Földforgalmi Törvény címkével jelölt bejegyzések

Kivonható-e a művelés alól a felépítménnyel rendelkező zártkerti ingatlan?

Share Button

Rendelkezem egy zártkerttel, amin egy kb. 16 m2 és egy kb. 10nm építmény van. 15 éve vásároltam a telket az építmények már akkor is rajta álltak.

A 2015 évi XLIV évi törvény 2015 áprilisában ugyan már rendelkezett arról, hogy a gazdasági épületet tartalmazó zártkertek tulajdonosai az ingatlanukról az aranykoronát ingyenesen töröltethetik – vonatozik-e ez a kitétel a vásárolt telkemre?

A hivatkozott törvény minden olyan zártkertre vonatkozik, amelyen felépítmény áll, és a felépítmény, pl. gazdasági épületként a z ingatlan tulajdoni lapjára fel van tüntetve, továbbá aranykorona van rajta.

A törvény „kivett” zártkertként engedi -2016.12.31-ig- a tulajdonosnak átminősíttetni az ingatlant, mely által az a belterületi ingatlannal azonos jogállású lesz.

Ezen törvény végrehajtási rendelete még nem jelent meg, Fontos tudni, hogy a végrehajtási rendelet hatályba lépését követően lesz csak jogi lehetőség arra, hogy az Ön ingatlanából kivett zártkert legyen, mely által az ingatlan kikerül a földforgalmi törvény hatálya alól.

Visszaléphetnek-e a felek a föld adásvételi szerződéstől?

Share Button

Egy adásvételi szerződést zártkert megnevezésű mezőgazdasági területre kötnek. A földforgalmi törvény szabályai szerint a szerződés kifüggesztésre kerül a jegyző által 60 napra.Ez idő alatt érkezik elővásárlási lehetőséggel élő személytől beadvány.

60 nap lejárta előtt az eladó vagy a vevő visszaléphet-e, megszüntetheti-e a szerződést, abban az esetben ha mindkét fél beleegyezik?

Élhet-e bármilyen követeléssel az elővásárlási lehetőséggel bíró személy? Ekkor még az ő elbírálása nem történt meg, csak a papírok befogadása.

A földforgalmi törvény fontos szabálya, hogy kifüggesztés hatálya alatt álló adásvételi szerződéshez a felek nem nyúlhatnak, azt még közös megegyezéssel sem  lehet módosítaniuk, sem megszüntetniük.

Az érvényesen elővásárlási jogot előterjesztő tehát megszerezheti a kifüggesztett ingatlan tulajdoni jogát- az illetékes Megyei Földhivatal jóváhagyásával.

Milyen formában ruházható át termőföld nagykorú gyermek részére?

Share Button

1/1 tulajdonosa vagyok egy közel 2 ha külterületi legelő ingatlannak.

 Nagykorú fiam részére tudnám-e valamilyen formában átruházni a földet (ajándékozás, haszonélvezeti jog)?

 

 

Az ingatlan közeli hozzátartozónak – így nagykorú fiának kifüggesztés és jóváhagyás nélkül elajándékozható.

Önnek az ingatlanra az ajándékozási szerződéssel egyidejűleg haszonélvezeti jog is alapítható – de csak max. 20 évig.

Milyen jogai vannak a termőföld tulajdonosának?

Share Button

Azt mindenhol olvasom, hogy ” A föld használatának a jogát, csak földműves, vagy mezőgazdasági termelő szövetkezet szerezheti meg”. Tehát vásárolhatok 1 Ha, vagy alatti földet mint nem földműves, csak nem használhatom? Vagy hogy is van ez? A földhasználat bejelentés 1 Ha-ig is Ok, de mint nem földműves 1 Ha földet használhatok?

Egy hektár mértékig nem földműves magyar állampolgár vásárolhat földet, de a már meglévőt ebbe a mértékbe be kell számítani.

A vevő, mint tulajdonos jogai:  birtokolhatja, használhatja a megvásárolt földet és szedheti annak hasznait.

A tulajdonjog alapján még ahhoz is joga van, hogy rendelkezzen a földdel, azaz tovább eladja.

Milyen feltételekkel kezdhetünk mezőgazdasági tevékenységet? Mennyi földet vásárolhatunk?

Share Button

Párommal új életet szeretnénk kezdeni, tanyát, földterületet vásárolni és állattenyésztésbe, mezőgazdaságba fogni.

Olvastunk sok mindent az új földtörvénnyel kapcsolatban és egyre bizonytalanabbnak tűnik, hogy egyszer elérjük a célunkat és megvalósítsuk a terveinket.

Ha jól értettem az Ön egyik korábbi válaszát 10000m2/fő az a terület határ, amihez még nem szükséges mezőgazdasági végzettség a föld megvásárlásához. Kérdezném, hogy 3 gyermekünket ilyen módon be lehet e vonni a vásárlásba/tulajdonba és így 5 főre vetítve vehetünk e 50000 m2 területet?

Továbbá kérdezném, hogy férjem 15 évvel ezelőtt rendelkezett őstermelői igazolvánnyal, azt kiválthatja e ismét, vagy meghosszabbíttatni/érvényesíttetni kell azt?

Amennyiben megvásároltuk a területet amely engedélyezett a törvény szerint, mikor lesz lehetőségünk azt bővíteni?

Eredetileg 10 HA területben gondolkodtunk összesen, de lehet ilyen módon két lépésben váltanánk valóra álmainkat, ha a törvény engedi.

Osztatlan közös tulajdonba történő földvásárláskor az arányosítás szabályai szerint kell eljárni, azaz az 1 fő/1 HA a tulajdoni illetőségekre vonatkozik. Tehát 5 főre vetítve vehetnek 5000 m2 földterületet.

Fontos tudni, hogy a kifüggesztés és a jóváhagyás nem elkerülhető. 1 HA/fő feletti földvásárláshoz földművesnek kell lennie a vevőnek.

Az illetékes földhivatalnál lehet kérni a nyilvántartásba vételt, a megfelelő dokumentumok ( végzettség, jogszabálynak megfelelő őstermelői múlt) igazolásával.

Milyen feltételekkel adható el belterületi aranykoronás ingatlan kifüggesztés nélkül?

Share Button

Kérdésem egy belterületen lévő lakóingatlan + szántó megnevezésű, egy helyrajzi számon lévő 16000 m2 telek eladásához kapcsolódik.

Van-e mód arra, hogy szétméréssel külön kerüljön eladásra a szántó és a lakóingatlan? Ha igen, milyen feltételekkel?

Ilyen esetben is szükség van engedélyre, a hat hónapos elbírálásra?

Ha az ingatlan megosztható és ezt követően mindkettő 10000 m2 alatti lesz automatikusan lekerül róluk az aranykorona és az önálló ingatlanok -AK nélkül-  kifüggesztés és jóváhagyás nélkül adhatók el.

Az illetékes önkormányzat és földhivatal határozza meg a szétmérés lehetőségét. A

Mi biztosítja a termőföld vásárlót arról, hogy az ingatlant az engedélyeztetési eljárás alatt nem terhelik meg, valamint, hogy a foglalót visszakapja, ha elővásárlási jogosult lép fel vevőként?

Share Button

Kérdéseim a földtörvény témaköréhez kapcsolódik. Miután a helyi földbizottságok jóváhagyása és/vagy az agrárkamara helyi szervezetének állásfoglalása és engedélye szükséges az adásvétel létrejöttéhez, a vevő milyen biztosítékot kérhet arra nézve, hogy kedvezőtlen hatósági döntés esetén a vételárat, az előleget, és a foglalót az eladótól hiánytalanul visszakapja?

A hatósági kedvezőtlen döntés a vevő önhibájának minősül? Milyen biztosítéka van a vevőnek arra, hogy a közel egyéves eljárási idő alatt az eladó az ingatlant kölcsönnel nem terheli meg, és másnak nem adja el, ígéri oda? Amennyiben tanyasi ingatlanról van szó, és a vevő a kedvező döntés reményében nekikezd annak felújításának, közművesítésének, gépészeti korszerűsítésének, milyen biztosítékot kérhet arra nézve, hogy az eladó vagy a törvény által előnyben részesített „nyertes” vevő (a szerződéskötés pillanatában még nem ismert harmadik fél) az ingatlan felújítására fordított összeget megtéríti?

Mi történik abban az esetben, ha az eladó ellen olyan bűnügyi eljárás indul ez időben, amely vagyonának teljes lefoglalását eredményezi vagy vetíti elő? Ebben az esetben mi védi a vevőt, aki feltételezhetően csupán egy előszerződéssel rendelkezik?

A Földforgalmi törvény csak azt követően engedi birtokba adni az adásvétel tárgyú ingatlant, ha a szerződés jóváhagyásra került. Ennek oka, hogy az aláírt adásvételi szerződés jogi hatálya a jóváhagyással áll be. Ezért nem javaslom, hogy Ön az ingatlan a jóváhagyás előtt birtokba vegye, abba beruházzon.

A foglaló föld adásvétel esetén – mint a szerződés teljesítésének biztosítéka- nem működik, ha elővásárlási joggyakorlás történik. Elővásárláskor ugyanis az eladó a szerződés szerinti vételárat, szerződés szerinti teljesítéssel az elővásárlási joggyakorlótól kapja meg.

Ha eladó bármilyen jogcímen a vevőtől vételárat, foglalót, előleget vett át azt visszaadni tartozik a vevőnek elővásárlási joggyakorlás esetén. A hatóság kedvezőtlen döntése nem minődül a vevő önhibájának. A földhivatalnál az adásvételi szerződést annak aláírását követően érkeztetni lehet, az széljegyzésre kerül, mely biztosítja a vevőt, hogy eladó másnak az ingatlant ne tudja értékesíteni a jóváhagyási lejárás alatt.

(Ingatlannyilvántartási tv. 24/A paragrafus a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának tényfeljegyzése).

Szerezhet-e nem földműves magánszemély 1 hektárnál több termőföldet?

Share Button

Végrehajtónál nyilvántartott tartozás, /amely végrehajtói jelzálogként szerepel a lakás tulajdonlapján/ részbeni kiegyenlítése és a jelzálogjog törlése céljából történő földtulajdon átruházásával kapcsolatban van kérdésem.

Az adósok, mivel készpénzük nincs, a nemrégiben megöröklött földtulajdonukkal szeretnének legalább részben, kifizetni. – Ennek akadálya lehet-e, hogy én, nem földművesként már rendelkezem földdel, és az átadni kívánt földterülettel már túllépném az engedélyezett 1 hektárt? Milyen megoldást javasolna? Hogyan lehetne kivitelezni az átruházást?

Nem földműves magánszemély nem szerezhet többet 1 hektár terültnél-kivéve a közeli hozzátartozótól való szerzést-.

Javaslom, hogy a meglévő földjeiből annyit ajándékozzon közeli hozzátartozójának, – akár időlegesen-, hogy az a kérdéses ügyben szereplő ingatlan tulajdoni jogát megszerezhesse.

 

Van-e elővásárlási joga az épület tulajdonosának a földterületre kivett zártkert esetén?

Share Button

Kivett gazdasági épület földhasználati joggal bír. Eladnám a gazdasági épületemet. Van-e a föld tulajdonosainak elővásárlási joga?

Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg.

Ki kell-e függeszteni a tanyát, ha az 0 AK-s területen áll?

Share Button

Az ingatlan kivett tanyaként van nyilvántartva, 0 Ak telken. Az ingatlanon egy tégla építésű ház áll, mely azonban a tulajdoni lapon nincs feltüntetve. Ki kell –e függeszteni, jóváhagyatni a vonatkozó adásvételi szerződés ?

Igen, a tanyára a földre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Lényeg: amíg , tanya vagy a tanya jogi jelleg a tulajdoni lapon szerepel az ingatlan eladást ki kell függeszteni és jóvá kell hagyatni

 

 

5 / 10 oldal« Első...34567...10...Utolsó »