi szerződést, én pedig a vevő ismeretében lemondtam az elővásárlási jogomról. A kötelező 60 napos kifüggesztés utolsó napjaiban valaki a szerződést kötő ügyvéd számlájára elutalta a vételárat és az ügyvédi költséget.

A kérdéseim:

1. Az eladó visszaléphet-e az eladástól?  – Nem

2. Mivel semmiképpen nem akarok egy idegennel közös tulajdont, számára nem tartom fenn az elővételi jogról való lemondást, inkább megvásárolom én a telekrészt.

Hogyan valósítható meg az, hogy ne kerüljön egy idegen a résztulajdonba. Volt a tulajdonostársammal (a régi ismeretségünkre való tekintettel) egy szóbeli egyezségünk, hogy amennyiben valamelyikünk egyszer el kívánja adni a tulajdonrészét, azt felajánlja a másiknak, illetve csak olyan vevőnek adja el, akit a másik is szívesen elfogad. 

A földre megkötött szerződést sem visszavonni sem megszüntetni, sem attól elállni nem lehet. Így Ön már az ingatlant nem vásárolhatja meg.

 E körben a Kúria megállapításai :

A Ptk. szerint [5:81. § (1) bekezdés] a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és elő haszonbérleti jog illeti meg. Tulajdoni hányad tulajdonostárs részére történő eladása esetén a többi tulajdonostársat elővásárlási jog nem illeti meg. Azonban a Földforgalmi tv. a hatálya alá tartozó ingatlanok tulajdonjogának a megszerzésére speciális rendelkezéseket tartalmaz. A föld eladása esetén felsorolja azokat a személyeket, akiket a törvény szerinti sorrendben elővásárlási jog illeti meg. Közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetén sorrendben megelőzi a többieket a földműves tulajdonostárs.

A Kúria szerint tehát közös tulajdon esetében a tulajdoni hányad kívülálló részére történő értékesítése során a tulajdonostársat ebben a minőségben elővásárlási jog nem illeti meg, a törvény szerint a többi földművest megillető elővásárlási jogot megelőző elővásárlási joga csak akkor van, ha egyben földművesnek minősül. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonostárs a tulajdoni hányadát másik tulajdonostársnak értékesíti.

Mindez álláspontom szerint az jelenti, ha a földműves elővásárlóként bejelentkezett  – és mert Ön nem földműves – vele fogja az illetékes Megyei Földhivatal az adásvételi szerződést jóváhagyni, azaz a tulajdonos társ Ptk szerinti elővásárlási jogát megelőzi a Földforgalmi Törvényben írt elővásárlási joggal rendelkező földműves.

2013. évi CXXII. törvényben írt alábbi elővásárlási jogosultak jogai megelőzik a PTK szerinti elővásárlási jogosultak elővásárlási jogait.

  1. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
  2. a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
  3. b) a földet használó olyan földművest,
  4. ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
  5. bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
  6. bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
  7. c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
  8. d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
  9. e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

(2) *  Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott földművest – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi

  1. a) a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető azon helyben lakó földműves, aki tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatsűrűséggel
  2. aa) rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,
  3. ab)szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;
  4. b)a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;
  5. c) a kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása;
  6. d) a szántó művelési ágban nyilvántartott terület eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja vetőmag előállításhoz szükséges terület biztosítása.

(3) *  A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte.

(4) *  Az (1) bekezdés c)-e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:

  1. a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
  2. b) fiatal földműves,
  3. c) pályakezdő gazdálkodó.

Megjegyzés: a legjobb megoldás az lett volna, ha Ön veszi meg tulajdonostársától a fél ingatlant – így 1 / 1-ed tulajdona lehetett volna – mely adásvételi szerződést sem kifüggeszteni sem jóváhagyatni nem kell, elővásárlás nincs. Kizárólag biztonsági okmányon kell az okiratot elkészíteni és azonnal be lehet nyújtani az illetékes földhivatalhoz a tulajdonjog változás átvezetése végett.

Hogyen értékesíthető végrehajtással terhelt ingatlan?

Share Button

1990 -ben édesapám halálával mi a három testvér örököltünk egy falusi portát rajta egy családi házzal édesanyánk haszonélvezeti jogával. Ő most 2019-ben elhunyt. Azóta nem lakik ott senki.

Szeretnénk értékesíteni az ingatlant, de kiderült hogy a tulajdoni lapon a testvérem 1/3 tulajdoni részére a végrehajtó foglalást rakott.A testvérem nem hajlandó semmilyen tájékoztatást adni arról hol tart az ügy, azóta is csak hiteget bennünket hogy rendezi tartozását a végrehajtónál. Árverés még nem lett kitűzve az 1/3 részre, csak az Önkormányzattal értékeltette fel a végrehajtó.

Szeretném megtudni hogy mit tudunk intézni a végrehajtónál, van e elővásárlási jogunk ha még nincs kitűzve az árverés, vagy hogyan tudjuk értékesíteni a 2/3 részt, vagy megszüntetni a közös tulajdont.

Elővásárlási jogukat csak az árverés alkalmával gyakorolhatják. Egyezzenek meg a közös tulajdonos megváltás útján történő megszüntetésében vegyék meg az 1 /3-ad ingatlant és a vételárból fizessék ki a végrehajtót aki kiállítja a törlési kérelmet. Fontos tudni, hogy az adásvétel csak konszenzussal jöhet létre.

Megakadályozhatja -e a társtulajdonos ingatlanom eladását?

Share Button

Egy osztatlan közös tulajdonú telek 4/5 része az én tulajdonom. Az 1/5 rész másé. A kisebb rész tulajdonosát elővásárlási jog illeti meg, tudom.

2X küldtem ki hivatalos formában az eladási szándéknyilatkozatot.

Válasz: ” Az elővásárlási jogomról soha nem mondok le, és megvenni sem tudom, mert nincs pénzem. ”

Meddig akadályozhatja meg a tulajdonrészem eladását ? Ilyenkor milyen lehetőségeim vannak a helyzet megoldásához ?

Az elővásárlási szándék kifejezése nem lehet más, minthogy ugyan olyan feltételekkel mint harmadik személy vevő élek elővásárlási jogommal és az ingatlant megvásárolom.

Minden ettől eltérő társtulajdonosi nyilatkozat elővásárlási jogról lemondást vélelmez, melyet a földhivatal akceptál.

 

Elővásárlási jog gyakorlása esetén mennyi foglaló jár vissza a vevőnek?

Share Button

Külterületi telket szeretnék vásárolni 2 egymás melletti személytől.

Kérdésem a  következő: Ha valaki elővásárlási jogával élve meg akarja venni előlem a telket, akkor köteles -e neki eladni az eladó ?

500.000 Ft foglalót fizettem a tulajdonosnak. Ha mégsem én vásárolom meg a telket, hanem egy elővásárlási joggal rendelkező, , akkor a foglaló szabályának megfelelő dupla foglalót kötelesek nekem kifizetni? Ügyvédi költségeimet megtéríti valaki, ha előlem felvásárolják a telket?

Egymás melletti földek vásárlásakor lehetőség van az adásvételi szerződésben együttes vételárat meghatározni. Elővásárlás esetén mindkét telket meg kell venni, nem lehet a földek között csemegéznie az elővásárlónak.

A Földforgalmi Törvény foglaló adását érvényesen nem engedi, tekintve, hogy a szerződés meghiúsulása az elővásárlás intézménye miatt törvényen alapul. Így Ön mint vevő dupla foglalót elővásárlás miatt jogalappal nem igényelhet. Az ügyvédi költség az adásvételi szerződésben rögzíthető akként is, ha elővásárlás történik, azt az elővásárlónak meg kell fizetnie a vevő részére.

Föld ajándékozása esetén van-e elővásárlási joga a tulajdonostársaknak?

Share Button

Édesapámnak hagyatékból tulajdon része van egy föld részben amely 600 négyzetméter körülbelül. Van négy testvére, de kettő már elhunyt az elhunyt testvérek részét lánya és fia örökölték meg.

Az elhunyt testvér fia és az egyik testvér aki még él,szeretne lemondani édesapám javára a tulajdon részéről ajándékozás címmel. Szeretném tudni hogy ez hogyan lehetséges vagy hogyan van rá mód és hogy milyen kötelezettségeim vannak azzal a két tulajdon részel rendelkező személlyel szemben aki meg tartja a részét?

Tudomásukra kell hoznom hogy édesapám részére lemond a másik két tulajdonos vagy nem? Van elővásárlási joguk vagy nem?

A Földforgalmi Törvény preferálja a családon belüli vagyonmozgást. Így a testvérekig bezárólag lehetőség van a föld ajándékozására. Fontos tudni, hogy ajándékozáskor az esetleges többi tulajdonos társnak elővásárlási joga nincs. Az ilyen szerződést biztonsági okmányon kell készíteni , nem kell kifüggeszteni, jóváhagyni. Földműveseknek elővásárlási joga nincs.

 

Eladható-e osztatlan közös tulajdonú mezőgazdasági terület egy része?

Share Button

Egy zártkerti ingatlanról – szőlő,gyümölcsös – van szó, amely 1/2 részének vagyok tulajdonosa.A másik 1/2 tulajdonosa az állam. 

Sajnos a részemet nem vonattam ki művelés alól, amikor erre egyszerűen lehetőség lett volna, mivel nem voltam tisztában ennek következményeivel.Most van valaki, aki megvenné az én tulajdonrészemet, vállalva, hogy a másik 1/2 részt majd valahogy megveszi, megszerzi stb. a másik tulajdonostól.

Amióta ez komolyabban felmerült,mindenféle rémtörténetet hallottam a művelés alóli kivonás bürokratikusságáról.

A kérdésem az, hogy amíg nincs kivonva művelés alól, eladhatom-e hivatalosan a részemet, és majd az új tulaj intézi a kivonatást,vagy nekem kell intéznem az egészet, és addig kétséges lesz az eladás jogszerűsége.

Az ingatlan fele önállóan forgalom képes, eladható. Elővásárlási jog illeti a tulajdonostársat, ha van hegyközség annak tagjait, földműveseket.

Az adásvétel kifüggesztés és jóváhagyás után érvényes, mely kb. 6 hónapot vesz igénybe. A vevő a tulajdoni joga bejegyzését követően intézheti tovább az ingatlan jogi sorsát.

Javasolt az ingatlan természetben eladói kizárólagos használati helyét és mértékét a szerződésben rögzíteni vagy ahhoz vázrajzként mellékelni.

Hogyan hasznosítható az osztatlan közös tulajdonú ingatlan?

Share Button

Férjem házasságkötésünket megelőzően két évvel vásárolt egy fél házat, melyet fel is újítottunk.

Mivel időközben én is házat vásároltam, ahol jelenleg élünk, arra gondoltam, talán érdemes volna kiadni, vagy eladni.

A ház fél tulajdonosa a MÁK, akit a megvásárláskor értesítettünk, de nem reagáltak azóta sem. Volna érdeklődő albérlőnek, de nem tudom, hogy mivel a férjem 1/2 részben tulajdonos, így kiadhatja-e a fél házat, mert legalább karbantartanák az albérlők.Így viszont csak tönkremegy, főleg télen fűtés és karbantartás hiánya miatt.

Milyen egyéb kötelezettségünk lenne, ha albérletbe adnánk?

Előzetesen a közös tulajdonú ingatlan használatáról tájékoztatom:

A köztudatban az az általános nézet, hogy  közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelő nagyságú területet használhatnak az ingatlanból. A közös tulajdon osztatlanságából az következik hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára.

A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására. Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak az a korlátja  hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a másik  tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogai, érdekei ne  sérüljenek.

Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a másik tulajdonost az ingatlan használatából – ha használni akarja. Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot.

Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban. Az előzőekből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja  és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból.

Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek. A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant.

Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával.

Analógiával az ingatlan hasznosítására is a fent elmondottak irányadóak.

Fontos tudni, hogy az illetékes önkormányzat közös tulajdon esetében  megköveteli a tulajdonostárs hozzájárulását a bérbeadáshoz.

A rövid vagy hosszú távú bérbeadás  szabályairól könyvelőiroda tud felvilágosítást nyújtani.

Eladás:

a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Az okiratot szerkesztő ügyvéd 15 nap felhívással tértivevényes ajánlott levélben  fogja megkeresni hogy él-e ezen jogával. Ha nem válaszol, a vélelem hogy nem élt. Tehát a fél ingatlan eladható,javaslom bízzon meg a vevő keresésével ingatlanirodát.

Eladható-e az osztatlan közös tulajdonú ingatlanrész a tulajdonostárs megkérdezése nélkül?

Share Button

Szeretném megkérdezni közös tulajdonba levő háza ami fel-fele arányba van, eladható-e a másik fél megkérdezése nélkül?

Osztatlan közös ingatlantulajdon esetén az egyik tulajdonostárs kizárólag a saját részét adhatja el, melyre a másik tulajdonostársnak elővásárlási joga van.

A másik tulajdonostárs tehát a harmadik személy vevőtől jövő vételi ajánlatnak megfelelően élhet elővásárlási jogával. Ez a joggyakorlat biztosítja, hogy a másik tulajdonostárs tudta nélkül új tulajdonostárs nem kerülhet osztatlan közös tulajdonba vele.

Hogyan szerezhető meg földterület nem egyenesági rokontól?

Share Button

Nagyapám testvére ajándékozhat-e nekem termőföldet vagy végrendelettel átírhatja-e rám? Nagyapámra átíratva megoldható lenne, de nagyapám már elhunyt. Amennyiben nem oldható meg ajándékozás útján, milyen módon lehetne a földet az én nevemre átíratni?

Nagyapa testvére Önnek nem közeli hozzátartozója, ezért adásvétellel tudja a földet megszerezni. Fontos tudni, hogy ez kb. fél év időtartamú eljárás, amíg az illetékes megyei földhivatal a szerzést jóváhagyja. Ha Ön nem földműves, maximum egy hektárig szerezhet földet a már meglévővel együtt. Elővásárlási joga van a földműveseknek az Önök közötti adásvétel esetén.

Hogyan adható el a Magyar Állammal osztatlan közös ingatlan?

Share Button

2012-ben örököltem egy belterületi ingatlant 1/4 részben.(207m2-kivett beépítetlen terület)2014-ben az egyik tulajdonos halála után 1/4 rész az állam tulajdonába került. A másik két tulajdonostársammal el szeretnénk adni, mivel ők már idősek (80+), hogy ne „osztódjon tovább a haláluk után a föld. Az lenne a kérdésem, ha találnánk rá vevőt, hogy mehetne végbe az adásvétel az egészre, úgy hogy az állam is tulajdonos.

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan egy része, ha magántulajdonban van, akként is eladható, hogy a Magyar Állam tulajdoni illetősége fennmarad.  Ebben az esetben a Magyar Államnak csupán elővásárlási joga van, mellyel belterületi ingatlanok esetében általában nem él. Javaslom, hogy ingatlanirodán keresztül hirdessék meg az ingatlan eladását. A Vevő később eldöntheti, hogy tesz-e vételi ajánlatot az állami tulajdonú ingatlanrészre vagy sem.

1 / 5 oldal12345