földhasználati bejelentés címkével jelölt bejegyzések

Bérleti szerződéssel lekötött zártkert kivonható-e művelés alól?

Share Button

Szeretnék megvásárolni egy zárkertet. Jelenleg élő feles bérleti szerződés van rá kötve bejegyezve a földhivatalba. Én, mint leendő vevő felbonthatom e ezt a szerződést valamilyen formában amely 2025-ig tart?

A szerződéses szabadság egyben szerződési kötelezettséget is jelent. Ön elkötelezte magát 2025. évig, mely szerződés vélhetően az ingatlan földhasználati lapjára is bejegyzést nyert.

A művelés alóli kivonás lehetősége érintheti az Ön szerződési partnerét, pl. ha aranykorona levétele után egy már meglévő támogatást veszítene el. Ezért javaslom, hogy csak bérlőjével való egyeztetés után vonja ki a zártkertjét művelés alól.

Folytatható-e művelésből kivont területen mezőgazdasági termelés és állattenyésztés?

Share Button

Több hrsz. alatt mintegy 6 ha zártkerti ingatlant vettem, sajnos még mint termőföldet. A szerződés tartalmazza, hogy 5 évig mint őstermelő, mg-i célra használom a területet.

Két kérdésem van: 1.Ha az átírás után kivonatom a területet a művelésből-megszegve ezzel a szerződésben vállaltakat-milyen következményekre, büntetésre számíthatok?

2. A művelési ág alól kivont zártkerti területen folytathatok-e mg-i termelést, állattartást?

A kivett zártkert  nem jár mezőgazdasági művelési kötelezettséggel, ugyanakkor a jó gazda gondosságával mindenkori tulajdonosa köteles gondoskodni a telek parlagfű- mentesítéséről, ill. kellő karbantartásáról.

A művelés alóli kivonással a korábbi kötelezettségvállalása szankciómentesen megszűnik, azaz az ingatlan a mezőgazdasági művelésből való kivonás után szabadon (kifüggesztés nélkül) eladható nem földműves magánszemély részére is. Azzal azonban számolni kell, hogy késedelmi pótlékkal növelt összegben kell a NAV felé a vagyonszerzési illetéket megfizetnie, tekintettel arra, hogy mint őstermelő (földműves illetékmentesen szerezhette meg a földet). Mellékhasznosítási kötelezettsége a gyommentesítés tekintetévben mindenképpen fennáll, a földforgalmi törvény 5.§-a szerint.

A kivett zártkertet nem lehet a földhasználati nyilvántartásba bejelenteni, mert lekerült róla az aranykorona.

Az ingatlan környezetének megfelelő növénytermesztés a kivett zárkertben folytatható, ha pedig azon már növénykultúra van, – annak megfelelően-.

Minden egyéb felmerülő kérdés az illetékes falugazdász hatáskörébe tartozik, illetve a földhivatal földvédelmi osztályához.

Kivonást követően a területen ugyanúgy folytathat állattenyésztést. Figyelemmel kell azonban lenni a helyi építésügyi rendeletekre, melyek meghatározzák a tartani kívánt állat méretéhez és mennyiségéhez képest az ólak és gazdasági épületek nagyságát.

Ezen túl az élelmiszerlánc és állat-egészségügyi törvény rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni állattartás esetén.

Kérődzők és sertéstartás esetén már egy egyedtől is bejelentés-köteles a tartás, míg kutya, macska nyúl és szárnyas esetén ez nem vonatkozik.

Szárnyasok tartása akkor bejelentés köteles, ha az egyedlétszám meghaladja az 50-et, vagy friss termelésű élelmiszerként kívánja értékesíteni.

Haszonbérbe adható-e az a termőföld, melynek tulajdonosa szerződésben vállalta, hogy a föld használatát másnak nem engedi át?

Share Button

A tulajdonos jogszerűen haszonbérbe adhatja-e azt a 2015-ben vásárolt (szántó művelési ágú) termőföldjét, ha a termőföldről kötött adásvételi szerződésben vállalta, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalta, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig – a törvényben meghatározott esetek kivételével – más célra nem hasznosítja?

A kötelezettség-vállalás a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 13.§-án alapul. Nem áll fenn a törvény 13. § (2) bekezdésében említett egyetlen feltétel sem.

Ha nem adhatja az új tulajdonos haszonbérbe a termőföldet a szerzéstől számított 5 esztendeig, s azt mégis megteszi, milyen hatóság léphet fel ellene és milyen szankcióra számíthat?

Ha a tulajdonos / földhasználó nem tartja be a szerzéshez vállalt kötelezettségét, az illetékes jegyző felhívja a figyelmet a jogszabálysértésre és határidő tűzésével felszólítja a jogszerű állapot.

Ha  a felszólítás eredménytelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld szerzéskori aranykorona értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő mulasztási bírságot szab ki.  A bírság ismételten kiszabható és adók módjára behajtandó köztartozás. Ha  a bírság ellenére további 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot a föld kényszerhasznosításba vétele történik.

Kötelesek-e az önkormányzatok kitenni a településhez tartozó földterületek bérlőinek listáját?

Share Button

Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy az új földtörvény szerint az önkormányzatok kötelesek kitenni a településhez tartozó földterületek bérlőinek  listáját, azaz akik 2015 január 1-től kötnek haszonbérleti szerződést?

Nincs az Önkormányzatoknak olyan kötelezettségük, hogy kitegyék a településhez tartozó földterületek bérlőinek listáját.

Az Önkormányzatok haszonbérleti és adás-vételi ügyek esetén a törvény által előírt kifüggesztési feladatokat és a záradékolásokat végzik el, de egyebet nem. A földhasználati nyilvántartást  egyébként a a Földhivataloknál lehet megtekinteni.

 

Mire vonatkozik a földhasználati bejelentés

Share Button

Jól értelmezem-e a Tft., a 2011. évi CI. tv., és a 356/2007. (XII.23.) Kormányrendelet alapján, hogy a kötelező mezőgazdasági földregisztráció a “termőföldre” vonatkozik?

Ezen kívül a zártkert is termőföldnek minősül, ahogy itt olvastam? Tehát akkor egy 294 nm-es még mindig “zártkertnek” minősülő földterületet és egy későbbi “szerzeményt”, mely 200 nm-es ‘szántó’ – az egészet termőföldnek kell tekintenünk? 

A zártkerti  fekvésű, egy hektár alatti területekre – amit sokan  “kiskerteknek” neveznek – a bejelentési kötelezettség kiterjesztésének célja, hogy a földhasználati viszonyok átláthatóak legyenek.

A zártkertekben földdel rendelkezőknek március 31-ig kell bejelenteniük a földhasználatot. A bejelentés azért szükséges, mert az állam megújítaná a háztáji gazdálkodás rendszerét, amelyhez támogatást is kapcsol majd. Javaslom, március közepéig várjon, mert az előírt feltétel-rendszer változhat(kedvezőbb lehet).

Minden, amit a magyarországi termőföldek földhasználati bejelentésről tudni kell

Share Button

A jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján a földhasználóknak,területnagyságtól függetlenül,  (tehát már 1 hektár alatt is!) minden általuk használt termőföld,valamint a mező-, és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld használatát be kell jelenteni a járási földhivatalban. A zártkert alatt is külterületi fekvést kell érteni.

Kivétel:    1./ Az erdő művelési ágú  (kül)terület, mert ezen ingatlanok  ügyeit, más eljárásban, az erdészeti szervek intézik.

 2./ Nem kell bejelenteni a zártkert használatát sem, amennyiben azt a tulajdonos maga használja.

Fontos tudni, hogy megszűnt az a kivétel, mely szerint nem kell bejelenteni a belterületi, 1 hektárnál kisebb földrészleteket, továbbá azon zártkerti és külterületi földrészleteket, melyek aranykorona értékkel nem rendelkeznek.

 Meddig kell a földhasználat bejelentését megtenni?

Általános szabály, hogy minden földhasználat bejelentését a használat megkezdésétől számított 30 napon belül meg kell tenni az erre szolgáló Földhasználati bejelentési adatlap kitöltésével.

Ki köteles a földhasználat bejelentésére?

A földhasználati bejelentést mindig a föld használójának kell megtenni!

A tulajdonosnak (illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőnek) kell megtenni a bejelentést, abban az esetben, ha a tulajdonában lévő földterület használatát, hasznosítását nem engedte át más részére (pl. haszonbérleti szerződés keretében). Ebben az esetben ugyanis a tulajdonos minősül földhasználónak kár használja azt ténylegesen, akár nem

Kivétel: a zártkert, mert azt nem kell bejelenteni, amennyiben a tulajdonos maga használja.

Ha a termőföld használatát a tulajdonos másnak engedte át (pl. haszonbérlet, feles bérlet, szívességi földhasználat, részes művelés), akkor nem a tulajdonos, hanem a tényleges földhasználó köteles a bejelentésre.

Hol kell a földhasználatot bejelenteni?

A bejelentést a használt terület fekvése szerint illetékes járási földhivatalban kell megtenni. Ha valakinek több területe is van, és azok több földhivatal illetékességi területén találhatók, elegendő csak az egyik illetékes földhivatalt felkeresni, és ott minden bejelentés elintézhető. Az iratok postán is beküldhetők – javaslom ajánlva tértivevénnyel. Interneten történő beküldés viszont nem lehetséges.

Egyéb tudnivalók

Mellékelni kell magánszemély földhasználó esetén a személyi azonosítót és a lakcímkártya mindkét oldalának fénymásolatát.

A földrészletre vonatkozón a Földhasználati bejelentési adatlap kitöltéséhez szükséges adatok teljes körűen megtalálhatók a Tulajdoni lapon.

A földhasználati bejelentés díjmentes.

Belterületi ingatlanoknál is be kell-e jelenteni a földhasználatot?

Share Button

Hévízen van egy egész évben használt nyaralóm. Be kell-e jelentenem ennek földterület használatát a földhivatalba?

Belterületi ingatlan (építési telek, udvar) használatát nem kell bejelenti az ingatlan-nyilvántartásba, csak a termőföldét.