elővételi jog címkével jelölt bejegyzések

Eladható-e az osztatlan közös tulajdonú ingatlanrész a tulajdonostárs megkérdezése nélkül?

Share Button

Szeretném megkérdezni közös tulajdonba levő háza ami fel-fele arányba van, eladható-e a másik fél megkérdezése nélkül?

Osztatlan közös ingatlantulajdon esetén az egyik tulajdonostárs kizárólag a saját részét adhatja el, melyre a másik tulajdonostársnak elővásárlási joga van.

A másik tulajdonostárs tehát a harmadik személy vevőtől jövő vételi ajánlatnak megfelelően élhet elővásárlási jogával. Ez a joggyakorlat biztosítja, hogy a másik tulajdonostárs tudta nélkül új tulajdonostárs nem kerülhet osztatlan közös tulajdonba vele.

Van-e a szomszédnak vagy a bérlőnek elővásárlási joga belterületi beépítetlen terület eldása esetében?

Share Button

A közvetlen szomszédomban van egy belterületi beépítetlen ingatlan amelynek a tulajdonosa a helyi önkormányzat. A területet jelenleg bérli egy személy aki mezőgazdasági tevékenységet folytat az érintett ingatlanon.

Az önkormányzat árulja ezt a telket. A kérdésem az hogy kinek van elővásárlási joga? – a bérlőnek vagy nekem, mint szomszédnak? Nekem is és a bérlőnek is állandó lakhelyünk ugyanazon a településen van ahol az eladó ingatlan megtalálható.

Belterületi építési telek eladása esetén – függetlenül attól, hogy önkormányzat az eladó – senkinek nincs jogszabály szerinti elővásárlási joga, ugyanis az ingatlan értékesítése nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá.  Viszont az önkormányzatok általában pályázati kiírás útján értékesítik ingatlanjaikat, így az eladó szerinti legjobb ajánlatot tevő pályázó tudja az ingatlant megvásárolni.

 

Mely esetben van elővásárlási joga a társasházi lakások tulajdonosainak?

Share Button

Egy négylakásos társasháznak vagyok az egyik lakásnak a tulajdonosa. A lakások albetétesítve vannak (egy helyrajzi szám,/1/2/3/4) a telek viszont osztatlan közös tulajdon.

Az szeretném megkérdezni, hogy van e elővásárlási jogom ha a szomszédom eladja a lakását?  Ha igen akkor az eladáskor kell kapjak hivatalos papírt, hogy lemondok az elővásárlási jogomról?

Ha a társasház alapszabálya feljogosítja a társasházi lakások tulajdonosait, vagy a társasházat elővásárlásra, abban az esetben lakáseladáskor a többi lakás tulajdonosát, illetve a társasházat fel kell hívni elővásárlási jog gyakorlásra. Ha ilyen rendelkezés nincs, a lakások szabadon értékesíthetők.

Van-e elővételi joga az osztatlan közös tulajdosoknak?

Share Button

Társasház udvarán osztatlan közös tulajdonban lévő garázst vásároltam kívülállóként.

Az eladónak közös helyrajzi számon szerepelt a lakás és a garázs, de külön személyeknek adta el.A társasházban lakóknak elővételi joguk volt a vásárlásra de nem éltek vele.

Szeretném megkérdezni tovább értékesíthetem-e ezt az ingatlant és meg kell-e hirdetni a társasházban az elővételi jog miatt?

Osztatlan közös tulajdonú garázs meghatározott tulajdon illetősége – ha az már a vevő földhivatalnál bejegyzett tulajdona tovább értékesíthető.

Ha többért adja el, mint vásárolta a különbözet után 15 % SZJA-t kell fizetnie. Az elővásárlási joggyakorlást a továbbértékesítés esetén is biztosítania kell a tulajdonostársai részére

Hogyan adható el az osztatlan közös tulajdonú földterület egy része?

Share Button

Négyen örököltünk 1ha földet, hárman el szeretnénk adni egyben a saját részünket. Van-e rá lehetőség, hogy kiméressük és eladjuk?

Osztatlan közös tulajdoni hányad/ok eladása esetén a nem eladó tulajdonostársnak elővásárlási joga van a Ptk. szerint. A Földforgalmi törvény alapján regisztrált földműveseknek is elővásárlási joguk van.

A természetben kizárólagos használati rendet valamennyi tulajdonostárs közösen megállapíthatja és arról földmérővel vázrajzot készíttethet. Ezáltal a vevő a minden tulajdonostárs által aláírt vázrajznak megfelelő használati rend alapján vásárolhatja meg az ingatlant.

Megtámadható-e az az adásvételi szerződés, ahol a tulajdonostársak nagy száma miatt nem történt elővételi jogról való lemondatás?

Share Button

Véleményét szeretném kérni, a következő esettel kapcsolatban. Egy 72 lakásos társasházban lakunk a saját ingatlanunkban. A társasház teremgarázsában 30 garázsbeálló található, melyek közül egyet megvásároltunk.

Az eladó nem kérdezte meg a teremgarázs tulajdonosokat arról, hogy valaki szeretne élni az elővásárlási jogával vagy sem. A tulajdonjog bejegyzése utáni napon kaptunk egy levelet az egyik társ tulajdonostól (egy befektető cég, akinek nincs más tulajdona a társasházban csak 1 db garázsbeálló), hogy élni szeretne az elővásárlási jogával és 5 napon belül adjuk meg a bankszámla- számunkat ahova utalhat, mert ha nem bíróságra adja a dolgot…

Valóban tévedtünk, hogy nem kértünk nyilatkozatot a társtulajdonosoktól, de… Az lenne a kérdésem, hogy van valami esélyünk arra, hogy ilyen esetben a bíró a mi javunkra döntsön. Hiszen a házban lakunk, ő meg csak befektetés céljából vásárol. Lehetséges a földhivatalnál pár óra alatt a tulajdon bejegyzés után betekintést nyerni az adásvételi szerződésbe?

Ha lakással együtt vásárolták volna a garázst, az elővásárlási joggyakorlás a két ingatlanra együtt lett volna gyakorolható.

Mivel csak garázst vásároltak a tulajdonostársak nagy számára vagy elérhetőségük nehézségére stb. való hivatkozást tartalmazhatott az adásvételi szerződés, az elővásárlási joggyakorlás mellőzése miatt.

A tulajdonjoguk bejegyzéséből vélelmezhető, hogy az illetékes földhivatal jogszabályszerűnek ítélte az okiratot és a tulajdonos- változást bejegyezte. Javaslom, hogy a teljes tényállás feltárása mellett helyi ügyvéddel egyeztessen a bírósági per előtt.

Bejelentett lakcím nélküli tulajdonostárstól hogyan lehet beszerezni az elővételi jog lemondó nyilatkozatot?

Share Button

Szeretnénk eladni egy olyan családi ingatlant aminek 4 tulajdonosa van. Ebből egy tulajdonos ismeretlen helyen tartózkodik életvitele miatt, évek óta nem tudunk róla semmit. Bejelentett lakcíme nincs, a népesség nyilvántartóba eredménytelenül kerestük.Mit lehet ez esetben tenni, hogy eltudjuk adni az ingatlant?

Az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonostárs tulajdonán felüli ingatlant tudják eladni. Ezáltal a vevő osztatlan közös tulajdonba kerül az ismeretlen tulajdonostárssal.

Mivel elővásárlási joggyakorlás nem folytatható le az ismeretlenség okán, ezért a vevő tulajdonszerzésének akadálya nincs.

Később, ha a vevő tulajdonostárs lesz kezdeményezheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését és magához válthatja az ismeretlen tulajdoni hányadát, így két lépésben lehet a vevő az ingatlan 1 / 1-ed tulajdonosa.

Könnyítések külterületi mezőgazdasági föld adásvételénél

Share Button

A  földforgalmi törvény hatálya alá tartozó ingatlan tulajdoni hányadok külső, harmadik személynek történő eladása esetén  a tulajdonostársakkal szemben  nem kell az  elővásárlási joggyakorlási eljárást lefolytatni.  Ez azt jelenti, hogy  nem kell a társtulajdonosokat külön levélben kiértesíteni, elegendő a szerződés hirdetményi közzététele a tulajdonjog bejegyzéséhez.

Szülő által elajándékozott ingatlan eladása után igényelhető -e köteles rész?

Share Button

Édesanyám a testvéremnek ajándékozta az édesapámmal közös tulajdonban volt ingatlan 1/2-ed részét. Édesapám 3 éve elhunyt, tehát, a mostani állapot alapján nekem 1/4-ed részem van az ingatlanban.

A testvérem a telek beépítetlen részét, melyet ajándékba kapott, eladta építési teleknek.

Kérdésem: Ki döntötte el, hogy a telek beépítetlen része csak az övé, ez jogos volt-e? A tulajdoni lapon ez nincs kijelölve. Az eladás után nem kellene megkapnom a köteles részt?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében az egyik tulajdonos tulajdoni illetősége eladásakor a másik tulajdonosnak elővásárlási joga van. Az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat hiányában a tulajdonosváltozást a földhivatal nem vezeti át.

Tértivevényes ajánlott levéllel történő lemondatásnál elegendő a tulajdonos társ címéről „nem kereste, elköltözött stb.” jelöléssel visszaérkező dokumentum csatolása a földhivatalhoz.

A fent elmondottak igazak, ha a tulajdonos társ nem az egész tulajdoni hányadát, hanem annak csak egy részét értékesíti harmadik személy felé.

Az Ön joga tehát az eladásnál, hogy ugyanazon az áron, amennyiért a harmadik személy megvette az ingatlanrészt Ön is megveheti. Köteles rész azonban ilyen jogügyleteknél nem érvényesíthető, mert a kötelesrész az öröklési joghoz tartozik.

Elővásárlási joga van-e a szomszédnak kivett zártkert eladása esetén?

Share Button

Művelés alól kivett Zártkert eladása esetén a zártkert 2 szomszédját elővásárlási jog illeti e meg? Ezt a zártkertet egy kívülálló vásárló bármilyen kötöttség nélkül megveheti? Ha az új tulajdonos újra művelésbe akarja venni a területet az mennyibe kerülne (pl: gyümölcsös művelési ágra változtatni, AK a régi lenne?)

A földforgalmi törvény szabályai a művelés alól kivett zártkertre nem vonatkoznak, ezért a szomszédnak nincs elővásárlási joga.

Ilyen esetekre PTK elővásárlási szabályai az irányadóak, például ha a tulajdonrész az adásvétel tárgya, akkor a zártkert  többi tulajdonostársának elővásárlási joga van.

A művelésbe való visszahelyezésre és ennek esetleges költségére vonatkozóan a helyi önkormányzat, valamint az illetékes földhivatal adhat felvilágosítást.

1 / 3 oldal123