hagyatéki hitelezői igény címkével jelölt bejegyzések

Örököl-e az élettárs?

Hagyaték átadása, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Nem bejegyzett élettársam meghalt, 1 gyermeke előző házasságából született, közös gyermekünk nincs. 10 éve az általam tulajdonolt ingatlanban élünk.

Élettársamnak volt egy háza (ebben a gyermeke él), egy lakása (ezt időszakonként használtuk, jelenleg albérlő lakik benne), földterülete (haszonbérbe van), bakszámlája és egy gépkocsija (ezt már a 10 éven belül vette).

A temetésről én gondoskodom és az előbb említett lakás és gépkocsi költségeit én fizetem (pl. áram, gáz, helyi adó, stb.)

Fentiekből öröklés címén megillet-e valami?

A felmerült költségeket hol, kinél, milyen módon kell bejelentem?

Mit, mikor, milyen módon kell átadnom a gyermekének (itt gondolok pl. a ruhaneműkre, laptop, gépjármű, dokumentumok pl. korábbi adóbevallások, stb.)

Az Ön által vázolt élettársi kapcsolatnak nincsen öröklési jogi hatása Önre nézve. Ön csak akkor részesülhetne a hagyatékból, ha élettársa végrendelkezett volna az Ön javára. Az örökös tehát élettársa leszármazója, akivel szemben  – ha követelése van – a hagyatéki eljárás során hagyatéki hitelezői igényt érvényesíthet.

Mennyi a kölcsön tartozás elévülési ideje?

Elévülés, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Édesanyám a nővéremnek, 2012 és 2015 között kölcsön adott 500 ezer forintot.Erről nem készült írásbeli szerződés,mivel édesanyám megbízott benne.

Csupán szóbeli megegyezés történt,mely szerint ezt a kölcsönbe kapott pénzt vissza fizeti édesanyámnak.Ez nem történt meg édesanyám többszöri kérésére sem.

Ha édesanyám elhalálozik,a hagyaték értékéhez hozzá-e lehet számítani azt a fél millió forintot?

A polgári jogi viszonyokból eredő követelések 5 év alatt évülnek el. Az elévülést megszakítja a jogosult írásbeli fizetési felszólítása.

Ekkor az elévülés 5 év időtartama újra indul. Ha nem volt ilyen elévülést megszakító  cselekmény  a jogosult a követelését megalapozottan nem igényelheti. Még hagyatéki hitelezői igényként sem.

 

Mi várható, ha hagyatéki hitelezői igényt nyújtottam be az adós hagyatéki tárgyalására?

Hagyatéki eljárás, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Tartozást elismerő nyilatkozatom van. A tartozó félnek meghalt az édesanyja, ahonnan örököl, én itt hitelezői igényt nyújtottam be.

Milyen lehetőségem van a tartozás behajtására, ha nincs egyéb vagyona a jelenlegi örökségen kívül, jogilag van-e mód a hagyatékból kikényszeríteni a tartozást.

A hagyatéki hitelezői igény előterjesztése a biztosítéka annak, hogy az Ön követelése érvényre jusson.

Általában az örökös és az igényt előterjesztő a hagyatéki eljárásban egyezséget köt. Az egyezség határidő tűzésével tartalmazza a követelés megfizetésének módját és időtartamát.

Köteles vagyok -e elhunyt szüleim hitelét egyedül megfizetni?

Hagyatéki felelősség, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Nővéremmel együtt örököltük egy ingatlant 2011-ben,édesanyám halálakor.

Én 5/8 részben, ő 3/8 részben. Édesapám 2018-ban meghalt, de volt egy jelzálog-hitele a korábban általunk megörökölt ingatlanra. A banktól minap kaptam egy levelet, hogy az ÉN HITELEMET fizessem meg, több mint egymillió forintot. Jelzem, sosem volt hitelem. Ilyenkor az ingatlanra bejegyzett hitelért én felelek egy személyben?

A tulajdonostárs nem? Illetve apum hitelét varázsütésre rám ruházták úgy, hogy hagyatéki tárgyalásra még nem került sor?

Hitellel terhelt ingatlan öröklése esetén az örököst legfeljebb az öröklés tárgyát képező ingatlanrész erejéig terheli helytállási kötelezettség  a hitel jogosultja felé.

Mi minősül ági vagyonnak?

Eljárás a közjegyző előtt, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Férjem 2016. decemberében tragikus hirtelenséggel elhalálozott, házasságunkból gyermek nem született. A közösen lakott lakáson kívül kizárólagos tulajdona volt egy lakótelepi ingatlan is, azon az anyósomnak és sógornőmnek holtig tartó haszonélvezeti joga van.

Az anyósom most hagyatéki pert indított velem szemben, mert azt állítja, hogy az ingatlan ági vagyon, így annak ő az örököse. Az ingatlan egyébként valamikor önkormányzati bérlakás volt, amelynek anyósom volt a bérlője.

Mivel anyósom ezt még a 30 %os kedvezményes áron sem tudta volna megvásárolni, ezért a vásárlás jogáról lemondott a férjem javára. Az adásvételi szerződében vevőként a férjem szerepelt, ő fizette ki (munkáltatói kölcsönből) a kedvezményes ár kezdő 10 %os részletet is, majd ő vett fel hitelt a fennmaradó rész megfizetésére is. Ezt házasságunkat megelőzően egyedül ő, majd házasságkötésünket követően közösen fizettük. Még jelenleg is van hátra valamekkora összeg a hitelből.

A kérdésem az lenne, hogy anyósom a fentiek miatt jogosan hivatkozik arra, hogy ez a lakás ági vagyon? Az anyósom egyébként hagyatéki igényt is bejelentett, arra hivatkozással, hogy az ingatlanban ablakot cseréltetett, illetve ő fizette a fűtés korszerűsítést is.

Ha mégsem tekinti a bíróság ezt ági vagyonnak, akkor hogy alakul majd az öröklés, illetve ezeknek a beruházásoknak a megfizetése.

Álláspontom szerint az ingatlan nem ági vagyon, mert ági vagyonnak minősül a hagyatékon belül az a vagyontárgy, amelyik az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult. A haszonélvező értéknövelő beruházása az ingatlanba – ha az bizonyítható – elszámolási tétel hitelezői igény lehet az örökösök felé.

Ki köteles a hagyatéki hitelezői terheket megfizetni?

Hagyatéki felelősség, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Férjem szülei elhunytak, előbb az édesapja majd az édesanyja. Édesanyjának volt adótartozása. Férjem a hagyatéki tárgyaláson lemondott az anyai örökségről amit a testvére elfogadott. A NAV kiküldte a férjemnek is a ráeső részről a csekket. Ki köteles kifizetni ezt? A férjem aki lemondott az örökségről vagy a testvére aki elfogadta azt?

Kizárólag a hagyatéki eljáráson tett öröklés visszautasítás mentesíti a visszautasító örököst a hitelezői igényektől.

A hagyatéki eljárás során tett egyezségkötés, egyezség, ezen belül ajándékozás, stb. az örökség olyan jellegű elfogadása, vagy részbeni elfogadása, a hitelezői követeléseket nem kizáró megállapodás.

Fontos tudni, hogy az örökös csak az általa örökölt hagyatéki vagyon erejéig felel a tartozásokért.

Hogyan számolhat el az örökös és az élettárs egymással?

Hagyaték átadása, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Édesanyám nővére 2009-ben meghalt. Ugyanebben az évben (halála előtt néhány hónappal) végrendeletet készítettek ő is és a házastársa is.

Egyetlen fiuk volt, aki már korábban meghalt, és egy unoka, akivel nem tartották a kapcsolatot. A végrendelet szerint első örökös az életben maradó házastárs (jelen esetben a férj), helyettes örökös az édesanyám, az unokát a kötelesrészre szorítják.

Édesanyám nővérének halála után a férjhez költözött egy élettárs. Felújították a házat a nő szerint közös pénzből, de ez nem bizonyítható, és nem is valószínű. 2015 tavaszán meghalt a férfi. Az élettárs szerint neki ígérte a pénzbeli vagyont. (Még nem volt hagyatéki tárgyalás, de kb.: 10 millió Ft). Nagy valószínűség szerint az eredeti végrendelet él, mely szerint most anyukám az örökös, az unokáé a köteles rész.

A pénzre az élettárs mindenképp igényt tart, addig míg meg nem kapja, nem hajlandó kiköltözni az egyébként értékes ingatlanból. Ráadásul a házi széfet is felnyitották, az biztos, hogy az édesanyám nővérének az ékszerei is benne voltak.

Akkor akarja ideadni, ha ő megkapja a pénzét. Mit tehetünk, hogy ügyesen, gyorsan lezárjuk ezt ?( A nő kompromisszumra nem hajlandó).

Hagyatéki hitelezői igény lehet az  igazolt élettársi beruházás / felújítás költsége.

Az örökösnek, a hagyatéki hitelezővel el kell számolja, ha elfogadja a benyújtott igényt, vagy azt – bizonyítottsága esetén – bíróság jogerősen megállapítja.

A hagyatéki tárgyalás előtt – eljáráson kívül – is megegyezhet az élettárssal, de ezt az okiratot javaslom, hogy ügyvéd készítse azért, hogy később a hagyatéki hitelezői igény a hagyatéki eljárás során ne legyen érvényesen előterjeszthető.