hagyaték átadása címkével jelölt bejegyzések

Mikor támadható meg a végrendelet sikerrel?

Share Button

Férjem nagybátyja elhunyt, nőtlen, gyermektelen volt.  A testvérével élt egy fedél alatt , fele-fele arányban volt részük a házban. Ügyvéddel csináltatott végrendeletet melyben a nővére unokájára (13éves) hagyta az összes vagyonát.

A testvére meg akarja támadni a végrendeletet. Milyen végeredményre számíthatunk?

A testvér köteles részre nem jogosult. A testvér a végrendeletet a hagyatéki eljárás során tudja megtámadni, amennyiben annak feltételei fenn állnak.

Ha az öröklésben vita támad a közjegyző ideiglenes jelleggel adja át a hagyatékot, mely végzés bíróság előtt megtámadható.

Ha a testvér keresetet nyújt be a bírósághoz neki kell bizonyítania, hogy pl. a végrendelet érvénytelen, mert pl. alakilag nem megfelelő. Ilyen lehet ha a végrendelkező a nem általa írt végrendeletet nem két tanú előtt írta alá.

 

Hogyan történik a hagyatékátadás, és az örökség felosztása távoli örökösök között?

Share Button

A nagypapám leány testvére meghalt, a férje is, gyermekük nem volt. 5-en voltak testvérek. Örökül hagytak pénz összeget, de nem volt végrendelet. Így minden testvér örököl, de aki nem él annak gyermeke ha azok sem akkor azok gyermekei örökölnek ha jól tudom.

Viszont vannak akik nem fognak elmenni az hagyatéki tárgyalásra, nem tartják velünk semmilyen formában a kapcsolatot.Tudomást sem vesznek rólunk. Ilyenkor várnunk kell a kapcsolat felvételükre, megjelenésükre. Mi minden szükséges adatukat leadtuk. Nélkülük is lefolytatják a hagyatékit? A hátrahagyott pénz összeget milyen formában osszák el ha nem jelentkeznek? A többi örökös között osztják el?

 

. Az eljáró közjegyző kötelessége valamennyi örökös felderítése és ebben az örökösöknek együttműködési kötelezettségük van. Ezen belül tájékoztatniuk kell a közjegyzőt általuk minden ismert örökös nevéről, lakhelyérő, tartózkodási helyéről ,hogy azok a hagyatéki tárgyalásra idézhetőek legyenek.

A hagyatékátadáson meg nem jelent, de idézett örökösök a hagyaték átadó végzésben törvényes örökösként lesznek nevesítve, azaz a hagyatéki pénz rájuk esően, arányosan nevükre átadásra kerül.

A hagyaték átadó végzést az eljáró közjegyző minden örökösnek kézbesíti, mely jogerős végzéssel az örökös az illetékes bankban a reá eső pénzt felveheti.

Hogyan örököl a gyermek és a feleség az új Ptk. szerint?

Share Button

A Ptk. 2014.03.15.-től megváltozott családjogi törvénye kapcsán lenne kérdésem, a túlélő házastárs örökléséről van szó.

Édesanyám meghalt és mivel egyedüli gyermek vagyok az édesanyám általi öröklési részemet, édesapám kifizette, így a kettőjük közös tulajdonában lévő ingatlan és ingóság az édesapám egyedüli tulajdonába került. Ezt követően édesapám újból megnősült. ( A házasság még a mai napig fennáll, közös gyermekük nincs.)

Sajnos az ingatlan és ingóság tekintetében csak szóbeli megállapodás született, házassági szerződést nem kötöttek. A második feleség nem rendelkezett sem ingatlannal, sem ingósággal.

A házasságkötés után pár évvel az édesapám ingatlanát eladták és egy másikat vettek, az új ingatlan egyedüli tulajdonosaként édesapám van feltüntetve. Édesapám 82 éves, a felesége 64 éves. Joggal feltételezhető, hogy sajnos édesapám fog hamarabb elhalálozni és ezért szeretnénk tisztában lenni azzal, hogy a felesége, illetve én, pontosan mit és milyen arányban fogunk örökölni? Valamint egy esetleges végrendelet felülírhatja e a módosított törvényi rendelkezést?

Az új Ptk. egy gyermekrésznyi állagörökséget juttat a túlélő házastársnak. Ez korábban nem így volt, mert a gyermek mindent örökölt és a túlélő házastárs csak özvegyi jogot kapott. Ön a túlélő házastárssal fele-fele arányban lesz örökös édesapa halálát követően amennyiben a házasság az öröklés beálltakor fennáll. A túlélő házastárs azonban még haszonélvezeti (özvegyi) jogot is kap az örökhagyóval utolsóként közösen lakott lakáson és annak berendezési tárgyain.

Ki örököl az elhunyt élettárs után?

Share Button

Nagymamám élettársi kapcsolatba volt több mint 20 évig.Tavaly júniusba meghalt az élettársa,majd rá 2 hónapra nagymamám is/nem bejegyzett élettársak voltak /gyermek nem született és a papának nem is volt gyermeke/, most mégis úgy néz ki, hogy az ő vagyonát nem mama örökölte,hanem a testvére gyerekei.Kérem segítsen tanácsával,hogy jogos-e vagy mama után minket illetne!

A nagyszülői élettársi jogviszonynak semmilyen öröklési jogi hatása nincs. A nagymama élettársa után annak vér szerinti rokonai az örökösök – a nagymama nem .

Ezért Önök sem lesznek „áttételesen” a papa után örökösök. Csupán nagymama hagyatéka képezheti öröklés tárgyát az Önök esetében.

 

Hogyan lehetséges örökség gyermekre is kiterjedő hatályú visszautasítása?

Share Button

A tavalyi év közepén a feleségemnek és testvérének édesapja meghalt egy távolabbi városban, akivel évtizedek óta nem tartottak semmiféle kapcsolatot. De tudomást erről csak decemberben szereztek miután értesítették a testvéreket a lakhelyük szerinti Polgármesteri hivatalából levélben, hogy a hagyatéki leltáron szíveskedjenek megjelenni.

A hagyatéki tárgyalás még nem volt ez idáig, ezért a hagyatéki tárgyalással megbízott Közjegyzőnek levélben a testvérek vissza akarták utasítani az örökséget. Mivel kis értékű az ingatlan, távolság, a költségek esetleges elmaradt rezsik, ügyintézés, stb., és lehet, hogy nem maradna az örökségből semmi.
Majd levél fordultával a válasz lényege az volt, idézem: „az örökség visszautasítása esetén az öröklésből kiesik, azonban – tekintettel arra, hogy a hagyatéki vagyon pozitív – visszautasítás estén a kiskorú örökös a törvény kizáró rendelkezése értelmében az örökséget érvényesen nem utasíthatja vissza”.
Mint kiderült, hogy a testvérek, mint szülők nem mondhatnak le az örökségről pozitív vagyon esetén a kiskorú gyermekek nevében!
Ha nem mondhatnak le semmiféle formában a gyerekek nevében, akkor öröklik az ingatlant, de ki felel a fent tartásáért ezek után (talán a gyerekek)? Van erre valamilyen megoldás?

Gyermekre is kiterjedő hatályú visszautasítást csak az illetékes gyámhatóság hozzájáruló határozatával lehet tenni.

Fontos tudni, hogy a jogszabály a gyámhatóság hatáskörébe rendelte annak az eldöntését, hogy a lemondó nyilatkozat megfelel-e a gyermek érdekeinek vagy sem.

Ha tehát ilyen tartalmú gyámügyi nyilatkozat a hagyatéki eljárás során nem volt, a közjegyző nem tehet mást, mint átadja a hagyatékot a törvényes öröklés rendje szerint.

 

 

Hogyan utasítható vissza az örökség?

Share Button

Férjem halála után egyetlen felnőtt gyermekemmel most várunk a hagyatéki tárgyalásra. Lányom nem tart igényt az édesapja után semmilyen örökségre, azt szeretné, ha minden rám maradna. (Lakás, kocsi, némi megtakarítás a bankban.) Hogyan nyilatkozzunk ez esetben majd a közjegyző előtt?  Mi a helyesebb? Ha lemond az én javamra a közjegyző előtt,vagy ha elfogadja és nekem ajándékozza. Ha Ő lemond, akkor keletkezik e nekem adófizetési kötelezettségem?

Az új Ptk. szerint a törvényes öröklés rendje, hogy a túlélő házastárs egy gyermek részt örököl és megörökli a közösen örökhagyóval lakott lakás haszonélvezetét, annak berendezési tárgyaival együtt. Mivel az Ön gyermeke semmit nem kíván örökölni, ezt visszautasításnak nevezzük. Nem írta kérdésében, hogy van-e unokája. Feltételezve, hogy igen, nem javaslom a visszautasítást,mert ebben az esetben a gyermeki részt az unokák öröklik. Bonyolítaná a helyzetet ha az unokák kiskorúak, hiszen ha az unokákra is kiható hatállyal utasít vissza az Ön gyermeke, akkor ehhez még a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges lenne. Javaslom inkább, hogy gyermekével kössön, ún. osztályos egyezséget.

Amit az egyezségről tudni kell:”Az osztályos egyezségben az örökösök eltérhetnek mind a törvényes öröklés rendjétől, mind a végintézkedésben meghatározott öröklés rendjétől, azzal a feltétellel, hogy a hagyatékban minden örökösnek részesednie kell; ha valamelyik örökös nem kíván részesedni a hagyatékból, s ezt a szándékát az osztályos egyezség tartalmazza, nyilatkozatát önálló – élők közötti – jogügyletnek: ajándékozásnak kell tekinteni, hacsak ez a szándéknyilatkozat nem minősül visszautasításnak.”

Megoldási javaslatom: lánya ,minimális örökséget fogadjon el, pl. a  némi megtakarítást a bankban vagy abból egy részt   és minden mást örököljön Ön – osztályos egyezséggel.

A közjegyző öröklés jogcímen fogja a teljes hagyatékot átadni, amely nem jár adófizetéssel, ide értve az öröklési illetéket is. ( illetékmentes lesz az öröklés)

Az ingatlanon – mivel tulajdonosnak nem állhat fent haszonélvezeti joga egyidejűleg – Ön tulajdonjogot szerez. Ugyanez vonatkozik minden egyéb más hagyatéki tárgyra is.

A hagyatéki tárgyaláson tehát elégséges, ha mindketten személyesen megjelennek és a közjegyzőnek előadják, hogy a bankbetétből lányom örökölni fog pl. 10.000.- forintot – osztályos egyezséggel –, míg minden egyéb hagyaték örököse – osztályos egyezséggel – Ön kíván lenni.

A fellebbezési jogról azonnal le lehet mondani, így a hagyatékátadó végzés a tárgyalás napján jogerős lesz.

A közjegyző díját az öröklés arányában kell fizetniük. Az egyezségük alapján 60 napon belül a földhivatal a tulajdonjog változást átvezeti a tulajdoni lapon.

 

 

Hogyan lehetséges a hagyatékról való lemondás, vagy az öröklés visszautasítása?

Share Button

Édesanyámnak és édesapámnak elég sok hitele van amit úgy látok, hogy nem igazán tudják majd rendezni és félelmeim vannak a felől, hogy megörökölhetem én vagy a kisgyermekem. Azt szeretném megtudni, hogy hol tudok lemondani a minden jogú örökségről, hogy megelőzzem a bajt.

A lemondás abban különbözik a visszautasítástól, hogy azt örökhagyónak és örökösnek együttesen kell megtennie és az okiratot aláírnia.

A visszautasítás egyoldalú jogügylet, melyet az örökhagyó halálát követően tehet az örökös.

Az örökhagyó leszármazójának lemondása a többi leszármazó javára is szolgál.

A lemondó okiratot a hagyatéki eljáráshoz kell érkeztetni az örökhagyó halálát követően.

A lemondás megléte esetén a hagyatéki tartozás öröklése kizárt.

 

2015 előtti elhalálozás esetén hogyan zajlik magyar örökhagyó hagyatéki eljárása, magyar és külföldi hagyaték esetén?

Share Button

Apósom elhunyt magyarországi ingatlanokkal, bankbetétekkel. Továbbá külföldön lévő számlaszámokon lévő összegekkel és ingatlanokkal. Hogyan történik az örökölt részek hagyatéki tárgyalása?  Mo.-on a külföldi hagyaték lejelentés köteles? Mi alapján jár el a magyar jogszabály szerint a külföldi közjegyző? Kell-e valamilyen hagyatéki papírt kint benyújtani?

2015.08.16. napja előtti elhalálozás esetén párhuzamosan zajlik a hagyatéki eljárás két különböző országban, ha ezen országokban vannak örökhagyónak  ingatlanai, bankszámlája, stb.

Az eljárás az örökhagyó nemzeti joga szerint történik. ha pl. magyar az örökhagyó, a magyar öröklési jog szerint.

Magyarországon az illetékes önkormányzatnál kell a halálesetet bejelenteni –eredeti halotti anyakönyvi kivonattal.

Erre az eljárásra a magyar hagyatéki eljárási szabályok irányadóak.

A külföldi hagyatéki eljárás szabályait a külföldi ország törvénye határozza meg.

 

Kötelező-e megváltani a haszonélvezeti jogot?

Share Button

Szüleink családi házát gyermekeikként 6-an, és egy elhunyt testvérem gyermeke örököltük. Az öröklés után, egy fiú testvérem szintén elhunyt, saját gyermeke nem volt. Jelenlegi felesége, aki kb. 4 éve a házastársa, örökli-e a bátyám részét, vagy csak haszonélvezeti jogot?  Illetve kötelező-e pénzben megváltani tőle ha haszonélvezeti jogot örököl? Ez a haszonélvezeti jog akadályozza-e az ingatlan eladását?

Haszonélvezettel terhelten ritkán lehet ingatlant eladni, ugyanis csak befektetők vásárolnak ilyen ingatlant.

A feleség a férje halála esetén az új ptk. alapján tulajdonjogot örököl –ha van gyermek, akkor egy gyermekrészt,  ha nincs, az örökhagyó szüleivel együttes az öröklés.

Szülők hiányában a feleség az örökös. Ha nemcsak a feleség örököl tulajdonrészt, akkor az utolsó, örökhagyóval  közösen lakott lakás haszonélvezeti joga is megilleti a feleséget.

A törvény szerint a haszonélvezetet nem kötelező megváltani

 

 

Hogyan állapítják meg a hagyatékátadáskor fizetendő közjegyzői díj mértékét?

Share Button

Élettársam sajnos elhunyt. Végrendeletében minden ingó és ingatlan vagyonát rám hagyta. Két vér szerinti gyermekét csak a köteles rész illeti meg.

Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben a hagyatéki tárgyaláson a közjegyzői díjat milyen arányban kell megfizetni? Vagy esetleg nekem kell az egész díjat fizetni?

Arányosítással határozza meg a közjegyző a fizetendő díjat, az örökösöknek olyan arányban kell viselniük amilyen arányban örökölnek. ( a köteles rész is örökségnek számít).

5 / 8 oldal« Első...34567...Utolsó »