haszonélvező címkével jelölt bejegyzések

Élettársi közös vagyon-külön vagyon

Share Button

A segítségét szeretném kérni. 15 évig éltem nem bejegyzett élettársi kapcsolatban. Kapcsolatunk első évében a szüleimnél valamint albérletben laktunk. Vidékről felkötöztünk Pestre. A szüleim utánunk jöttek Pestre és vettek egy lakást, ami az én nevemre lett íratva, mint egyedüli tulajdonos és még haszonélvező sem lett bejegyezve.

 A volt párommal az albérletből, és a szüleimmel ebben az ingatlanban éltünk 7 évig együtt. Ez alatt a 7 év alatt a szüleim fizették a rezsit. Miután a szüleim elköltöztek, utána közösen fizettük a lakás rezsijét és a megélhetésünket, közös kasszán voltunk. 2010-ben felújítottuk a lakást. A felújításra kölcsönt vettünk fel, amit a mai napig is fizetünk. Született egy kisfiunk.

2012 októberében a gyermek apja úgy döntött,hogy kilép ebből a kapcsolatból .

A közösen élt idő alatt egy csomó adósságot halmoztunk fel és vettünk egy autót, ami a munkaeszköze. A kérdésem az lenne,hogy mi illeti meg a volt páromat?

A lakáshoz mennyi köze, illetve joga van? Én úgy tudom, hogy a tartozások felét, a lakás berendezésének a felét kell Vele megosztanom és a lakás egyedül az én vagyontárgyam. Szeretném ezt minél hamarabb lerendezni Vele, békés megegyezéssel. Szeretnék tisztán látni,ezért is fordulok Önhöz.

 A Ptk. szerint az élettársaknak az együttélésük alatti közös gazdálkodása eredményeképpen megszerzett ingó és ingatlanok közös tulajdonnak minősülnek, amelyből az élettársak tulajdoni hányada a szerzésben való közreműködésükkel arányosan alakul.

Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

A házastársakhoz hasonlóan az élettársak különvagyonába tartozik az a vagyontárgy, amely már megvolt, amikor létrejött az élettársi viszony.

 Így a lakás az Ön 1 / 1-ed tulajdonát képezi.

Ha az Ön kizárólagos tulajdonában álló ingatlanon jelentős értéknövekményt eredményező beruházást végeztek (például a meglévő felépítmény alapterületének bővítésével, új lakószoba kialakításával… stb) – közös tulajdon jön létre élettársával.

De jelentős értéknövekményt nem eredményező beruházás, mint a felújítás (pl. festés, mázolás.. stb)  általában csak elszámolási tétel az élettárssal – ingatlanban  közös tulajdont nem keletkeztet.

Az Ön által említett 15 évi együttélés után is meglévő élettársi kapcsolatba bevitt dolgok (pl. bútor, műszaki cikk… stb.) megőrzik különvagyoni jellegüket. A közös tartozásuk megfizetése közös kötelességük.

Természetbeni kizárólagos használat

Share Button

A szüleimtől kapnék egy kertes házat, azzal a feltétellel, hogy haszonélvezők lesznek. Én arra a telekre építenék egy kis házikót.

Meg lehet-e azt oldani, hogy az általam épített ingatlanra ne legyen haszonélvezetük, csak arra, ami az adás-vétel pillanatában is megvolt? Vagy ez csak a jóindulatuktól függ?

Egyáltalán építkezhetek az ő engedélyük nélkül? Esetleg felhúzhatok kerítést a két lakóépület közé? Válaszát előre is köszönöm.

Ha jól értem:  ajándékozás tárgyát képező ingatlanon szülei háza áll, mely ingatlan  másik felére Ön szeretne építkezni úgy, hogy az egész ingatlant ajándékozzák a Szülők –  de visszatartott haszonélvezeti jogukkal.

Ha így van, javaslom, hogy  pl. az ingatlan ½ -ed tulajdoni jogát szerezze meg Ön – ajándékozással vagy adásvétellel (illetékmentesen) – de ezzel egyidejűleg egész ingatlanra készíttessenek  természetben kizárólagos használati megosztási vázrajzot is.

Ebben rögzítenék mely tulajdonost  melyik ingatlanrész használata illeti mindenkor kizárólagosan  – jogutódaikra is kiterjedő hatállyal. Így szükségtelenné válhat a haszonélvezet visszatartása és Ön saját jogán rendelkezhet az ingatlanrészével (építkezhet, kerítést húzhat stb.).

2014.03.15-től változik az öröklési rend a Magyarországon.

Share Button

2014.03.15. napjától kezdődően a túlélő házastárs az elhunyt házastársával közösen lakott lakás és az ahhoz tartozó berendezési, felszerelési tárgyak használatát megtarthatja a házastárs gyermeke öröklése mellett.

A házastárs ugyanis gyermeke mellett már nem általános haszonélvezeti jogot örököl a hagyatéki eljárásban, hanem ő is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig annyit, mintha ő maga is egy gyermek lenne.

Ezen felül továbbra is az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

Özvegyi jog értékének számítása

Share Button

Volt férjemmel közösen vásároltunk lakást. Született 3 gyerekünk, elváltunk ő újból megnősült.

10 éve meghalt, a lakás fele az enyém másik felének 3-3/20 részét a 3 gyerekem 1/20 részét a 2. házasságból született gyermek örökölt az özvegynek özvegyi haszonélvezeti jogával. Most a gyerekeim már felnőttek elszeretném adni a lakást.

A kérdésem az lenne mennyit kellene, és egyáltalán kellene e fizetni az özvegynek?

A haszonélvezeti, vagy más néven özvegyi jognak -mint vagyoni értékű jognak-forgalmi értékét az illetéktörvény határozza meg az ingatlan értékének, és az özvegy életkorának megfelelően.

Az adásvételi szerződéskötéskor az özvegy választ, hogy eladja a haszonélvezeti jogát, vagy ellenérték nélkül arról lemond.

Ha az eladás mellet dönt, akkor az illetéktörvény szerinti vételár illeti őt. Ennek számítása a következő: Az özvegyi joggal terhelt ingatlanrész forgalmi értékét osztani kell 20-val, és szorozni a haszonélvező életkori szorzójával. Pl 65 év felett a szorzó 4.

Be kell-e jegyeztetni a földhivatalba tényleges földhasználót, ha van haszonélvező?

Share Button

Holtig tartó haszonélvezet van nevemre bejelentve egy zártkerti ingatlan esetében. A tulajdonos egy helyben lakó magyarbarátom. Be kell-e jelentkeznem a földhivatalban földhasználóként?

Igen, be kell jelentkeznie. Fontos tudnia, hogy a most hatályos rendelkezések szerint a holtig tartó, vagy 2033 évnél későbbi lejárattal kötött (haszonélvezeti, használati szerződéseket)- termőföld esetében- 20 év múlva lejártnak kell tekinteni

3 / 3 oldal123