hagyatéki hitelezői igény címkével jelölt bejegyzések

Mi minősül ági vagyonnak?

Share Button

Férjem 2016. decemberében tragikus hirtelenséggel elhalálozott, házasságunkból gyermek nem született. A közösen lakott lakáson kívül kizárólagos tulajdona volt egy lakótelepi ingatlan is, azon az anyósomnak és sógornőmnek holtig tartó haszonélvezeti joga van.

Az anyósom most hagyatéki pert indított velem szemben, mert azt állítja, hogy az ingatlan ági vagyon, így annak ő az örököse. Az ingatlan egyébként valamikor önkormányzati bérlakás volt, amelynek anyósom volt a bérlője.

Mivel anyósom ezt még a 30 %os kedvezményes áron sem tudta volna megvásárolni, ezért a vásárlás jogáról lemondott a férjem javára. Az adásvételi szerződében vevőként a férjem szerepelt, ő fizette ki (munkáltatói kölcsönből) a kedvezményes ár kezdő 10 %os részletet is, majd ő vett fel hitelt a fennmaradó rész megfizetésére is. Ezt házasságunkat megelőzően egyedül ő, majd házasságkötésünket követően közösen fizettük. Még jelenleg is van hátra valamekkora összeg a hitelből.

A kérdésem az lenne, hogy anyósom a fentiek miatt jogosan hivatkozik arra, hogy ez a lakás ági vagyon? Az anyósom egyébként hagyatéki igényt is bejelentett, arra hivatkozással, hogy az ingatlanban ablakot cseréltetett, illetve ő fizette a fűtés korszerűsítést is.

Ha mégsem tekinti a bíróság ezt ági vagyonnak, akkor hogy alakul majd az öröklés, illetve ezeknek a beruházásoknak a megfizetése.

Álláspontom szerint az ingatlan nem ági vagyon, mert ági vagyonnak minősül a hagyatékon belül az a vagyontárgy, amelyik az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult. A haszonélvező értéknövelő beruházása az ingatlanba – ha az bizonyítható – elszámolási tétel lehet az örökösök által.

Ki köteles a hagyatéki hitelezői terheket megfizetni?

Share Button

Férjem szülei elhunytak, előbb az édesapja majd az édesanyja. Édesanyjának volt adótartozása. Férjem a hagyatéki tárgyaláson lemondott az anyai örökségről amit a testvére elfogadott. A NAV kiküldte a férjemnek is a ráeső részről a csekket. Ki köteles kifizetni ezt? A férjem aki lemondott az örökségről vagy a testvére aki elfogadta azt?

Kizárólag a hagyatéki eljáráson tett öröklés visszautasítás mentesíti a visszautasító örököst a hitelezői igényektől.

A hagyatéki eljárás során tett egyezségkötés, osztályos egyezség, ezen belül ajándékozás, adásvétel, stb. az örökség olyan jellegű elfogadása, vagy részbeni elfogadása, mely a hitelezői követeléseket nem kizáró megállapodás.

Fontos tudni, hogy az örökös csak az általa örökölt hagyatéki vagyon erejéig felel a tartozásokért.

Élettárs igényt tarthat -e örökségre, ha a hagyaték tárgyát bizonyíthatóan ő fizette?

Share Button

Élettársam, akivel 27 évig éltem közös háztartásban, végrendelet nélkül elhalálozott, így a tulajdonában levő személygépkocsit a hagyatéki végzés szerint az első házasságából született fia örökölte.

Az említett hagyaték vételi árát azonban én fizettem ki, amelyet számlákkal is tudok bizonyítani. Kérésem az lenne, hogy a személygépkocsi értékének hányad része illet meg engem?

A hagyatéki eljárásban lehetőség van úgynevezett hitelezői igénybejelentésre. Az öröklés tárgyát képező gépjármű esetében a hitelező igényt Önnek konkrét összegben lett volna lehetősége bejelenteni, amit elmulasztott.

Öröklést követően az örökössel szemben támaszthat hasonló polgári jogi igényt, mely esetben az összegszerűséget szintén Önnek kell megjelölni és az igény megalapozottságát bizonyítani banki bizonylattal, számlákkal stb.

Természetesen lehetőség van arra is, hogy közös megegyezésük alapján az örökös az Ön invesztícióját minden eljárás nélkül megfizesse.

Érvényesíthető-e hagyatéki hitelezői igény póthagyatéki eljárásban?

Share Button

2014.november elején testvérem elhunyt. Velem(húga) és édesanyjával élt egy lakásban. 2005-ben azonban a házbeli tulajdoni részét(1/6-od rész) rám hagyta ügyvédek előtt készített szerződésben, hogy fia nem kapjon semmit halála esetén.

A hagyatéki tárgyalás során a vagyonleltárban a ház nem került említésre, hiszen nem volt testvérem tulajdonában, így a temetési költségeket én álltam és nem is kértem, hogy fia ezt megtérítse nekem.

A tárgyalás után nagyjából fél évvel a gyermeke a köteles rész alapján tőlem követeli az 1/6-od rész 1/3-ad részét. Haa tudtam volna erről a hagyatéki tárgyalás idején, akkor kértem volna, hogy fizesse vissza nekem a temetési költségeket, hiszen ha nem teljesül testvérem akarata, és fia mégis örököl, akkor mint örökös állja is a temetés költségeit. Mit lehetne tenni ilyen esetben?

A köteles részt kizáró szerződések a 10 éven túli ajándékozási szerződés, az öröklési szerződés, az eltartási szerződés és az adásvételi szerződés.

Az új PTK szerint az öröklési és a tartási szerződés esetében további feltétel, hogy annak megkötését követően örökhagyó még legalább 2 évig éljen.

Amennyiben Ön ajándékozási szerződést kötött 2005. évben a testvérével, úgy az ajándék értékét a köteles részre jogosult kérheti a köteles rész alapjába beszámítani.

Az esetlegesen induló póthagyatéki lejárásban jelentse be hagyatéki hitelezői igényt a temetési költség vonatkozásában.

Javaslom, hogy az ügy bonyolultsága miatt jogi képviselettel is rendelkezzen.

Hogyan számolhat el az örökös és az élettárs egymással?

Share Button

Édesanyám nővére 2009-ben meghalt. Ugyanebben az évben (halála előtt néhány hónappal) végrendeletet készítettek ő is és a házastársa is.

Egyetlen fiuk volt, aki már korábban meghalt, és egy unoka, akivel nem tartották a kapcsolatot. A végrendelet szerint első örökös az életben maradó házastárs (jelen esetben a férj), helyettes örökös az édesanyám, az unokát a kötelesrészre szorítják.

Édesanyám nővérének halála után a férjhez költözött egy élettárs. Felújították a házat a nő szerint közös pénzből, de ez nem bizonyítható, és nem is valószínű. 2015 tavaszán meghalt a férfi. Az élettárs szerint neki ígérte a pénzbeli vagyont. (Még nem volt hagyatéki tárgyalás, de kb.: 10 millió Ft). Nagy valószínűség szerint az eredeti végrendelet él, mely szerint most anyukám az örökös, az unokáé a köteles rész.

A pénzre az élettárs mindenképp igényt tart, addig míg meg nem kapja, nem hajlandó kiköltözni az egyébként értékes ingatlanból. Ráadásul a házi széfet is felnyitották, az biztos, hogy az édesanyám nővérének az ékszerei is benne voltak.

Akkor akarja ideadni, ha ő megkapja a pénzét. Mit tehetünk, hogy ügyesen, gyorsan lezárjuk ezt ?( A nő kompromisszumra nem hajlandó).

Hagyatéki hitelezői igény lehet az  igazolt élettársi beruházás / felújítás költsége.

Az örökösnek, a hagyatéki hitelezővel el kell számolja, ha elfogadja a benyújtott igényt, vagy azt – bizonyítottsága esetén – bíróság jogerősen megállapítja.

A hagyatéki tárgyalás előtt – eljáráson kívül – is megegyezhet az élettárssal, de ezt az okiratot javaslom, hogy ügyvéd készítse azért, hogy később a hagyatéki hitelezői igény a hagyatéki eljárás során ne legyen érvényesen előterjeszthető.

 

Örökölhetek-e válófélben lévő férjem után?

Share Button

Férjemmel 12 évig együtt éltem, majd másfél évig külön tőle, amikor meghalt. Örökölhetek-e utána a Ptk. azon fordulatára tekintettel, hogy ugyan nem éltünk már együtt, de nem bizonyítható, hogy esély sem lett volna a kibékülésünkre.

Férjem halálakor már válóper volt folyamatban köztünk. Férjem -haláláig- az én különvagyoni házamban lakott, holott volt saját lakása, de nem volt hajlandó elköltözni, én pedig albérletben laktam.

Férjem soha egy fillért sem keresett, ezért én fizettem a házam nem kis rezsijét is, akkor is, amikor már nem laktam ott, csak ő egyedül. Ezen kívül használta a saját különvagyoni autómat, amit nem volt hajlandó visszaszolgáltatni.

Ha nem örökölhetek, mert már nem éltem vele halála időpontjában, az örökösödési eljárásban bejelenthetem-e azon követelésemet, ami a férjemmel szemben keletkezett a külön élésünkre tekintettel? A házamra és autómra bérleti díj követelésem is lenne, amely megfizetésére már a válóper alatt többször felszólítottam.  Az örökösökkel szemben célszerű-e pert indítanom a többmilliós követelésem érvényesítésére?

A férjnek térítési kötelezettsége akkor keletkezik, ha a külön élés folytán nem családjogi jogcímen használta az Ön által megjelölt ingó és ingatlan vagyontárgyakat és Ön, mint tulajdonos nem ingyenesen engedte meg neki a használatot. Az ilyen igényt hagyatéki hitelező igényként az örökösökkel szemben érvényesítheti a hagyatéki eljárás során.