építéshatóság címkével jelölt bejegyzések

Mire kell ügyelni osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében?

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Osztatlan közös tulajdonként jegyzett ikerházfél megvásárlását fontolgatom. Az ingatlan 2/4-ed része az ikerház-fél, teljesen lekerítve, gyakorlatilag önálló. Mi a módja és milyen költsége van (illetve mi kell hozzá a másik ikerféltől?), hogy a 2 ingatlan 2 külön helyrajzi számra kerüljön? Min múlik, hogy a földhivatal elfogadja-e a telek-alakítási kérelmet avagy nem? P.S.: A másik fél több hitelt is felvett a saját ingatlanrészére, ami a tulajdoni lapon linkelve is van az Ő tulajdonrészéhez – jelenthet ez nekem később bármilyen problémát (Terhelés, elidegenítés, stb.)

A helyi rendezési tervben meghatározott legkisebb teleknagyság alatt önálló ingatlan nem alakítható ki. Az építésügyi hatóságtól tájékozódjon erről. Javaslom, hogy helyi geodétával is egyeztessen a telekalakítás lehetőségéről.

A szomszéd ingatlanrész terheltsége az Ön tulajdoni hányadát nem érintő tétel. Ön saját jogán hitelt vehet fel és a saját részére azt ráterhelheti.

Mivel ikeringatlanról van szó, ezért az ingatlannal kapcsolatos bármely változtatás csak a szomszéd beleegyezésével, aláírásával lehetséges. A banki terhelés miatt ehhez még természetben kizárólagos használati megosztás is szükséges melyet minden tulajdonosnak alá kell írni.

Hogyan változtatható gazdasági épület lakóingatlanná?

Építési jog, Rendeltetésmódosítás, Ügyvéd válaszol,
Share Button

Külterületen lévő zártkertemet mezőgazdasági művelés alól kivonattam, de a rajta lévő 30 m2 gazdasági épületet- melyben ténylegesen több mint 10 éve lakom, bejelentkezve a hrsz-ra – hogyan lehetne lakóépületté nyilváníttatni?

Hisz gazdasági épületben szerintem nem lehetne életvitel szerűen lakni. Ha lakóépületté lehetne módosítani, akkor a jelenlegi 10 %-os beépítettséghez igénybe tudnám e venni a CSok-t ,illetve a Lakáskassza megtakarításomat, melyet eddig nem tudtam felhasználni.

Általában elmondható, hogy a gazdasági épület nem felel meg a lakóház követelményeinek sem szoba nagyság sem hőszigeteltség, stb. vonatkozásban.  Az életvitelszerűen lakható zártkerti gazdasági épület lakóházzá átminősítés lehetőségéről az illetékes önkormányzat építésügyi osztályán tájékozódhat.

 

 

Mennyiben befolyásolja az adásvételt, ha az épület nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel?

Építési jog, Építési-, használatba vételi engedély, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Van egy 20 éve épült családi ház, ami akkor megkapta az építési engedélyt és minden a rajz szerint épült, csak amikor kész lett, nem kérvényezte a tulajdonos a lakhatási engedélyt. Megszeretném venni ezt a házat és nem tudom, hogy ez mennyiben befolyásolja az adás-vételt, illetve szükséges-e,így 20 év elteltével fennmaradási engedély? Ha szükséges, akkor az kb. mindet egybevéve mennyibe kerül?

Használatbavételi engedéllyel nem rendelkező épület az ingatlan tulajdoni lapjára nincs rájegyezve és a térképén sincs feltüntetve például lakóház, udvar helyett csak beépítetlen terület az ingatlan megnevezése.

Javaslom, hogy az eladóval a vételt megelőzően végeztesse el az épület feltüntetést. Ehhez eladónak kell fennmaradási engedélyt kérnie, mely bonyodalmas ügyintézés. Eladónak kell továbbá egy földmérőt megbíznia ez épület kontúrjait tartalmazó vázrajz elkészítésével, mely alapján az épület a térképre feltüntetésre kerül – mely költséges.

Nem utolsó sorban eladónak kell energia tanúsítványt készíttetnie, mely az adásvételi szerződéshez szükséges.

Telek-összevonással növelhető-e a beépítési százalék?

Építési jog, Telekalakítás, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Osztatlan közös tulajdon létrehozása lehetséges beépíthetőség érdekében? Rendelkezem egy kb. 0,3 ha nagyságú külterületi mezőgazdasági területtel (szőlő).

A terület régen egy helyrajzi számon volt, melyet felosztottak 20-25 részre, mindegyik 0,3 ha körüli.

A terület a Balaton Törvény szabályozása alá esik, azaz a legkisebb beépíthető terület 2 ha, melyen 400m2-t lehetne beépíteni.

Többen szeretnénk építeni rá. Amennyiben 7-8 telket egyesítenénk (osztatlan közös tulajdonnal), megoldható lenne a ráépítés úgy, hogy mindenki építhetne rá 50-50 m2-t?

Általában a beépíthetőség korlátozása vagy kizárása az ingatlan területének növelésével megszüntethető. Ennek egyik módja lehet a telekegyesítés, akár osztatlan közös tulajdonban is.

A telek-összevonást követően kialakuló beépítési % -ról, a beépíthető felépítmények jellegéről nagyságáról tájékozódjon az illetékes építésügyi hatóságtól.

Ha a terület a Balaton-Törvény szabályozása alá esik, különös tekintettel érdeklődjön arról, hogy csatorna hiányában kaphat-e, ill milyen feltételekkel építési engedélyt.

Hogyan bonyolítható le egy föld adásvétel?

Ingatlanjog, Külterületi ingatlanok értékesítése, Ügyvéd válaszol, , , , , , , , , , ,
Share Button

Szeretnénk 1ha közeli földterületet vásárolni Fejér megyében, Budapesttől max. 50 km-ig. Egy 100 m2 házat építenénk rá, és zöldség-gyümölcstermesztés saját részre lenne a cél. Hogy lehet ennek nekivágni?

Ha a földet és az eladóját is megtalálta  az adásvételi szerződést biztonsági okmányon is alá kell írni és 4 példányt az illetékes jegyzőnek meg kell küldeni 60 nap kifüggesztésre. Ez idő alatt a regisztrált földműveseket elővásárlási jog illeti meg – Önnel szemben.

A megyei földhivatal által jóváhagyott szerződést lehet a földhivatalba benyújtani tulajdonjog változás bejegyzése céljából. Ha az Ön nevét, mint Vevő nevét a földhivatal bejegyezte, a földet is birtokba veheti. Ami az építendő házat illeti: az aktuális építési szabályokról az illetékes építéshatóságnál tájékozódhat.

Végezhető-e átalakítás az osztatlan közös ingatlanon a tulajdonostársak beleegyezése nélkül?

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Osztatlan közös tulajdonú házrészben lakom, a másik fele egy családé. Sajnos az ingatlan fekvésénél fogva az én részemen találhatóak a melléképületek, ( fáskamra, műhely, egyéb tároló) amit a másik tulajdonos az én területemen való átjárással közelít meg.

Nem készült megosztási szerződés, csak szóban egyeztünk meg, és a két ingatlanrész és kert is csak szóban történő megegyezés alapján lett kettéválasztva kerítéssel.

A tulajdonostársam most azzal az ötlettel állt elő, hogy az ő tulajdonát képező melléképületből lakást akar kialakítani a még kiskorú gyermekei részére, mondván, hogy ezt ő megvette az ingatlanrészével együtt és azt csinál belőle, amit csak akar. Ebbe én nem szeretnék beleegyezni, mivel ez súlyosan sérti a magánélethez való jogomat és a jövőbeli ingatlaneladási esélyeimet is.

Kérdésem, hogy a beleegyezésem nélkül megteheti e a sufni lakássá való alakítását, illetve megosztási szerződést kierőszakolhatok -e utólag, mivel az ingatlant 2 éve vásárolták meg és én sajnos nem voltam tisztában azzal, hogy ezt a szerződést meg kell- e kötni ügyvéd előtt, vagy sem, illetve, hogy komoly hátrányom származhat ebből.

Az ingatlanra fennálló osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonos társak együttes döntése szükséges az ingatlan bővítéséhez, új ingatlan építéséhez. Ennek hiányában az építésügyi hatóság az építkezést nem engedélyezi.

 

Fennmaradási engedély, ill. építési engedély pótlása

Építési engedély jogutódlása, Építési jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Édesapám vásárolt egy ingatlant egy kisebb faluban, aminek a kertjébe fölépített egy 90 m2-es gazdasági épületet (az épület beton alapra épült, 2 m belmagasságú, téglából épült, bevakolt, és cserepes lemezzel lett lefedve. Nem kértek rá építési engedélyt.

Én szeretném megszerezni rá az építési engedélyt. Hogyan lehetséges ez? Mire számíthatok?

Fennmaradási engedély utólagos beszerzése ügyében javaslom, vegye fel a kapcsolatot egy az ingatlan lakókörnyezetében tevékenykedő építészmérnökkel. Ő kellő jártassággal bír a helyi önkormányzat építési ügyeiben, és az elektronikus építéshatósági rendszerben történő ügyintézésben. Amennyiben szükséges utólag építési terveket vagy épület vázrajzokat előállítani, szintén ő tud segíteni.

 Arról, hogy kell-e bírságot fizetnie, esetleg bontania, vagy a fennmaradási engedély zökkenőmentesen intézhető, az ügyében közreműködő építésztől, ill. az építéshatóságtól tájékozódhat.

Ha az épület legalizálása megtörtént, szükség lesz annak tulajdoni lapon, ill. földhivatali térképen történő feltüntetésére is. Ehhez földmérő segítségére lesz szüksége, aki az épületfeltüntetési vázrajzot elkészíti.