helytállási kötelezettség címkével jelölt bejegyzések

Milyen mértékig tartoznak helytállni az örökösök az elhunyt tartozásaiért?

Share Button

Kérdésem a következő lenne: A hagyatéki végzés jogerőre emelkedése után, követelhet-e egy olyan bank,(pénzintézet), amely nincs feltüntetve a hagyatéki végzésen, hogy az elhunytnak, (elhunytaknak), velük szemben tartozásuk lenne, és hogy ezt az örökös (örökösök), megöröklik, illetve rendezniük kell?

(Mivel szüleink elhunytak. apa: 2020.03.05, anya: 2020.04.04. Hagyatéki végzés közjegyző jelenlétében, 2020. 11 és 12 hóban volt, ami 2021. 02. 04-én jogerőre emelkedett.

Ebben 2 tartozás van feltüntetve szüleink részéről, amelyből egy rendezve a másik folyamatban van jelenleg. Azonban jelentkezett egy harmadik pénzintézet, ahol szüleinknek még tartozása van, és anyukánk volt az adós, apukánk pedig az adóstárs.Ebben az estben jogos-e a követelés, hogy a hagyatéki végzésen, ez a tartozás nem szerepel?

Az örökösök az örökhagyó tartozásaiért helytállni tartoznak függetlenül attól, hogy a hagyatéki eljárás során vagy később érvényesítik a követeléseket a jogosultak. Fontos tudni, hogy kizárólag az örökség erejéig van helytállási kötelezettségük, így tehát magánvagyonukkal az örökösök nem felelnek.

Milyen mértékben köteles az örökös helytállni az örökhagyó tartozásaiért?

Share Button

Édesapám 2017 májusában halt meg, a hagyatéki tárgyaláson kiderült, hogy az élettársának van egy hitele, ahol édesapám volt az adóstárs és édesapám háza volt jelzálogként bejegyezve.

Édesapám végrendelete alapján az öcsém örökölte a házat, viszont a + két lánytestvér a kötelesrészt kérve és megegyezés alapján 1/6-1/6 od házrészt kaptak.

Kérdésem arra vonatkozik, hogy innentől fog – e és ha fog mennyiben fog változni a fennmaradó tartozás kiegyenlítésére vonatkozó felelősség?

A volt élettárs, ha esetlegesen nem hajlandó fizetni (de van rendszeres jövedelme, nyugdíj), akkor behajtható rajta vagy rajtunk is érvényesíthető – e és milyen arányban?

Örökség vissza nem utasítása, azaz elfogadása esetén az örökös a fennálló tartozásokért a hagyaték erejéig felel. A hagyaték értékét a hagyatéki eljárásban beszerzett adó és érték bizonyítvány tartalmazza.

Ha adós a banknak nem fizet, az ingatlan hagyaték helytállni tartozik – értékének megfelelő mértékig – a banki tartozásért.

Kivéve, ha a banki kölcsön szerződés az örökösök bevonása mellett módosításra nem kerül.

Ki köteles helytállni az ingatlanra bejegyzett jelzálog visszafizetése miatt?

Share Button

Van egy ingatlanunk, amin van bejegyezve 3 millió Ft jelzálog hitel. Amikor be lett jegyezve rá akkor még én és a testvérem kiskorúak voltunk. ( 1992,1993ban születtünk ).

A hitel 1999ben lett rá bejegyezve. Ha jól tudom akkor a gyámhivatal segítségével jött létre ez a bejegyzés. Jelenleg úgy néz ki a tulajdonlap hogy én és a húgom vagyunk a tulajdonosok, anyám és apám pedig a haszonélvezők. A hitelt apám vette fel rá!

Ha a házat lefoglalja a bank, akkor nekem ebből lehet hátrányom? Mivel én nem tehetek a hitelről amit annak idején felvettek rá. Mi lenne a megoldás?

Ingatlanra bejegyzett jelzálogjog esetén a tartozás visszafizetése miatt helytállni az ingatlan tartozik. Ha a bank érvényesíti a jelzálogjogát azért is az ingatlan felel, függetlenül a tulajdonosok személyétől. Ha érvényes jogi eljárás keretében terhelődött meg a kiskorúak tulajdonában levő ingatlan, az ingatlannal való helytállási kötelezettség akkor is fennáll, ha nem a tulajdonosok vették fel a kölcsönt, hanem pl. : a haszonélvező.

Jelzáloghitellel terhelt adósság visszautasítása esetén követelhei -e bank az adóstárstól a tartozást?

Share Button

Szüleim házán jelzáloghitel van, melyben adóstárs vagyok. Az ő haláluk esetén, ha visszautasítom az örökséget, adóstársként még követelheti rajtam a bank a tartozást?

A vonatkozó kölcsönszerződés – melyet Ön is adóstársként aláírt – rendelkezik az Ön helytállási kötelezettségéről, mely általában készfizető kezességet jelent.

Helytállni tartozik -e a házastársi közös vagyon a feleség korábbi hitelügyletben tett kötelezettség-vállalásaiért?

Share Button

A feleségem a házasságunk (és ismeretségünk) előtt vállalt készfizető kezességet egy hitelügyletben valaki másnak. A hitel felvevő nem fizetett és külföldre költözött (India).

A Házasságunk óta szerzett vagyon minden eleme bizonyíthatóan az én jövedelmemből származik. A kérdésem az, hogy a végrehajtó és/vagy a követeléskezelő cég jogot formálhat e a házasság alatt szerzett közös vagyon feleségemre eső részére? A feleségemet szeretem nem akarok tőle elválni, közös gyerekünk van, és közös háztartásban élünk.

A házasság olyan vagyonközösség amely megoszlik a két fél között egyenlő arányban – függetlenül a szerző féltől, a szerzés arányától.A feleség kezesi felelősségéért a házastársi közös vagyona is helytállni tartozik.

Helytállni tartozik-e a feleség a férj tartozásaiért?

Share Button

A férjemmel élek jelenleg albérletben. Életközösségünk megromlott, egyelőre nem tudok tőle elköltözni. Ő nagyon sok hitelt halmozott fel (szám szerint 12 db-ot), egyikhez sem járultam hozzá.

Akkor tudtam meg őket, amikor a behajtókhoz került, szinte mind!Egy időben nem fizette őket, akkor kértem hogy a fizetését utalja az én számlámra és rendezem őket. Többször tárgyaltam velük és egyezkedtem, hogy ne kerüljünk bajba, és rendeztem az utalásokat. Mai napig rendezem, ha utalja a pénzt. Pár hónapja a fizetését visszakérte a saját számlájára. De még utal és rendezem neki.

Van egy kiskorú gyermekünk 11 éves.  Ha válásra kerül a sor, ezek a hitelek érintenek-e engem és a gyereket úgy, hogy én ezekhez semmilyen formában nem járultam hozzá a megkötéskor? (Nem is tudtam róla, csak mikor bajba került a hitelek nem fizetése kapcsán)

A házastársi vagyonközösség helytállni tartozik mindkét házasfél házassága alatt felhalmozott tartozásáért.

Meddig terjed ki a helytállási kötelezettség örökölt tartozás esetében?

Share Button

A párom édesapja 6 éve elhunyt, és hátrahagyott egy 1/2 házrészt, egy autót és 5 hiteltartozást a 3 gyerekre, akikből az egyik akkor még kiskorú volt.

Az örökséget nem utasították vissza a ház miatt, viszont azóta már az állam tulajdonában van a ház, rokonok fizetik tovább a ház hitelét, az autót is elvitték a végrehajtók.

Igazából nem maradt semmije a 3 testvérnek, csak a tartozás, ami mostanra már legalább 6-7 millió forint lehet.

Az édesanya él, de külföldön, és nem fizeti a tartozásokat, amiket  néhai férjével vettek fel a házra, autókra,stb.

A gyerekek lettek az örökösök, de ők sem tudják fizetni. Sőt az egyiküknek már van 3 kiskorú gyereke.

A kérdésem: Ha a párom és testvérei nem fizetik a néhai apjuk tartozásait, ez átszállhat-e az ő gyerekeikre is? Ha a páromnak nincs a nevén semmilyen vagyontárgy, és lesz egy közös gyermekünk, akkor ő is örökölheti a nagyapja tartozását vagy visszautasíthatja?

Belekeveredhet-e a leendő gyermekünk ebbe az ügybe? Vagy lehet tenni már születésekor valamiféle lépést ez ellen?

Az örökség csak addig felel amíg terjed. Örökségen felül nem felel az örökös. A hitelezők nem kérhetnek többet, az örökös nem tartozik helytállni többel, mint az örökség értéke.

A vissza nem utasított örökségtől csak addig kell tartaniuk az örökösöknek, amíg az örökségük el nem fogy a hitelezők jogérvényesítése során.

Megterhelhető-e az ingatlan a haszonélvező tartozásai miatt?

Share Button

Ha a haszonélvező közüzemi tartozást halmoz fel, az mennyiben terheli az ingatlan tulajdonosát?

Mennyiben áll fenn az ingatlan tulajdonosának helytállási kötelezettsége ha a szolgáltatóval ő, mint tulajdonos van szerződéses viszonyban, illetve ha a haszonélvező kötötte meg a szerződést?

A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

A haszonélvező tartozásáért az ingatlan tulajdonosának nincs mögöttes felelőssége. Nem ő a fogyasztó, ha nem áll szerződésben a szolgáltatóval, akkor nem terhelhetik az ingatlanra a haszonélvező közmű-tartozását. Azokért a haszonélvező saját magánvagyonával felel.

Egy dolog azonban megtörténhet: a közműszolgáltató pl. kikapcsolhatja az áramot az adott ingatlanban . Ebben az esetben ha a tulajdonos  használni kívánja az ingatlant . pl. mert a haszonélvező ezzel felhagyott, akkor a visszakapcsoláskor a tartozást ki kell fizetnie.

Más a helyzet ha  a szolgáltatóval  a tulajdonos van szerződéses viszonyban akkor az ingatlanra a haszonélvező közmű-tartozását ráterhelhetik.

A tulajdonos jogai a haszonélvezet fennállása alatt PTK.5:152. § szabályozza, mely szerint:  A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre.

Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezetből fakadó jogok  gyakorlását átengedte. Ebben az esetben a megfelelő biztosíték elmaradása esetén a bíróság a harmadik személyt a haszonélvező által a részére átengedett jog gyakorlásától eltiltja.

Megszűnik-e a válással az eltartási kötelezettség, ha az eltartási szerződés az elvált férjjel közösen köttetett?

Share Button

A szüleim eltartási szerződést kötöttek velem és a férjemmel. Édesapám már nem él, tehát jelenleg az édesanyámról kell gondoskodnunk.

Négy hónappal ezelőtt elváltunk , a férjem a házunk rá eső tulajdonjogáról lemondott és a fiúnknak ajándékozta. Az eltartási szerződést nem bontottuk fel. A kérdésem az hogy köteles e a férjem részt venni az édesanyám gondozásában?

Az eltartási szerződés bizalmi jogviszony. Önök eltartói oldalon egyetemlegesen kötelesek a tartást megtenni, ami azt jelenti, hogy vagy egyikőjük, vagy másikójuk, vagy közösen  helytállni tartoznak a vállalt kötelezettségekért.

Az eltartott csak abban az esetben kérheti bíróságtól a szerződés megszüntetését, ha az eltartás , gondozás nem teljesül. Kettőjük életében a tartás teljesítése nem okozhat gondot. Más a helyzet, ha Ön előbb elhalálozna, mint az eltartott. ebben az esetben az Ön volt férje tartozna helytállni az Önök által vállalt kötelezettségekért az Ön gyermekeivel egyetemlegesen.

Az eltartási szerződés-közös megegyezéssel-bármikor módosítható. Javaslom, hogy az eltartói oldalt az Ön személyére csökkentsék, egy ilyen szerződésmódosítás keretében.

Hogyan szabadulhatok meg hitellel terhelt örökségemtől?

Share Button

2009 szeptemberében meghalt édesapám.  A hagyatéki tárgyalás 2010. januárjában volt, ahol a közjegyző nem tájékoztatott, hogy elajándékozhatom a részemet édesanyám javára.

Mivel akkor én ott laktam a kisfiammal és az öcsémmel, mi abban a hitben voltunk, hogy el kell fogadjuk az örökséget.

Húgom Budapesten lakott, ő természetesen átadta ajándékozás jogcímén a lakás 1/6 örökölt részét.   Édesanyám része 4/6, az én részem 1/6 és öcsém része is 1/6-od.

Mivel édesanyám semmilyen módon nem rendezte azóta sem a tartozásait és nem is szolt nekünk, hogy bármit is fizetnünk kéne,  így most inkasszó alá vonták a számlámat munkabér, családi pótlék sajnos levonásra került.  Szeretnék kiszállni ebből a helyzetből.

2008-ban öcsém és a szüleim vettek fel svájci frank alapú hitelt a lakásra kb. 4 millió Ft-ot, ami most 13 millió Ft-ra rúg.

Mivel édesanyámnak nincs leigazolható jövedelme, így öcsémtől és tőlem próbálják behajtani a tartozást, amit nem is én halmoztam fel. Az 1/6-od részemtől nagyon gyorsan szeretnék megválni.

Hogyan tehetném ezt meg?

A jogszabályok szerint az örökös a vagyonnal együtt a tartozásokat is örökli, de jogában áll visszautasítani az örökséget. (Kiskorú esetében törvényes képviselői ( szülő, gyám) teheti meg ezt helyette, de az eljárásba  be kell vonni a gyámhivatalt is ).

A visszautasítást nem lehet később megmásítani.  Ilyenkor a törvényes öröklési rend szerint utána következő örököl. Örökös hiányában a hagyaték az államra száll, amely nem utasíthatja vissza az örökséget.

Fontos tudni, hogy  az állam a tartozásokért csak az örökölt tulajdon értékéig felel az örökös. Ha az örökös  a hitelben nem vett részt semmilyen formában és  a hagyatéki eljárás során visszautasítja  az örökséget  és a bank nem követelhet az ilyen örökösön  semmit.

Ugyanez a helyzet ha a hagyatéki eljárás során – ajándékozási egyezség vagy osztályos egyezség keretében – az örökségi rész másik örökös javára átruházásra kerül.

Ha az örökös  elfogadja az örökséget, akkor hitellel  terhelten fogadja el, így köteles a hagyatéki terhekért helytállni. A hitel ugyanis nem szűnik meg az adós halálakor, mint ahogy a hitel fedezete sem változik.

A banknak a hagyatéki végzés alapján módja nyílik megtenni a szükséges intézkedéseket, vagyis az örökösre hárítja a tartozást. Ha az adósságot az örökös nem fizeti ki egy összegben, akkor a hitelszerződést változatlan feltételek mellett javasolják újrakötni az örökössel.

Legjobb ilyenkor eladni a házat és rendezni a hitelt. Fontos tudni, ha a banki követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, akkor az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.

Megfontolandó  a módosító  hitelszerződést aláírni  ,mert ezáltal személyes adós is lesz Önből. A különbség pedig nagy: ha nem írja alá a módosított hitelszerződést maximum csak a hagyaték erejéig – tehát az ingatlannal tartozik  helytállni  – míg ha aláírja minden egyéb más tulajdona jövedelme is végrehajtás alá vonható.

Tudni kell azonban azt is hogy ha nincs házeladás és nincs hitelfizetés sem akkor a bank részéről  megindul a  végrehajtási /behajtási eljárás, amelynek során az ingatlant elárverezik.

Ilyen esetekben azonban könnyen előállhat az a helyzet, hogy a kényszer értékesítésből befolyt bevétel nem fedezi a tartozást, így az örököst továbbra is terhelni fogja   a hagyatéki teher fennálló része, ha aláírta a hitelszerződést.

Javaslatom: jobb időben eladni a házat akár   ingatlanközvetítő igénybevételével és elszámolni a bankkal  – mint megvárni a végrehajtót. Amennyiben a banki követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.

1 / 2 oldal12