A kézzel írott végrendeletet nem kell tanúkkal aláíratni?
A saját kezűleg írt végrendelet, ha a végrendelkező által alá van írva – és minden egyéb feltételnek megfelel – érvényes tanuk aláírása nélkül.
Párom édesanyja 92 éves, tavaly agyvérzése volt, azóta minden tekintetben ápolásra szorul. 3 élő gyermeke van mindegyik nyugdíjas korú és többé kevésbé beteg. Jelenleg a hölgy nálam van elhelyezve mert a párom lakása alkalmatlan az ápolásra, de sem fizikailag sem idegileg és főleg anyagilag nem bírjuk már ellátni.
Kötelez-e a törvény az ellátás részünkről való folytatására vagy van-e törvény a többi testvér ápolási kötelezettségének megállapítására ill. állami intézményben való elhelyeztetésre?
A gyermekek szülőtartásra kötelezettek ugyanúgy, mint a szülők gyermektartásra.
Javaslom, hogy keresse fel az illetékes gyámhatóságot gondnokság alá helyezés ügyben.
Kiskorú ingatlanának eladásához szükséges-e mindkét szülő aláírása? Másik, nagyobb értékű ingatlan vásárlása történne az eladott ingatlan árából.
14 év alatti kiskorú helyett az adásvételi szerződést a törvényes képviselő szülők írják alá, míg 14 – 18 év közötti esetében a szülők mellett a kiskorú is. Ha bontóperi ítélet csak az egyik szülőt jogosítja fel a törvényes képviseletre, akkor elég annak az aláírása.
14 év feletti kiskorú is alá kell hogy írja az adásvételi szerződést a szüleivel párhuzamosan. Az új ingatlan vételére ugyanez irányadó.
1 éven belül ha az eladás és a vétel is megtörténik – lakóingatlan esetében – az értékkülönbözet után kell csak 4 % vagyonszerzési illetéket fizetni.
Van egy sógorom, aki értelmi fogyatékos és az én gondnokságom alatt áll. A házban, amelyben lakunk, holtig tartó haszonélvezeti joga van.
Szeretném megtudni, hogy van- e lehetőségem arra, hogy ennek ellenére valamilyen fogyatékosok ellátására szakosodott intézetben el tudjam helyezni? Van- e valamilyen módja, hogy ezt a haszonélvezetet megszüntessem?
Sajnos kifizetni a részét nem tudom, két gyermekem van, és állást kellene vállalnom, hogy több pénzt kapjak, ugyanis eddig ápolási díjon voltam.
A gyámhatóság közreműködésével és hozzájárulásával van lehetőség arra, hogy a sógor haszonélvezeti joga megváltásra kerüljön. A haszonélvezeti jog értékét az illetéktörvény 72. §-a határozza meg.
Ezen összegért- ha a gyámhatóság is hozzájárul kifizetheti / megválthatja a fennálló haszonélvezeti jogot. Ha nem tudja ezt a megváltást teljesíteni abban az esetben konzultáljon az illetékes gyámhivatallal, esetleges ellenérték nélküli haszonélvezeti jog megszüntetés lehetőségéről, melyre abban az esetben van esélye, ha a haszonélvező már nem gyakorolja az ingatlanon fennálló haszonélvezeti jogát, mert pl. intézetben lett elhelyezve. Az intézeti elhelyezés lehetőségéről is a gyámhivatalnál érdeklődjön.
Van egy lakásom, és azon a 2 kiskorú gyermekem haszonélvezeti joga 2007 óta. Eladhatom -e mindenféle probléma nélkül ezt az ingatlant, aminek 1/1-es tulajdonosa vagyok, bele szól -e a haszonélvezeti jog ? Hogy működik ez ?
Kiskorú haszonélvező jogát az illetékes gyámhivatal védi. Minden olyan jogügylet megkötését, amely a kiskorúak érdekkörét sérti vagy negatívan befolyásolja vagyoni értékű jogaikat – a gyámhivatal megtilt.
Mivel a tiltó rendelkezés abban valósul meg, hogy a gyámhivatal a vonatkozó szerződést nem hagyja jóvá, ezért a szerződés érvénytelen, földhivatalnál tulajdonjog változás átvezetésére nem alkalmas.
Mozgássérült, önmagát már ellátni képtelen nem egyeneságbeli rokonunk szeretet- otthonba kényszerült menni, lakásában nem ápolható. Az otthon és az üresen maradt lakás költségeit a nyugdíja nem fedezi. A különbséget a mi családunk rendezi, ami anyagilag elég megterhelő nekünk, ezért azt tervezzük, hogy ki kellene adni a lakást.
A lakás nagyon lelakott állapotban van, rengeteget kell rá költeni, hogy ki lehessen adni. Eltartási szerződést tervezünk vele kötni, mert így a mi tulajdonunkba kerül a lakás.
A rokonunk is egyetért ezzel. A kérdésem az, hogy ha a néni nem lakik a lakásban, akkor lehet-e eltartási szerződést kötni? Ha nem mit javasol?
Az eltartási szerződés egyik formája az életjáradék fizetése.
Mivel Önök esetében fogalmilag kizárt a személyes tartás, gondozás, -mert ezt a szeretetotthon intézi- ezért a havi járadékfizetés ki tudja tenni a tartási szerződés tartalmát.
Az ingatlan tulajdoni joga ez életjáradéki szerződés által is az eltartóé lesz, az ingatlan nyilvántartásban a tartási/életjáradéki jog feljegyzésre kerül, mely azt biztosítja, hogy az ingatlan az eltartott életében nem adható el.
Az eltartók a tulajdoni joguk alapján felújíthatják, bérbe adhatják hiszen az Önök esetén az eltartott nem lakja az ingatlant. Fontos tudni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy esetében az ügylethez az illetékes gyámhatóság hozzájárulása is szükséges.
Kiskorú gyermeknek ajándékozható-e tulajdonjog, és ha igen a terület megvásárlása után mennyi idővel lehet ezt megtenni?
Közeli hozzátartozók egymás között ajándékozhatnak földet kifüggesztés nélkül. Ez vonatkozik a kiskorú gyermekre is. Az ajándékozáshoz, mivel szerzésről van szó, nincs szükség a gyámhatóság engedélyére.
A vevő tulajdoni joga földhivatali bejegyzését követően már közvetlenül ajándékozható az ingatlan.
Fogyatékos gyermekünk van. A családi ház a párom nevén van. Szeretnék a gyermekünk nevére íratni. Mi a megoldása és milyen költsége van?
Egyenes ági rokonnak történő ingatlan ajándékozás illetékmentes.
Ha a fogyatékosság a cselekvőképességet nem befolyásolja akkor ügyvédi okirattal a szerződés létre tud jönni.
Ha a fogyatékosság a cselekvőképességet befolyásolja a megajándékozott jogai érvényre juttatásához a gyermek gondnoka (ill. gyámhatóság) bevonása is szükséges. Az ügyvédi munkadíj is a fenti körülmények függvényében határozható meg.
Szállásadással kapcsolatosan kérdezném, hogy kiskorú (14 év alatti) gyermekem tulajdonában álló ingatlant hasznosíthatok-e szállásadási tevékenységgel tételes átalányadózással, melynek engedélyét a gyermek nevére kérném, adószámot már kaptam, a gyámhatóság kifogásolhatja-e, illetve meg lehet-e fellebezni?
A kiskorú nevén álló ingatlannal való rendelkezés és annak hasznosítása gyámhatósági hozzájárulást igényel.
Az eladásnál ennek oka, hogy a hatóság felügyeli , ne sérüljön a kiskorú érdeke az által, hogy áron alul kelne el az ingatlan.
Ugyanez irányadó a hasznisításnál, mert itt is a gyámhatóság vigyáz arra, hogy ne sérüljön a kiskorú érdeke az által, hogy áron alul hasznosul az ingatlan.
Mindkét esetben piaci árnak megfelelő összeg szerepelhet a szerződésben, melyet a hatóság az első esetben értékbecslésből, a második esetben összehasonlító adatokból kontrollálhat.
Átadhatok-e ingatlant kiskorú unokám részére?
Igen, lehetséges. Javaslom az ajándékozást, mivel egyenes ági hozzátartozók között az ajándékozás illetékmentes.
Fontos tudni azonban, hogy eladási szándék esetén az unoka 18 éves kora betöltéséig az eladáshoz a gyámhatóság hozzájárulása is szükséges, és a szülőknek is alá kell írnia.
Ha ajándékozást követően öt éven belül eladásra kerül a lakóingatlan, azt is figyelembe kell vennie, hogy a vételi ár 25 %-a jövedelemadó alap lesz, és annak 16 %-át személyi jövedelemadóként meg kell fizetni.
