haszonélvezet korlátozása címkével jelölt bejegyzések

Korlátozhatja -e a tulajdonos a haszonélvezőt a használat jogában?

Share Button

Jogvita alakult ki használat tekintetében a tulajdonos és a haszonélvező között egy telekkel kapcsolatban.

Az ingatlan körbe van kerítve azonban a bejárat évek óta két kapuoszlopból áll, közte a kapu fizikálisan nincs kialakítva, így szabad a bejáró.

A tulajdonos egy ideje elkezdte egy arra teljesen alkalmatlan dróttal az ingatlan közvetlen bejáratát elzárni úgy hogy a két kapuoszlop közé azt kifeszíti, hivatkozva arra hogy a bejutást akadályozza illetéktelenekkel szemben.

A haszonélvező ehhez nem járul hozzá és szeretné hogy az ingatlan bejáratát semmilyen formában ne zárják el, oda a zavartalan bejutást tegyék lehetővé.

Az ingatlan napi használatban van és nehézkes autóból a napjában többszöri ki-be ugrálás hogy a drótot le-fel akasztgassa aki be akar hajtani gépjárművel. A haszonélvező rendelkezhet-e így a tulajdonossal szemben?

Tehát a tulajdonos korlátozhatja-e a területre való bejutást annak ellenére is, hogy a haszonélvező úgy kíván rendelkezni hogy a telekre való bejárást semmilyen fizikai akadállyal ne gátolják?

A haszonélvezőt a birtoklás és használat jogában nem korlátozhatja a tulajdonos. Ha mégis megteszi birtokháborítást követ le. Ez ellen az illetékes jegyzőhöz lehet fordulni jogorvoslatért.

Korlátozható-e a haszonélvezeti jog?

Share Button

A kérdésem az lenne, hogy van-e esélyünk arra, ha bíróságra visszük az ügyet, hogy a bíróság elrendeli a haszonélvezeti jog korlátozását ha a haszonélvező nem lakja az ingatlant kb. 7 éve.

Fizeti a közüzemi alapdíjakat, de a lakás állagának megóvására nem költ (festés hiánya, fűtési rendszer is tönkrement).

Mi a férjemmel az ingatlan tulajdonosai vagyunk, de nincs kulcsunk a lakáshoz, levelünkre nem válaszol, az ingatlant gyakorlatilag nem tudjuk ellenőrizni már évek óta.

A 2013.évi V.törvény 7:58 § (2) bek kimondja, hogy a haszonélvezeti jog  nem korlátozható. Javaslom az ingatlan értékesítését, melyhez nem szükséges a haszonélvező beleegyezése, közreműködése. Az új Polgári Törvénykönyv 2014.03.15. napjától hatályos.

Az új PTK rendelkezései a házastárs örökléséről

Share Button

Azt hallottam, hogy az új Polgári Törvénykönyv megváltoztatja a házastárs öröklés és haszonélvezeti jogának szabályait. Jobban vagy rosszabbul jár a házastárs?

Régi PTK rendelkezése:

A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs  örököl.

Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).  Ha a házastárs új házasságot köt a  haszonélvezeti joga megszűnik.

A házastárs  haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.

A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs  szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs  által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.

Új PTK rendelkezése:

Abban az esetben ha  az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat  a gyermekek számától függetlenül egy gyermekrész fogja megilletni. Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga lesz az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.

Fontos tudni, hogy az új Ptk.  szűkíti a házastárs  jogait annyiban, hogy a korlátlan haszonélvezeti jog helyett  a túlélő házastársat ezentúl nem örökli a haszonélvezetét minden olyan vagyonnak, amelyet nem ő örököl.

Az  új Ptk. szerint  a  házastárs csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon szerez  haszonélvezeti jogot.

A  régi Ptk.- tól eltérően az új Ptk.. szerint  a házastársat  a haszonélvezet akkor  is megilleti, ha új házasságot köt, továbbá  a haszonélvezeti joga nem korlátozható és a házastárssal szemben  a haszonélvezet megváltása nem igényelhető.

Abban az esetben  ha az örökhagyónak nincs öröklésre jogosult leszármazója az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

Az  ezen felüli   hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

 Fontos változás tehát hogy  amíg a  régi Ptk. szerint az örökhagyó szülei csak akkor lehettek törvényes állag örökösök, ha az örökhagyónak nem volt öröklésre jogosult házastársa, addig az új Ptk. öröklésre jogosult leszármazó hiányában bevezeti a szülők és túlélő házastárs együttes öröklését .