Vásároltam 2008-ban egy lakást, mely 100 %-ban az én tulajdonom, viszont férjem haszonélvezete van az ingatlanon, melyről ő ingyenesen lemondana a javamra. Ebben az esetben milyen illetékfizetési kötelezettségem lenne?
Házastársak közötti vagyonmozgás esetén, -ide értve a haszonélvezeti jogról való lemondást is-, nem kell illetéket fizetni.
Lakás van a tulajdonomban, a feleségem nem tulajdonos.
Mit kell tennem azért hogy a feleségem örökölje a lakást? Ezt azért kérdezem mert szeretném kizárni hogy rég nem látott rokonok igényt tartsanak a lakásomra.
Még 2 kérdésem lenne. Az egyik:a feleségem haszonélvezőnek számít -e?
A másik:mi kell ahhoz hogy minden ügyemben a feleségem eljárhasson mivel én mozgássérült vagyok.
Javaslom hogy ajándékozza feleségének az ingatlan tulajdoni jogát és Ön legyen annak holtig tartó haszonélvezője.
Felesége akkor számít haszonélvezőnek, ha haszonélvezete be van jegyezve.
Ügyvéd vagy közjegyző előtt készült meghatalmazással járhat el a felesége az Ön ügyeiben.
Szeretném az özvegyi jogomat elajándékozni a lányomnak. Hogyan kezdjem el? Mit kell tennem?
Az özvegyi jog – személyes (személyhez kötődő) jog – így ajándékozni nem lehet. Ha lánya az adott ingatlan (özvegyi joggal terhelt ingatlan) tulajdonosa, ingyenes lemondhat az özvegyi jogról (megszűnteheti), mely ajándékozásnak minősül. Egyenes ági rokonok közötti ajándékozás – illetékmentes.
Arra gondoltam, hogy most (még le sem vette a földhivatal a haszonélvezetet), mindkét fél ingatlanomat a házastársamnak ajándékozom.
Ha a házastársamnak ajándékozom a nevemen lévő fél részeket, akkor, mint külön vagyonból történt ajándékozás is illetékmentes, vagy csak ha a közös vagyonból történt volna az ajándékozás? (Mindkét ingatlant még házasságkötésünk előtt örököltem, külön vagyonom).
Ha illetékmentes az ajándékozás, a NAV felé be sem kell azt jelenteni?
A házastársra ajándékozásnak nem akadálya az özvegyi jog – de javaslom ajándékozás előtt halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával töröltesse az özvegyi jogot az Ön ingatlanrészeiről.
A házastársa illetékmentesen szerezheti meg az ajándékot.
Az okiratot szerkesztő ügyvéd jelenti le az ajándékozás tényét a NAV-nak.
Lakásomat értékesíteném (10 mHUF), és éven belül vennék egy új ingatlant (14 mHUF), melyre édesanyám (70 éves) haszonélvezeti jogát is bejegyeztetnénk, a tulajdonjogommal egy időben.
Ebben az esetben az új ingatlan forgalmi értékét csökkenteni szükséges anyukám haszonélvezeti jogának értékével és az így kapott összeg és az eladott ingatlan értéke közötti különbözet után szükséges az illetéket fizetni? Számszerűsítve: új ingatlan: 14 mHUF régi: 10 mHUF haszonélvezeti érték: 2,8 mHUF illeték alapja: 14 mHUF-2,8 mHUF-10 mHUF=1,2 mHUF?
A haszonélvezeti jog alapítása, –ha az adásvétellel egyidejűleg történik- külön illetékel, a haszonélvező életkori szorzója alapján számítva.
A tulajdonos és a haszonélvező illetéke együttesen 4 %. A tulajdoni jog illetékalapja vezethető szembe az eladott ingatlan vételárával egy éven belüli ingatlanmozgások esetén, és a különbözetre jár az illetékkedvezmény.
Van egy lakásom az édesapám a haszonélvező. Váló félben vagyok. A haszonélvező kirakhatja e a lakásból a volt férjem?
Házastársak által közösen lakott lakása használatáról a válóperben rendelkezni kell. Erről vagy az Önök közös megegyezése vagy a bíróság dönt.
Az új Ptk -beli változások: a házastársak készíthetnek közös végrendeletet, visszakerül az utóöröklés intézménye és átalakul az özvegyi haszonélvezeti jog is, valamint változik a házastárs öröklési jogosultsága.
Régi PTK rendelkezése:
A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.
Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Ha a házastárs új házasságot köt a haszonélvezeti joga megszűnik.
A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.
A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.
Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.
Új PTK rendelkezése:
Abban az esetben ha az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat a gyermekek számától függetlenül egy gyermekrész fogja megilletni. Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga van az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Ha nincs más hagyaték mint az örökhagyóval közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyak akkor a gyermek annak örököse lesz, míg a házastárs a haszonélvezője.
Fontos tudni, hogy az új Ptk. szűkíti a házastárs jogait annyiban, hogy a korlátlan haszonélvezeti jog helyett a túlélő házastársat ezentúl nem örökli a haszonélvezetét minden olyan vagyonnak, amelyet nem ő örököl csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon szerez haszonélvezeti jogot.
A régi Ptk-tól eltérően az új Ptk. szerint a házastársat a haszonélvezet akkor is megilleti, ha új házasságot köt, továbbá a haszonélvezeti joga nem korlátozható és a házastárssal szemben a haszonélvezet megváltása nem igényelhető.
Abban az esetben ha az örökhagyónak nincs öröklésre jogosult leszármazója az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat és az ezen felüli hagyaték felét is az örökhagyó házastársa örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
Fontos változás tehát hogy amíg a régi Ptk. szerint az örökhagyó szülei csak akkor lehettek törvényes állag örökösök, ha az örökhagyónak nem volt öröklésre jogosult házastársa, addig az új Ptk. öröklésre jogosult leszármazó hiányában bevezeti a szülők és túlélő házastárs együttes öröklését .
A feleségemmel mindketten második házasságban élünk. Mindkettőnknek van egy-egy gyermeke, közös gyermek nincs.
A közös lakásunk 50%-a a feleségem nevén, a másik 50% az én nevemen van.
Egy nagy értékű autó pedig csak az én nevemen szerepel, de közösen vásároltuk.
A kérdésem, hogy halálom esetén a két gyermek hogyan örököl.
Az új PTK szerint az egyenesági leszármazott gyermek mellett a házastárs is egy gyerekrésznyit örököl az utolsó közösen lakott ingatlan és berendezéseinek haszonélvezeti jogával.
Ugyanez igaz az autóra, mint ingóságra is, haszonélvezet nélkül, és elszámolási kötelezettséggel.
Javaslom, hogy a leendő, vagy bekövetkező hagyatéki eljáráson kötendő osztályos egyezség helyett készítsen végrendeletet, melyben az Ön által kívántak szerint rendelkezhet.
Német állampolgár vagyok. Van egy földterület (legelő), aminek én vagyok már több éve a tulajdoni lapra is bejegyzett haszonélvezője.
A tulajdonos a szomszédom, aki nem rokonom. A területen a lovaim legelnek.
Mennyiben érintenek engem az új földtörvény rendelkezései?
2014.05.01-től a haszonélvezeti jogot megszűntnek kell tekinteni mindazok esetében, ahol a tulajdonos és a haszonélvező nem közeli hozzátartozó – annak ellenére, hogy a tulajdoni lapról még törölve nincs.
A közeli hozzátartozók esetében is a haszonélvezet időtartama maximum 20 év lehet. Ugyanez igaz az ilyen ingatlanra bejegyzett használati jogokra is.
2014 09.01-től pedig az ilyen ingatlanoknál, ahol a haszonbérlő a haszonélvező volt, ez a haszonélvezeti jog is megszűnik.
A megszűnő jogot a földhivatalok hivatalból törlik, és erről a törlést követően értesítik az érdekelteket.
Az özvegyi haszonélvezeti jog csak házassággal szűnik meg, vagy élettársi kapcsolattal is?
A bejegyzett élettársi kapcsolat ( közjegyző előtti) egyenértékű a házassággal. A régi PTK szerint az özvegyi haszonélvezetet megszüntető ereje volt, a 2014.03.15.naptól hatályos PTK. szerint azonban nem.
