eltartási szerződés címkével jelölt bejegyzések

Mire terjed ki a haszonélvezet?

Share Button

Szülői házról van szó, melynek tulajdonosa 1/2-1/2 arányban édesanyám és édesapám. 2006-ban édesanyám tulajdon részét elajándékozta testvéremnek, aki haszonélvezeti jogot adott édesanyámnak.

Édesapám 2009-ben elhunyt, az ö tulajdon részét én örököltem eltartási szerződés alapján. Kérdésem, a haszonélvezeti jog kiterjed-e az általam örökölt tulajdonrészre is?

A haszonélvezeti jog terjedelme addig tart, amely ingatlan tulajdoni illetőségre alapítva van.

Édesapa tulajdoni része a halálakor haszonélvezettel nem volt terhelt, így az eltartási szerződéssel szerzett tulajdoni hányad haszonélvezeti jogtól mentes.

Eltartási szerződéssel szerzett ingatlan után milyen mértékű illetéket kell fizetni?

Share Button

Abban az esetben, ha nem közvetlen hozzátartozóval kötök eltartási szerződést: lakásingatlanra + nyaralóra, kell-e és hány % örökösödési illetéket fizetnem? Ha kell fizetnem akkor rögtön a bejegyzéskor, vagy amikor az örökhagyó elhunyt.

Eltartási szerződés esetében az eltartó tulajdoni joga azonnal bejegyzésre kerül az ingatlan tulajdoni lapjára, tartási jog feltüntetése mellett. 4 % vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezett az eltartó a szerződés kötését követő 2-3 hónap után.

Hagyatéki eljárás alá esik -e a tartási szerződéssel lekötött ingatlan?

Share Button

Ha volt tartási szerződés és az ingatlan 1/2-ed része illeték kötelezettséggel járt (2004.június) a nagymamámtól aki 2017. februárjában hunyt el, akkor várható még hagyatéki eljárás avagy -2004-ben megtörtént az ingatlan felosztás- így már nem?

Eltartási szerződés esetében az eltartó tulajdoni joga bejegyzésre kerül azonnal az ingatlan tulajdoni lapjára és az eltartott javára a tartási jog. Ilyen ingatlan nem kerül be hagyatéki eljárásba. Öröklési szerződéssel lekötött ingatlan képezheti csak hagyatéki eljárás tárgyát.

Meddig számít a köteles részbe az eltartási szerződéssel lekötött ingatlan?

Share Button

Édesapám apja 2016. májusában meghalt. A hagyatéki eljárás során derült ki, hogy Édesapám lány testvére és a szülők között eltartási szerződés köttetett 2016. március 25-én (2 hónappal a halála előtt).

A hagyatéki közjegyző a hagyatékba ezt nem is vette figyelembe, még a köteles részt sem! A szerződést csak a földhivatalból jóval később sikerült megszerezni.A szülői ház terhére kötöttek eltartásit. A hagyatéki eljárás 2016. június 21-én volt.

Édesapám rendszeresen ellátta őket, segített a ház körül, mint jó gyermek. Nem is értettük az egészet… Az eltartásival kapcsolatosan mit lehet tenni?

Semmisséget kérni lehet-e ilyen esetben? Véleményem szerint a ház 1/3ára jogosult lenne édesapám, legalább annyira, mint a többi fél… Mindezek mellett nagyobb 5-10millió) összegű pénz tűnt el a hagyaték előtt, amely szintén nem szerepelt az eljárás során. Sajnos bizonyíték nincsen.

Összesen a két szülőnek 300e volt a nyugdíja, amely mellett igen spártaian éltek…Illetve az elhunyt említette néhányszor, hogy ha meghal, majd öröklünk pénzt, amit életében nem ajándékozott nekünk… Vélhetően a tartási szerződést kötött lány testvér javára ajándékozták ezt a pénzösszeget. Elismerni természetesen nem ismerik el…de pénz az nincsen.

Az eltartási szerződéssel lekötött ingatlan tulajdonosa az eltartó, ezért az ilyen ingatlan nem képezi hagyaték tárgyát.

Az új Ptk. alapján abban az esetben, ha az örökhagyó a szerződéskötéstől számítva 2 éven belül meghal, és az a szolgáltatás, amit a haláláig nyújtottak neki, nem fedezi azt, amit kapnának örökségként a különbözet a kötelesrész alapja lehet. A kötelesrészt az arra jogosultnak kell igényelnie hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás kertében, de végső soron a bíróságtól, mely igény 5 év alatt évül el.

Hagyatéki eljárás tárgyát csak az az örökség képezheti, amely a hagyatéki leltárban szerepel.

Örököl-e a törvényes örökös, ha van eltartási szerződés?

Share Button

2013 október 25én a nővérem hátam mögött írtak tartási szerződést édesapámmal. 2014 november 5én meghalt. Ez idő alatt 5 hónapot volt elfekvőn. Ebben az esetben a régi vagy az új jogszabály az irányadó? 8évig én is foglalkoztam édesapámmal. Örökölök-e? Vagy csak a kötelesrész jár?

2013. évi V. törvény  7:48. § akként rendelkezik, hogy az  öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.

Az öröklési szerződés jogi következménye, hogy az eltartó lesz az eltartott által  öröklési szerződéssel lekötött vagyonának a tulajdonosa a törvényes örökös helyett, feltéve, hogy az eltartott a szerződést követően még legalább 2 évig nem huny el.

A törvényes örökösök abban  az esetben  a hagyatékból nem részesülnek, ha az öröklési szerződés ellenértéke az eltartott valamennyi ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza. 2 éven belüli eltartotti elhalálozás esetén elszámolási jogviszony keletkezik az örökös és az eltartó között.

 

Ajándékozható-e egy tartási joggal terhelt ingatlan?

Share Button

Ajándékozható-e egy tartási joggal terhelt ingatlan?

Eltartási szerződés hatálya alatt álló ingatlant sem az eltartó, sem az eltartott nem ajándékozhatja el, mert a tartási jog biztosítékaként általában elidegenítési és terhelési tilalom is rá van jegyezve az adott ingatlan tulajdoni lapjára.

Az eltartott akkor ajándékozhatja el az ingatlant, ha az eltartási szerződést a felek közös megegyezéssel megszüntetik.

Fontos tudni, hogy az eltartó ebben az esetben nem ajándékozhat, hiszen a megszüntetés az eredeti állapotot állítja helyre, így az eltartott tulajdonjoga kerül visszajegyzésre az ingatlan tulajdoni lapjára.

Köthető-e eltartási szerződés mezőgazdasági ingatlanra?

Share Button

Kérdésem a következő: Élettársam 2014-ben meghalt és mivel egyedüli gyermek volt, édesanyjáról most én gondoskodom. Édesanyja végrendeleti örökösként ¾ részben örökölt fiától egy 3000 m2-es zártkerti szántót.

Köthetek-e erre az ingatlanra eltartási szerződést az édesanyával? Ha igen, akkor ezt is ki kell függeszteni? Sajnos nem tudjuk művelés alól kivonni, mert az ¼ rész kötelesrészi örökös (apa) nem adja hozzájárulását.

A művelés alól ki nem vett zártkert a földforgalmi törvény hatálya alá tartozik. Ilyen föld 3 / 4 –ed osztatlan közös tulajdonjogának megszerzése nem közeli hozzátartozó javára csak adásvétel jogcímen lehetséges feltéve, hogy a megszerzendő földrészlettel együtt a vevő tulajdonában/használatában nincs 10.000 m2 föld.

Fontos tudni, hogy földműveseknek 60 napon belül elővásárlási joguk van. Megjegyzem ilyen jellegű zártkerti ingatlanra, közös tulajdonba véve nem jellemző az elővásárlási joggyakorlás.

Az 1 / 4-ed tulajdonostársnak a Ptk. szerint van elővásárlási joga, melyet 60 napon belül gyakorolhat. Eltartási szerződés helyett javaslom az adásvételt, melyből befolyó vételárat – ha van elővásárlási joggyakorlás – Önnek ajándékozhatja élettársa édesanyja. Természetesen eltartási szerződést élettársa édesanyjával köthet a zártkerten kívüli vagyonra.

Megtámadható-e az életjáradéki szerződés?

Share Button

Lányommal 16 éve semmilyen kapcsolatom nincs. Életjáradéki szerződést szeretnék kötni. A szerződést megtámadható-e 5 éven belüli elhalálozásom estén? Köteles rész jár-e?

Az életjáradéki szerződés jogi következménye, hogy az eltartó lesz az eltartott által életjáradéki szerződéssel lekötött vagyonának a tulajdonosa a törvényes örökös helyett, feltéve, hogy az eltartott a szerződést követően még legalább 2 évig nem huny el.

A törvényes örökösök ugyanis a hagyatékból nem részesülnek, ha az életjáradéki szerződés ellenértéke az eltartott valamennyi ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza. 2 éven belüli eltartotti elhalálozás esetén elszámolási jogviszony keletkezik az örökös és az eltartó között. Az életjáradéki szerződés megtámadása az örökös által nem megalapozott.

Eltartási szerződéssel elérhető-e, hogy az örökösök ne örököljenek?

Share Button

Szeretnék életem végére eltartási szerződést kötni az ingatlanom fejében. Mind a két gyerekemet ki kívánom tagadni. Megtehetem?

Az eltartási szerződés jogi következménye hasonló a végrendelet útján tett kitagadáshoz, ha az eltartott a szerződést követően még legalább 2 évig nem huny el. A törvényes örökösök ugyanis a hagyatékból nem részesülnek, ha a tartás ellenértéke az eltartott valamennyi ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza. 2 éven belüli eltartotti elhalálozás esetén elszámolási jogviszony keletkezik az örökös és az eltartó között.

Eltartási szerződés megléte esetén jár-e örökség a többi örökség várományosnak?

Share Button

Nagyapám halála után az ő része a házból 3 felé lett elosztva, édesanyám és 2 testvére örökölt. Édesanyám halála után az ő része a testvéremé és az enyém lett. Most meghalt a nagymamánk, vele eltartási szerződést kötött a nagynéném, kérdésem, hogy így jár-e nekünk valami a nagyanyánk után illetve összességében mire tarthatunk igényt? Készpénzben kell hogy kifizessenek minket?

Az eltartási szerződés jogi következménye, hogy a törvényes örökösök nem öröklik meg az eltartási szerződéssel lekötött eltartotti vagyontárgyakat, feltéve hogy az eltartott a szerződést követően még legalább 2 évig nem huny el.

A törvényes örökösök ugyanis a hagyatékból nem részesülnek, ha a tartás ellenértéke az eltartott valamennyi ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza. 2 éven belüli eltartotti elhalálozás esetén elszámolási jogviszony keletkezik az örökös és az eltartó között, mely vagy készpénzben vagy ingatlan tulajdoni hányadban rendezhető. A régi Ptk. a 2 éves intervallumot nem tartalmazta.

1 / 4 oldal1234