építési engedély címkével jelölt bejegyzések

Honnan tájékozódhatunk belterületi szőlőterület beépíthetőségéről?

Share Button

Lányom vásárolt Őrbottyán belterületén rendes utcában, egy 3500 m2 es szőlőként szereplő területet, a terület a településtérképen mint lakóövezet szerepel, építkezni szeretnének, amihez át kell minősíttetni belterületté, azt hallottuk ehhez 5 évet kellene várnunk az adásvételtől kezdve. Így van?, vagy van lehetőség hamarabb elintézni ezt?

Javaslom a helyi jegyzővel/ építésügyi hatósággal vegye fel a kapcsolatot, a helyi rendezési tervvel kapcsolatos kérdései megválaszolásához, a belterületbe vonás lehetőségéről.

Általánosságban: aranykoronás belterület beépíthető. A művelési kötelezettség és a beépítés egymás mellett megférő kategória. E körben javaslom az alábbi linken olvasható NAK kiadvány tanulmányozását.

https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/126-foldforgalmi-szabalyozas-gazdalkodoi-kezikonyv/file

 

Hogyan önállósíthatóak az osztatlan közös területen álló épületek?

Share Button

Van egy ingatlanunk, ami egy helyrajzi számon van különálló épületekkel ami összesen 2563 m2. A telekrészeket egymástól kerítés választja el. Bejárat mindenütt az utcafrontra külön bejáratokkal. A mi telkünk a házzal 700 m2-es.

Hogyan lehetne ezt leválasztani önállósítani? Az új törvény szerint lehet e valamennyit beépíteni építési engedély nélkül?

Több felépítmény egy telken azért alakul ki, mert a telek nem megosztható. Az illetékes önkormányzat építésügyi hatósága hatáskörébe tartozik ennek eldöntése.

Önálló helyrajzi számra társasházasítás útján kerülhet az Ön 700 m2-es területe a felépítménnyel. Ehhez valamennyi tulajdonostárs egyetértése és a társasház alapító okirat aláírása is szükséges.

Jó megoldás lehet még, ha a tulajdonostársak a fennálló használati jogviszonyok alapján természetbeni kizárólagos használati megállapodást kötnek. Ehhez egy földmérő által készített vázrajz is mellékelhető. Ilyen esetben a tulajdoni hányadok önállóan jelzálogjoggal terhelhetőek.

Hogyan javíttatható ki a hibásan kiadott használatba vételi engedély?

Share Button

A kérdésem a következő, 2015 -ben vásároltam a feleségemmel közösen 50-50 százalékban egy telket amire már megkezdődött egy lakóház építése.

Felépült a ház, viszont most kaptam kézhez a lakhatási engedélyt és azon rajtamaradt a volt tulajdonos mint építtető, és a feleségem lemaradt.

Az önkormányzatnál azt mondták, hogy ez nem baj hiszen mi vagyunk a tulajdonosok, de ez engem nem nyugtatott meg, mert nekem zavaró. Lehet ebből bármiféle probléma?

Minden hatósági határozat például földhivatali, építésügyi stb. kérelemre javítható, különösen akkor, ha elírás, számszaki hiba vagy egyéb hibában szenved. Javaslom, hogy írásban kérje az ügyintézőt a hiba kijavítására. A javítás ingyenesen történik.

Mennyiben befolyásolja az adásvételt, ha az épület nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel?

Share Button

Van egy 20 éve épült családi ház, ami akkor megkapta az építési engedélyt és minden a rajz szerint épült, csak amikor kész lett, nem kérvényezte a tulajdonos a lakhatási engedélyt. Megszeretném venni ezt a házat és nem tudom, hogy ez mennyiben befolyásolja az adás-vételt, illetve szükséges-e,így 20 év elteltével fennmaradási engedély? Ha szükséges, akkor az kb. mindet egybevéve mennyibe kerül?

Használatbavételi engedéllyel nem rendelkező épület az ingatlan tulajdoni lapjára nincs rájegyezve és a térképén sincs feltüntetve például lakóház, udvar helyett csak beépítetlen terület az ingatlan megnevezése.

Javaslom, hogy az eladóval a vételt megelőzően végeztesse el az épület feltüntetést. Ehhez eladónak kell fennmaradási engedélyt kérnie, mely bonyodalmas ügyintézés. Eladónak kell továbbá egy földmérőt megbíznia ez épület kontúrjait tartalmazó vázrajz elkészítésével, mely alapján az épület a térképre feltüntetésre kerül – mely költséges.

Nem utolsó sorban eladónak kell energia tanúsítványt készíttetnie, mely az adásvételi szerződéshez szükséges.

Mennyit építhet be az osztatlan közös tulajdon egyik tulajdonosa?

Share Button

3061 m2 osztatlan közös tulajdonú zártkert 16/66 hányadú tulajdonosa vagyok. Építeni szeretnék. Ilyenkor az egész tulajdon 3%-ával kell számolni vagy csak a rám eső 16/66 rész 3%-a építhető be? A szomszédom részén nincs építmény és nem is tervezi.

Arányosítani kell, azaz nem az egész tulajdon 3%-ával kell számolnia hanem csak az Önre  eső 16/66 rész 3%-a építhető be.

Van-e lehetőség gazdasági épületre rendeltetés-módosítást kérni, és azt lakóházzá minősíteni zártkerti területen?

Share Button

Zártkerti ingatlan művelés alóli kivonásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Alsóörsön … HRSZ-u zártkerti telken tavasszal szeretnénk építkezni (jogerős építési engedély van gazdasági épület építésére).

Milyen lehetőség lenne rá, hogy az épület elkészülte után a telek átvezetésével egyidejűleg az épületet is lakó ingatlanná lehessen átvezettetni ( ha az mindenben megfelel a lakóépület követelményeinek), hogy az építkezés áfájának egy részét vissza tudjuk igényelni?

Kérdése megválaszolása nem nélkülözheti a helyi építésügyi hatóság megkeresését és beszéljen könyvelővel is  forgalmi adó visszaigénylése ügyében.

Milyen építési szabályok vonatkoznak művelésből kivett zártkertre?

Share Button

Lehetséges-e és milyen jogi lépéseket kell megtennem a következő tervhez: A település szélén lévő elhanyagolt zártkertek egy részét, (összesen kb. 2-3 ha nagyságban) megvásárolnám még ebben az évben, majd összevonnám 1-2 helyrajzi szám alá őket és ott családi gazdálkodásba kezdenék tanya jelleggel (lakóház + gazdasági épületek).

A zártkerteket az adás-vétel előtt kivonatnám művelés alól a tulajdonosokkal. 80%-ban legelőnek hasznosítanám az összevont területeket. A művelés alól kivont zártkertekre milyen beépítési szabály vonatkozik? Földműves végzettségem nincs jelenleg.

A kivett zártkertre a művelés alóli kivonást megelőzően is érvényben levő építésügyi szabályok vonatkoznak. Az illetékes Építéshatóságnál érdeklődhet a vonatkozó rendezési -építésügyi szabályokról.

Kivonható-e a művelésből 0-val kezdődő külterületi ingatlan?

Share Button

Szeretném a külterületi ingatlanomat kivonatni  művelés alól. Jelenleg szántó minősítéssel szerepel a tulajdoni lapon.Hivatalosan / építési engedéllyel/ van rá építve a 3%-ban beépíthető gazdasági épület a szabványnak megfelelő építési anyagokból.

Lakcímkártyával rendelkezem, életvitel szerűen is itt lakom. Debrecenben azt a választ kaptam hogy a 0-sal kezdődő hrsz-ú ingatlanokra ez a rendelet nem vonatkoztatható.

Mi az teendőm ha ragaszkodom ehhez a megoldáshoz, hogy az esetleges eladásnál egyszerűbb legyen?

A 0-val kezdődő hrsz-ú külterületi ingatlanokra a rendelet valóban  nem vonatkozik.Az ingatlan azonban bárkinek eladható így is, mert 1 hektár alatti. Csupán engedélyeztetnie kell az adásvételi szerződést.

Összevonható-e két telek annak érdekében, hogy építeni lehessen rá?

Share Button

Egy település külterületén található egy 817 nm2-es mk1-es besorolású ingatlan. A helyi szabályzat szerint min. 1500 nm2-es telek szükséges a beépíthetőséghez (3%).

Lehetséges-e, hogy a szomszédos telektulajdonossal megegyezünk egy telekegyesítésről, mely után az új terület meghaladja az 1500 m2-t, és ezek után az osztatlan közös telekre érvényes lesz-e a beépíthetőség.

A szomszédos telkek összevonása olyan osztatlan közös tulajdont eredményez, mely térmértékét tekintve megengedi az Önök által igényelt beépíthetőséget.

Fontos tudni azonban, hogy ezt követően a közös tulajdon szabályai szerint kell eljárniuk.

Arra is van lehetőségük, hogy egy vázrajz készítése mellett természetben kizárólagos használati szerződést kössenek egymással, akár a telekösszevonással egyidejűleg.

 

Mikor osztható az építési telek? Eladható-e osztatlan telek építési telekként?

Share Button

Van egy 1487 négyzetméteres kertünk Balkányban, amelyre van építve egy 90 négyzetméteres ingatlan. A kert megközelíthető elölről és hátulról is, és belterületen van. Ezt ketté szeretnénk osztatni és a egyik felét eladni építési teleknek.

Voltunk a hivatalban és ott azt mondták,hogy e kert nem osztható ketté mivel nem lesz meg a 900 négyzetméter építési telek. Ez valóban így van, hogy 900 négyzetméter alatt nem lehet telekre építeni?

Az önálló telek kialakításához szükséges önálló telekméret nagyság településenként van leszabályozva.

A helyi rendezési terv és építési szabályzat dönti el azt, hogy egy telek hány százalékban beépíthető, ill. a telek mely részére lehet építeni.

Ha az Önök esetében a helyi szabályozás az önálló helyrajzi számon történő telekkialakítást nem teszi lehetővé, azt kell megvizsgálni. hogy osztatlan közösben, kizárólagos természetbeni használat mellet az eladásra szánt telekrészre lehet-e önálló épületet építeni, ill. milyen paraméterekkel. Erről az illetékes építéshatóságnál tájékozódhat.

Fontos tájékozódni arról is, hogy a közműcsatlakozás milyen feltételekkel oldható meg az eladásra szánt telekrész esetében.

E tények ismeretében dönthet úgy, hogy a telek egy részét osztatlan közösben építésre meghirdeti.

1 / 3 oldal123