hagyaték címkével jelölt bejegyzések

Élhet-e köteles rész igénnyel az unoka?

Share Button

Nagypapám még él (90 éves), nagymamám már meghalt. A nagyszülői házban ezért nagypapámnak van fele része, édesanyámnak és nagynénémnek pedig egynegyed része. A nagynéném meghalt, neki van egy fia, ezért az ő részét a fia (unokatestvérem) fogja nemsokára örökölni.

A házban már egy ideje nem lakik senki, nagypapámat édesanyám gondozza nyár óta, unokatestvérem nem igazán foglalkozik a nagyapjával, csúnyán is viselkedik vele. A házat jó lenne eladni, de erre sem lesz hajlandó, viszont a kert gondozása szinte mindig édesanyámra vár. Egyszerűen nem lehet az unokatestvéremmel semmiben megegyezni.

Nagypapám nem akarja, hogy unokatestvérem örököljön utána a házból, ezt szeretné valahogy elrendezni. Én próbáltam utána olvasgatni az interneten, látom, hogy új Ptk. van, azt is olvasgattam. Ha végrendeletet írna nagypapám, akkor az unokája köteles részt kaphatna, ez a megoldás ezért nem jó.

Tartási szerződésre is gondoltunk, mert valójában tényleg ez van, ott lakik édesanyámmal együtt – külön bejáratú lakrészben -, de úgy olvastam, hogy van valamilyen két éves határ a szerződés után, hogy akkor bele kell számítani a hagyatékba, ezért ez sem jó.

Nagypapám az ajándékozást szeretné egyébként, megnéztem azt is, hogy ez mivel jár. Nem egészen pontosan értem az osztályra bocsátás című részt, de ha jól olvasom, akkor ez csak akkor van, ha anyukám is és unokatestvérem is örököl, vagyis ha nem lesz mit örökölni, akkor nincs. Ha viszont mind a ketten örökölnek valamit, mondjuk földet, akkor édesanyámnak nem kell hozzáadnia a házat a hagyatékhoz, mert a nagypapám nem úgy ajándékozza, hogy az hozzá legyen adva. Jól értelmezem?

Nem arról van szó, hogy nagypapám az unokáját ki akarná semmizni, sok pénzt adott már neki, többször sajnos át is vágta, amikor még régebben közel laktak a nagynénémékkel, de sajnos olyan viselkedést tanúsít, hogy nagypapám úgy érzi, nem érdemli meg.

Kérem szíveskedjen válaszolni, hogy az ajándékozás-e a legjobb megoldás, ha nem szeretnénk, hogy édesanyámat perelje vagy zaklassa a későbbiekben. Ha mégis az osztályra bocsátást kellene alkalmazni, akkor nem lenne-e célszerűbb, ha testvéremre és rám ajándékozná a nagypapám a házat? (Mert ezt is emlegeti.)

Nagypapa halála esetén az örökösök Édesanya és testvére. Az unoka nem törvényes örökös. (csak ha  Édesanya és testvére is elhalálozik). Ha   Édesanyára ajándékozással átruházódik Nagypapa  fél ingatlantulajdona  – az ingatlan nem lesz hagyaték tárgya Nagypapa halálakor. Ugyanez a helyzet ha testvérére vagy Önre ajándékozná a nagypapa a házat.  Köteles részt csak Édesanya testvére kérhet belőle (ha 10 éven belül hal meg Nagypapa).

Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.  Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Fontos szabály hogy a kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti. Osztályos egyezséget csak örökösök köthetnek és sem Ön sem Unokatestvér nem törvényes örökös.

Ha nincs hagyaték, kit terhelnek a kötelezettségek?

Share Button

A kérdésem a következő lenne: Elhunyt a testvérem.

Elvált, és 3 kiskorú (15,15, és 2 hét múlva 18) gyereke maradt utána.

Semmilyen ingatlanja nem volt, ingósága is minimális. Ki örökölhet utána, és kinek a feladata a temetés elintézése, és annak az anyagi vonzata törvény szerint kit terhel?

Ha nincs hagyaték, akkor öröklésről nem lehet beszélni. A hagyatéki eljárás megindítása egyébként is csak ingatlan hagyaték esetén kötelező.

Általában elmondható ilyen esetekre, hogy örökösök a leszármazók. Az örökös kötelessége az eltemettetés is.

Ennek az az oka. hogy nemcsak a szülőnek kötelessége a gyereket eltartani, hanem ez fordítva is  igaz.

Ha a kiskorúakra marad ez a kötelesség, természetesen nem ők állnak, helyt, hanem a testvér.

2 / 2 oldal12