hagyaték átadása címkével jelölt bejegyzések

Örököl-e feleség elhunyt férje szülei után?

Share Button

Édesapám meghalt 25 éve akkor még én 3 éves voltam. Most nemrég az apai ágról meghaltak a nagyszüleim végrendelet nélkül és én meg a testvérem örökölnénk (ketten vagyunk csak testvérek) elméletileg csak mivel édesapám egyedüli gyermek volt.

Édesanyám állítása szerint ő is örököl egy gyermeknyi részt mivelhogy a felesége volt. Ilyenkor mi van mert azén értelmezésem szerint amit idáig olvastam az hogy (kiesés az öröklésből) halálakor édesapám kiesett az öröklésből és így kvázi nem is örökölhet, közvetlen mi öröklünk a nagyszüleinktől nem aputól ezért anyu nem örököl egy gyermek részt apámtól a nagyszülőktől meg nem örökölhet mivel nem vér szerinti rokon.

Túlélő házastársat csak volt házastársa hagyatékából illet meg egy gyermekrész – nagyszülők elhalálozásakor  nem.

Mennyi a köteles rész mértéke, ha a végrendelet az új Ptk. hatályba lépése előtt íródott?

Share Button

Ha  a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész a törvényes örökrész 1/3-a, vagy 1/2-e? Hogy zajlik a köteles rész kiadása?

Kell –e utána szja-t, illetéket fizetni és miből állapítható meg hogy mennyi  a közjegyző díja?

Ha  a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész mértékére  a régi PTK  665-672 §-it kell alkalmazni  azaz a   törvényes örökrész  1/2-e.

A köteles rész előterjesztése esetén az örökösöknek meg kell állapodniuk a köteles rész kiadásának módjáról is, hogy az készpénzben vagy ingatlanrészben (tulajdoni hányadban) történik.

A közjegyzői díjszabás a hagyaték értékéhez igazodik. Egyenes ági öröklés , köteles rész  illetékmentes .

Szja-t nem kell fizetni örökösnek csak ha többért adja el az ingatlant mint amennyiért örökölte ( különbözet adózik 15 % -al)

 

Mi a teendő, ha a hagyatékátadás során tévedés történt?

Share Button
Tavaly örököltünk, egy szőlőterületet. Kifizettünk vele kapcsolatba mindent. Közjegyzői költségeket, Földhivatalnak illetéket. Egy, olyan területért, ami sose volt, a család tulajdona.
Amit, megörököltünk volna, az még mindig, a halott nagyszülő nevén van.
Most derült ki, mert kifüggesztettük eladásra, és akkor mondták, hogy a két helyrajzi szám nem egyezik. A mi nevünk, mint örökösöké, nincs jegyezve sehol.
Egyik helyrajzi szám esetén, nem is lehet, mert, azt sehogy se örökölhettük meg, mert sose volt, a családé, holott illetéket fizettünk rá, másik területnek, pedig még mindig, a nagyszülő neve van, holott, ők már elhunytak.
Kérdésünk lenne, hogy mi a teendő, ilyen esetbe?
A hagyatékot átadó közjegyzőhöz forduljanak és a kérjenek újbóli tárgyalás , az eljárás megismétlését.

Változás az európai öröklésben 2015. augusztus 16-tól

Share Button

Azon európai állampolgároknak, akiknek több országban van hagyatéka (pl. Németországon és Magyarországon) 2015.08.16-tól bekövetkezett halálesetnél  nem kell két országban, külön -külön  eljárásban lefolytatniuk a hagyatékátadást, hanem egy egyesített eljárás keretében történik mindez. Fontos tudni hogy az ezt megelőző  halálesetekben  fennmarad a párhuzamos eljárás, az új szabályozás a fenti időpontot követő halálesetek utáni öröklésre vonatkoznak.

Kérdésként merül fel:melyik országban kerül sor a hagyaték átadására? Mi alapján állapítják meg az örökhagyó szokásos tartózkodási helyét?

A hagyaték átadására abban az országban kerül sor, amely az örökhagyó szokásos tartózkodási helye volt.

Ennek megállapítása  az örökösök egybehangzó nyilatkozata alapján is történhet.

Ha pl. Magyarországon levő ingatlanra induló  hagyatéki eljárás során a magyar közjegyző megállapítja, hogy az örökhagyó szokásos tartózkodási helye Németországban volt, akkor illetékesség/joghatóság  hiányában megszünteti az eljárást, és az örökhagyó szokásos tartózkodási helye szerint hatáskörrel rendelkező külföldi hatósághoz rendeli áttenni  az ügyet az összes Magyarországon keletkezett dokumentummal együtt (pl. adó és érték bizonyítvány, örökhagyó bankszámlaszáma, gépjármű adatai, Magyarországon készített végrendelet, stb.)

A 2015.08.16.napját követő halálesetekben  ugyanis megszűnt a párhuzamos hagyatéki eljárás különböző országokban, és egy egyesített eljárás során egy hatóság egy határozattal dönt  a két  vagy több országban fellelhető hagyatékok átadásáról.

Ezáltal  meghosszabbodik a hagyatéki eljárás, és az örökösök akár évek alatt jutnak csak az örökségükhöz. Ezzel együtt a költségek emelkedése is várható a fordítási , ügyviteli járulékos költségek miatt.

Hogyan előzhető meg a hosszadalmas procedúra?

A külföldieknek javaslom, még életében rendelkezzen Magyarországi vagyontárgyaival, melyre jó lehetőség az ajándékozás, vagy adásvétel – holtig tartó haszonélvezeti jog alapítással kombinálva. A haszonélvezeti jog biztosítékaként elidegenítési  és terhelési tilalom is kerülhet az ingatlanra .

Ezen esetekben ugyanis Magyarországon hagyaték nem keletkezik, az „örökös” hagyatéki eljárás nélkül jut örökségéhez, az „örökhagyó” pedig élete végéig birtokolhatja, használhatja az „öröklés tárgyát”.

 

 

Hogyan íratható át az örökség az örökösről annak unokahúgaira?

Share Button

Édesapánk 2015 októberében elhunyt, húgommal együtt öröklünk tőle egy fel házat ketten meg némi pénzt. Szeretnénk az örökségünkről lemondani az én két lányom javára. Az egyik lányom 18 a másik csak 5. Hogyan tudnánk ezt megtenni?

A kívánt eredmény eléréséhez hagyatéki egyezség keretében  rendelkezzenek úgy, hogy Ön lesz az egyedüli örökös. Ezt követően illetékmentesen ajándékozza két gyermeke javára a teljes örökséget.

 

Hogyan lehet valakit kitagadni az örökségből? Meddig számít bele az ajándék a köteles rész alapjába?

Share Button

Édesapánk ez év februárjában elhunyt.Hárman vagyunk testvérek. /egy nővérem és egy öcsém van./

A napokban derült ki, hogy 7 éve a családi lakást  a szüleim az öcsém fiának ajándékozták, ami eddig el volt titkolva.

Kitagadhatnak-e bennünket a nővéremmel az örökségből? Jár-e nekünk köteles rész?  A megtakarított pénzt is csak ő örökli? /Ha kitagadásról van  van szó, kell-e lennie valamilyen nyomának?/

Kitagadni egy örököst csak végrendelettel lehet.

A kitagadás jogszerűsége a hagyatéki eljárás során vitatható, nem automatikus.

A feltételeit a PTK határozza meg. Az új PTK előtt tett ajándékozás esetében az örökhagyó halálát megelőző 15 évig az ajándékokat a köteles részbe be kell tudni, azaz ilyen ajándékozás esetén igényelhető a köteles rész.

 

Szükséges-e kézzel írott végrendeletet tanúkkal aláíratni?

Share Button

Ha saját kézzel írott végrendeletet készítek feltétlenül ügyvédnél, közjegyzőnél kell elhelyeznem, vagy tarthatom akár otthon elzárva is? Tanuk mindenképpen kellenek?

A végrendelkező által saját kézzel írt és aláírt végrendelet esetén a két tanú feltüntetése mellőzhető.

A végrendelet érvényes, ha a hagyatéki eljárásban az bemutatásra kerül és egyéb törvényi feltételeknek megfelel a tartalma.

A végrendeletet lehet un. végrendeleti nyilvántartásba is elhelyezni, mely akár az Ügyvédi Kamara akár a Közjegyzői Kamara nyilvántartása is lehet.

Ez utóbbi nyilvántartások azt biztosítják, hogy a végrendelet biztosan bekerül a hagyatéki eljárásban, mert az eljáró közjegyzőnek mindkét nyilvántartást a hagyatéki eljárás során meg kell keresnie.

 

Milyen szabály szerint kell kiadni a köteles részt?

Share Button

Abban az esetben, ha egy ajándékozási szerződés 2014 januárban készült, de 2014 márciusában változott az erre vonatkozó törvény,akkor az új,vagy a régi szerint kell pl a köteles részt kiadni?

Általánosságban elmondható, hogy a 2014. március 15. előtti tényeken, jogviszonyokon, jognyilatkozatokon alapuló ügyekben fő szabályként még a régi PTK. rendelkezései alkalmazandók akkor is, ha a hatásuk csak az új Ptk. után jelentkezik – pl. a halálesetre ezt követően kerül sor.

Minden egyéb esetben – azaz pl. a 2014. 03.15. után keletkezett ajándékozási szerződésre is –  már az új Ptk. alkalmazandó. – köteles rész tekintetében is. Az új Ptk. rendelkezéseit tehát  a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jognyilatkozatokra – így például  ajándékozási szerződésre – kell alkalmazni, ezért  a 2014. március 15-ét megelőzően már fennálló ajándékozásra a régi Ptk. az  irányadó.A kötelesrész mértékét ugyanis az  új Ptk megváltoztatta amely  amely szintén ezt indokolja.

Hogyan szabadulhatok meg hitellel terhelt örökségemtől?

Share Button

2009 szeptemberében meghalt édesapám.  A hagyatéki tárgyalás 2010. januárjában volt, ahol a közjegyző nem tájékoztatott, hogy elajándékozhatom a részemet édesanyám javára.

Mivel akkor én ott laktam a kisfiammal és az öcsémmel, mi abban a hitben voltunk, hogy el kell fogadjuk az örökséget.

Húgom Budapesten lakott, ő természetesen átadta ajándékozás jogcímén a lakás 1/6 örökölt részét.   Édesanyám része 4/6, az én részem 1/6 és öcsém része is 1/6-od.

Mivel édesanyám semmilyen módon nem rendezte azóta sem a tartozásait és nem is szolt nekünk, hogy bármit is fizetnünk kéne,  így most inkasszó alá vonták a számlámat munkabér, családi pótlék sajnos levonásra került.  Szeretnék kiszállni ebből a helyzetből.

2008-ban öcsém és a szüleim vettek fel svájci frank alapú hitelt a lakásra kb. 4 millió Ft-ot, ami most 13 millió Ft-ra rúg.

Mivel édesanyámnak nincs leigazolható jövedelme, így öcsémtől és tőlem próbálják behajtani a tartozást, amit nem is én halmoztam fel. Az 1/6-od részemtől nagyon gyorsan szeretnék megválni.

Hogyan tehetném ezt meg?

A jogszabályok szerint az örökös a vagyonnal együtt a tartozásokat is örökli, de jogában áll visszautasítani az örökséget. (Kiskorú esetében törvényes képviselői ( szülő, gyám) teheti meg ezt helyette, de az eljárásba  be kell vonni a gyámhivatalt is ).

A visszautasítást nem lehet később megmásítani.  Ilyenkor a törvényes öröklési rend szerint utána következő örököl. Örökös hiányában a hagyaték az államra száll, amely nem utasíthatja vissza az örökséget.

Fontos tudni, hogy  az állam a tartozásokért csak az örökölt tulajdon értékéig felel az örökös. Ha az örökös  a hitelben nem vett részt semmilyen formában és  a hagyatéki eljárás során visszautasítja  az örökséget  és a bank nem követelhet az ilyen örökösön  semmit.

Ugyanez a helyzet ha a hagyatéki eljárás során – ajándékozási egyezség vagy osztályos egyezség keretében – az örökségi rész másik örökös javára átruházásra kerül.

Ha az örökös  elfogadja az örökséget, akkor hitellel  terhelten fogadja el, így köteles a hagyatéki terhekért helytállni. A hitel ugyanis nem szűnik meg az adós halálakor, mint ahogy a hitel fedezete sem változik.

A banknak a hagyatéki végzés alapján módja nyílik megtenni a szükséges intézkedéseket, vagyis az örökösre hárítja a tartozást. Ha az adósságot az örökös nem fizeti ki egy összegben, akkor a hitelszerződést változatlan feltételek mellett javasolják újrakötni az örökössel.

Legjobb ilyenkor eladni a házat és rendezni a hitelt. Fontos tudni, ha a banki követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, akkor az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.

Megfontolandó  a módosító  hitelszerződést aláírni  ,mert ezáltal személyes adós is lesz Önből. A különbség pedig nagy: ha nem írja alá a módosított hitelszerződést maximum csak a hagyaték erejéig – tehát az ingatlannal tartozik  helytállni  – míg ha aláírja minden egyéb más tulajdona jövedelme is végrehajtás alá vonható.

Tudni kell azonban azt is hogy ha nincs házeladás és nincs hitelfizetés sem akkor a bank részéről  megindul a  végrehajtási /behajtási eljárás, amelynek során az ingatlant elárverezik.

Ilyen esetekben azonban könnyen előállhat az a helyzet, hogy a kényszer értékesítésből befolyt bevétel nem fedezi a tartozást, így az örököst továbbra is terhelni fogja   a hagyatéki teher fennálló része, ha aláírta a hitelszerződést.

Javaslatom: jobb időben eladni a házat akár   ingatlanközvetítő igénybevételével és elszámolni a bankkal  – mint megvárni a végrehajtót. Amennyiben a banki követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.

Hogyan érvényesíthetőek a hagyatéki terhek a többi örökössel szemben?

Share Button

A bátyám 2014 dec 22én elhunyt. Nőtlen volt , gyermek sem maradt utána , szüleink már nem élnek. Öten voltunk testvérek, ebből már csak a nővérem és én élünk.

A 2 elhunyt testvérem után 2 illetve 3 gyermek van. Én rendeztem és fizettem a temetés költségeit és az utána felmerülő munkákat , problémákat ketten a feleségemmel végeztük el, amit benyújtottunk a közjegyző felé , hogy kérjük a többi örökös részéről ennek megfizetését számunkra, vagy hagyatéki teherként való feltüntetését a hagyatéki végzésben.

A közjegyző azt mondta erre nem kötelezhetők az örökösök , csak amiről számla van. Lehetséges -e, hogy az elvégzett munkánk ( munkadíj , telefon díj, benzin költség stb.) költségét nem kötelesek megfizetni nekünk?

Mit lehet ilyenkor tenni, hogy kártalanítva legyünk a belefektetett munkák és költségek megtérítéséért? Elutasíthatja -e a közjegyző a beadott kérvényünket? Jogában áll- e eldönteni és megteheti-e hogy nem veszi be hagyatéki tehernek a végzésben , hogy legalább az ingatlan eladásakor kötelesek legyenek az örökösök a költségeink megfizetésére? Van -e erre megoldás bírósági eljárás mellőzése nélkül ? 

A hagyatékátadó végzést lehet öröklési vita esetén ideiglenesen meghozni,  és egyetértés esetén végleges jelleggel. Mindkettő esetében az örökösöknek biztosított a bírósági jogorvoslat .

A fellebbezés az egyedüli jogorvoslati forma, melyet ha az örökös nem merít ki, az közjegyzői határozat jogerőre emelkedik.

4 / 8 oldal« Első...23456...Utolsó »