haszonélvezeti jog címkével jelölt bejegyzések

Családon belüli ajándékozás illetékmentesen

Share Button

Kérem, szíveskedjen tájékoztatni arról, hogy kell-e illetéket, vagy szja-t fizetnie valakinek, ha az egyedülálló szülő a két gyermekének kívánja 50-50 %-ban ajándékozni a házát és az üdülőjét, a haszonélvezeti jog fenntartásával?

Az ajándékozás egyenes ágon illetékmentes. A haszonélvezetet az új szabályok szerint nem fenntartani  hanem alapítani kell – de a haszonélvezet után sem kell illetéket fizetni. Szja fizetési kötelezettség  az ajándékozással nem keletkezik.

Ági vagyon öröklése

Share Button

1986-ban vettem a lakásomat. 1995-ben férjhez mentem, volt egy gyermekem. Férjemnek volt két gyermeke. Jelenleg is együtt élünk.

Kérdezem, hogy halálom esetén örökli-e férjem a lakásom egy részét és majd az Ő halála esetén gyermekei öröklik-e azt?

A régi ptk szerint mindazon vagyonra, amit nem a házastárs örököl, a házastársnak özvegyi joga keletkezett.

Az új ptk szerint a házastárs egy gyerekrésznyit örököl és haszonélvezeti jogot szerez az örökhagyóval közösen lakott ingatlanra és berendezési tárgyakra.

Egyenes ágon Ön a gyermekének ajándékozhatja az ingatlant –illetékmentesen. Ebben az ajándékozásban az Ön  holtig tartó haszonélvezeti joga alapítására is van lehetősége – illetékmentesen. 

Özvegyi jog értékének számítása

Share Button

Volt férjemmel közösen vásároltunk lakást. Született 3 gyerekünk, elváltunk ő újból megnősült.

10 éve meghalt, a lakás fele az enyém másik felének 3-3/20 részét a 3 gyerekem 1/20 részét a 2. házasságból született gyermek örökölt az özvegynek özvegyi haszonélvezeti jogával. Most a gyerekeim már felnőttek elszeretném adni a lakást.

A kérdésem az lenne mennyit kellene, és egyáltalán kellene e fizetni az özvegynek?

A haszonélvezeti, vagy más néven özvegyi jognak -mint vagyoni értékű jognak-forgalmi értékét az illetéktörvény határozza meg az ingatlan értékének, és az özvegy életkorának megfelelően.

Az adásvételi szerződéskötéskor az özvegy választ, hogy eladja a haszonélvezeti jogát, vagy ellenérték nélkül arról lemond.

Ha az eladás mellet dönt, akkor az illetéktörvény szerinti vételár illeti őt. Ennek számítása a következő: Az özvegyi joggal terhelt ingatlanrész forgalmi értékét osztani kell 20-val, és szorozni a haszonélvező életkori szorzójával. Pl 65 év felett a szorzó 4.

Ajándékba kapott ingatlan eladása után fizetendő SZJA

Share Button

2013.05.27-én édesanyám nekem ajándékozta ingatlanát, melyet idén szeretnék értékesíteni. (Valószínűleg 2014.május 27 után fog ez sikerülni). Az ingatlanon rajta van édesanyám haszonélvezeti joga.

Az ajándékozási szerződésben 9 M Ft.-ban állapítottuk meg az ingatlan értékét. Ha az ingatlant 10 M Ft.-ért sikerül értékesíteni, úgy hogy édesanyám lemond haszonélvezeti jogáról, akkor milyen összeg után szükséges adót fizetni?

A tényleges eladási ár (10 M Ft)után, vagy az ajándékozási szerződésben szereplő összeg + a haszonélvezeti jog értéke (1,8 M Ft), tehát összesen 10,8 M Ft. után?

Ha a fent említett ingatlan árából egy másik drágább lakást vásárolok, még ebben az évben, akkor is szükséges adózni?

Ajándékozott ingatlan eladása esetén a vételár 25 %-a adózik 16 % szja-val. Mivel az Önök esetében az ajándékozás óta -levele alapján-  egy év fog eltelni, ezért adókedvezményt nem vehet igénybe.

Ha viszont az eladást követő egy éven belül új lakóingatlant vásárol, illetékkedvezményben részesülhet, azaz, az eladott és vett lakás közötti árkülönbözet után fizethet 4 % vagyonszerzési illetéket.

Örökölt ingatlanrész ajándékozása

Share Button

Elajándékoznám az anyukámtól örökölt ingatlanrészemet, de az özvegyének haszonélvezeti joga van rá.

Kell a haszonélvező beleegyezése?

A tulajdonost megilleti a rendelkezési jog. A haszonélvezet a megajándékozott részére teherként jelentkezik: azaz a birtoklás, használat jogában korlátozott – a haszonélvező élete végéig ( feltéve hogy a haszonélvezet holtig tartó jellegű).

Az ajándékozásnak tehát jogilag nincs akadálya – nem kell az okiratot a haszonélvezőnek aláírnia és beleegyezése sem szükséges.

Hitellel terhelt ingatlan ajándékozása

Share Button

A két lányommal vásároltunk közösen lakásunkat. Már csak én a szülő lakom benne. Mivel a hitelbe csak az egyik lányom segített fizetni, ezért úgy tartom tisztességesnek, hogy az én 1/3 részemet neki ajándékoznám, de persze haszonélvezeti jogot jegyeztetnék magamnak.

Kell-e illetéket fizetni? A másik kérdés, hogy ezt csak ügyvéden keresztül lehet megoldani? Az anyagiak miatt kérdezem. A lakás még hitellel terhelt.

Egyenes ágon az ajándékozás és a haszonélvezet alapítás illetékmentes. Az okiratot ügyvéd vagy közjegyző készítheti. A Bank hozzájárulását is be kell szereznie ha a hitel az okirat elkészítésekor még fenn áll.

Haszonélvezet

Share Button

Férjemmel az Ő tulajdonában lévő lakásban lakunk.  Van egy gyermeke, aki az édesanyjával él.

A kérdésem az lenne, hogy esetlegesen, halála esetén, mint özvegyet milyen jogok illetnének meg, mivel a fia igencsak szabados életmódot folytat, nem dolgozik stb.

Mivel a lakás nem az én tulajdonomban van, halál esetén ki tudna-e tenni a fia engem és lányomat ebből a lakásból, vagy az új törvények szerint megillet erre a lakásra teljes haszonélvezeti jog (mivel itt élünk), illetve egy gyermeknyi örökrész.

Az özvegyet a  házastársával közösen lakott lakás és az ahhoz tartozó felszerelési, berendezési tárgyak, továbbá egy gyermekrész  illeti meg öröklése során.

Fontos tudni, hogy gyermek mellett már nem általános haszonélvezeti jogot örököl hanem részben ő is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig annyit, mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne.

Ezen felül a közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

PTK. 7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]

(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

(2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.

Az új PTK rendelkezései a házastárs örökléséről

Share Button

Azt hallottam, hogy az új Polgári Törvénykönyv megváltoztatja a házastárs öröklés és haszonélvezeti jogának szabályait. Jobban vagy rosszabbul jár a házastárs?

Régi PTK rendelkezése:

A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs  örököl.

Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).  Ha a házastárs új házasságot köt a  haszonélvezeti joga megszűnik.

A házastárs  haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.

A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs  szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs  által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.

Új PTK rendelkezése:

Abban az esetben ha  az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat  a gyermekek számától függetlenül egy gyermekrész fogja megilletni. Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga lesz az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.

Fontos tudni, hogy az új Ptk.  szűkíti a házastárs  jogait annyiban, hogy a korlátlan haszonélvezeti jog helyett  a túlélő házastársat ezentúl nem örökli a haszonélvezetét minden olyan vagyonnak, amelyet nem ő örököl.

Az  új Ptk. szerint  a  házastárs csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon szerez  haszonélvezeti jogot.

A  régi Ptk.- tól eltérően az új Ptk.. szerint  a házastársat  a haszonélvezet akkor  is megilleti, ha új házasságot köt, továbbá  a haszonélvezeti joga nem korlátozható és a házastárssal szemben  a haszonélvezet megváltása nem igényelhető.

Abban az esetben  ha az örökhagyónak nincs öröklésre jogosult leszármazója az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

Az  ezen felüli   hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

 Fontos változás tehát hogy  amíg a  régi Ptk. szerint az örökhagyó szülei csak akkor lehettek törvényes állag örökösök, ha az örökhagyónak nem volt öröklésre jogosult házastársa, addig az új Ptk. öröklésre jogosult leszármazó hiányában bevezeti a szülők és túlélő házastárs együttes öröklését .

4 / 4 oldal1234