illeték címkével jelölt bejegyzések

Mikor mentesülök az ingatlanszerzési illeték megfizetése alól?

Share Button

Ha ajándékoznak nekem egy építési telket, és az ajándékozó semmilyen ágon nem rokonom, mondjuk úgy, hogy vadidegen és nyilatkozok, hogy 4 éven belül építkezek rajta, ebben az esetben mentesülök az illetékfizetés alól?

Ha esetleg a 4 év letelte előtt eladom a telket, utólag, mivel hogy nem építkeztem rajta, kötelezhetnek-e az esetlegesen elengedett illeték megfizetésére?

Ha lakóházzal vállalja 4 éven belül a telket beépíteni – nem kell vagyonszerzési illetéket fizetnie. Ha nem teljesíti a vállalását határidőre – késedelmi  pótlékkal terhelten kell megfizetnie a vagyonszerzési illetéket. Ugyanez irányadó az eladás esetére is.

Jövedelemadó fizetés termőföld eladása után

Share Button

3 testvér fél éve örökölt 8,7 Aranykorona értékű földet, melyet még nem mértek ki, nem használják. Eladásra került 3×100000.-Ft.-ért 2013.februárban. Az adásvétel adó és illetékmentes-e? Sógorom súlyos beteg, még éltében ugyanakkor eladott 600000.-Ft értékű aranykorona értéket. Adóznia kell-e utána?

Személyi jövedelem adót akkor kell fizetni ha az eladott föld értéke azaz a hagyatéki eljárásban megjelölt érték és az adásvételi szerződésben írt vételár között van pozitív különbség. Ha van : az adó mértéke 16 % de csak a különbözet után kell fizetni. Ebből is levonható pl a közjegyző örökölt földre eső díja,az adásvételi okiratszerkesztés ügyvédi díja.

Kivétel az adózás alól ha a termőföld eladása olyan személy részére történik aki  állattenyésztést folytató regisztrációs számmal rendelkező  mezőgazdasági termelő. Ez utóbbi esetben a vevőt illetékmentesség is megilleti.

Mikor adómentes az öröklés utáni eladás?

Share Button

15 éve testvéremmel örököltünk egy lakást fele-fele arányban, ami után anno 120.000 Ft-os örökösödési illetéket fizettünk ki. Most szeretnénk a lakást eladni és a kérdésem ezzel kapcsolatban a következő: 
1. Amennyiben nem veszek lakást, milyen adóterhekkel kell számolnom (kb. 4millió Ft bevétel után)?
2. Ha veszek kb. 5 millió Ft-ért lakást akkor a fennmaradó 1 millió Ft után kell fizetnem, és ha igen, hány %-ot? 
Továbbá milyen költségekkel érdemes még számolnom az ügyvédi költségen, és a tulajdoni lap kikérési díjon kívül?

Ha Önök eladják a 15 éve örökölt lakást, nem kell jövedelemadót fizetniük, bármennyi is lesz a vételár.

Ha vásárolnak egy lakást, 4 % illetéket kell fieztniük. Az eltelt hosszú időszak miatt önöket semmilyen kedvezmény nem illeti meg lakásvárláskor.

Mennyi öröklési illetéket kell fizetnem, ha nagybátyámtól örökölök?

Share Button

Öröklési szerződést kötöttem a nagybátyámmal, aki elhalálozott.

Rám hagyott egy kertes házat és értékpapírt. Olvastam már minden félét de nem tudom, hogy mennyi illetéket kell fizetnem?

Ha az örökhagyó 2014-ben halt meg, úgy a fizetendő illeték mértéke a hagyatéki eljárásban megállapított érték (adó és értékbizonyítvány) 4 %-a.

Illetékfizetési kötelezettség lakóingatlan vásárlása esetén

Share Button

Lakást vásárolok, mennyi illetéket kell fizetnem?

Lakásvásárlás esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, amelynél az illeték alapja – az általános szabályok értelmében – a lakástulajdon forgalmi értéke.

Az illeték mértéke, a forgalmi érték 4 %-a

Származhat -e probléma áron alul történő ingatlanvásárlásból?

Share Button

2011. évben a bátyámtól áron alul vásároltam egy somogyi lakóházat. Szeretném tudni, nem származhat-e ebből később problémám?

Ha ingatlan adásvétel esetén a szerződéses vételár nem éri el a forgalmi érték 50%-át, a megfizetett vételár és a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke 50%-nak különbözete után ajándékozási illetéket kell fizetni.

Érdemes tudni, hogy lakóház adásvétele esetén   4 % a vevő által fizetendő illeték,  míg az ajándékozás illetéke 10 % ezért tehát nem érdemes még rokontól sem áron alul ingatlant vásárolni.

Példaként : az adóhatóság szerint az ingatlan 10.000.000.-Ft értékű.

A szerződésben szereplő vételár csak 2.000.000.-Ft. Az ellenszolgáltatás értéke tehát nem éri el a forgalmi érték 50%-át azaz az 5.000.000.-Ft-ot, ezért a  különbözeti 3.000.000.-Ft után  10% ajándékozási illetéket kell fizetni a vevőnek.

Mikor kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni?

Share Button

Tavalyi év során az alábbi eset történt. A férjem értékpapírszámláján lévő értékpapírokat, átadás-átvételi szerződés alapján átvettem. Utólag derült ki számomra, hogy ez illetékköteles. 

Mi a módja annak, hogy a közös pénzünk után ne kelljen illetéket fizetnem?

Lehet-e visszaadni az ajándékot és ezáltal mentesülök-e az illetékfizetés alól, vagy lehet-e, hogy az értékét átutalom a férjem számlájára és akkor esetleg mentesülök az illetékfizetési kötelezettség alól?

A visszterhes vagyonátruházási illetéket az adásvétel  miatt  felmerülő vagyongyarapodás után kell megfizetni.

Ha vagyongyarapodás nincs, akkor az adózó terhére előírt illetéket törölni – illetve a már megfizetett illetéket visszatéríteni – kell.

 A jó megoldás, ha  Önök az írásban megkötött  adásvételt írásban a megkötés napjára visszaható hatállyal felbontják – egymással elszámolva az  eredeti állapotot állítják helyre. Fontos tudnia hogy  2013. január 1-jétől az egyenes ági rokonok közötti ajándékozási ügyleteket nem kell bejelenteni a NAV-nak.

2013. január 1-jétől az Itv. 16. § (1) bekezdés b) pontjának illetve 17. § (1) bekezdés g) pontjának hatályon kívül helyezésével ugyanis  a takarékbetét  ajándékozással történő megszerzése nem mentesül ezen a jogcímen az illeték megfizetése alól. (Korábban átutalással és NAV-nak bejelentéssel mentesült.)

 Az egyenes ági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. A házastárs nem egyenes ági rokon. Önök között házastársi közös vagyoni kapcsolat áll fenn, így az említett átruházás jogilag egyébként sem indokolt.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Share Button

Illetékmentesen vettünk férjemmel egy építési telket, de nem tudtuk beépíteni.

Most végre sikerült eladnunk s bár tudom, hogy az illetéket meg kell fizetnünk, kérdésem, hogy első „ingatlantulajdonosként” részesülök-e bármiféle illetékkedvezményben, hisz előtte nem volt semmi tulajdonom, a teleknek 1/2-e az enyém (volt)?

A másik kérdésem, hogy kb. mekkora összegre lehet számítani? A telket 6 éve vettük, s amikor 4 év után nem tudtuk beépíteni, 2 év hosszabbítást kaptunk, ami most fog lejárni.

Ha nem teljesül a beépítés ( mert a pl. szerint eladták a telket) a feltételes illetékmentesség megszűnik. Ezért  az illetéket ( 6 éve 10 %) meg kell fizetniük . Az illetékmentesség alkalmazása esetén a NAV ugyanis  az illetéket megállapítja, azonban annak megfizetését  felfüggeszti.

Ha  a lakóházat nem építik fel 4 éven belül vagy az illetékmentesség iránti kérelmet visszavonják (pl. mert eladták az ingatlant)  úgy a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlék összegével megnövelt összegben kell megfizetni.

A késedelmi pótlék mértékét az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

 

Illeték mértékének számítása haszonélvezettel terhelt ingatlan esetén

Share Button

Lakásomat értékesíteném (10 mHUF), és éven belül vennék egy új ingatlant (14 mHUF), melyre édesanyám (70 éves) haszonélvezeti jogát is bejegyeztetnénk, a tulajdonjogommal egy időben.

Ebben az esetben az új ingatlan forgalmi értékét csökkenteni szükséges anyukám haszonélvezeti jogának értékével és az így kapott összeg és az eladott ingatlan értéke közötti különbözet után szükséges az illetéket fizetni? Számszerűsítve: új ingatlan: 14 mHUF régi: 10 mHUF haszonélvezeti érték: 2,8 mHUF illeték alapja: 14 mHUF-2,8 mHUF-10 mHUF=1,2 mHUF?

A haszonélvezeti jog alapítása, –ha az adásvétellel egyidejűleg történik- külön illetékel, a haszonélvező életkori szorzója alapján számítva.

A tulajdonos és a haszonélvező illetéke együttesen 4 %. A tulajdoni jog illetékalapja vezethető szembe az eladott ingatlan vételárával egy éven belüli ingatlanmozgások esetén, és a különbözetre jár az illetékkedvezmény.

Külterületi ingatlan értékesítése

Share Button

Tudomásomra jutott, hogy szülőfalumban van egy termőföld, (osztatlan közös tulajdonban) amely engem illet.

A fellelhető régi okmányokból most kiderítettem, hogy édesapám a bátyjától – aki tsz tag volt – földet örökölt. Nagybátyám 1974-ben hunyt el, édesapám pedig 1984-ben. Édesapám nem volt tsz tag.

Az ő halála után felvett hagyatéki leltárban valami oknál fogva nem szerepelt ez a földterület, amely akkor tsz külön lapon volt nyilvántartva.

Később, 1997-ben, (mely feltehetően a tsz-ek megszűnésének időpontja) valamiféle földrendezés kapcsán egy másik táblában kapott – az akkor már régen elhunyt – édesapám egy ennek megfelelő AK-ú terület, amely most a földhivatali nyilvántartásban is szerepel. Viszont örökös után nem történt nyomozás.

Kb. 1 hónapja felvetettem a póthagyatékot, mely most már a közjegyzőnél van, és most várom a folytatást.

Miután a földterület a nevemre kerül, eladom azt. Kb. 30 tulajdonostárs van. Eladás esetén nekem kell kiméretni? (az én költségem lenne?) Vevőként már jelentkezett az a Kft, – mely a korábbi Tsz jogutódja, amely feltehetően eddig használta – hogy megvásárolja.

Ebben az esetben illetékkötelezettségem van –e, mivel a termőföld most jön a nevemre, viszont az örökhagyó halálának napja 1984. januárjában volt?

Továbbá, ha eladom a Kft-nek (az egykori tsz jogutódjának) és az ellenértékét lakásba fektetem, az adózásom hogyan alakulna? Hogyan alakulna mindkettő, ha az idén lezajlik az átírás és az eladás, vagy ha jövőre, tekintettel az új földtörvényre?

Önnek öröklési illetéket fizetnie nem kell, mert egyenes ági rokontól örököl.

Önálló földrészlet kialakítására csak akkor van mód, ha az eléri a tulajdoni hányadrész alapján számított 3 ezer négyzetmétert. A vevőként már jelentkezett  Kft – mely a korábbi Tsz jogutódja, aki eddig is használta  földet – az ingatlant annak   ismert  és  jelenlegi állapotában vásárolja meg.

Az öröklési érték (hagyatéki eljárásban kiállított adó –és értékbizonyítványban megállapított érték) és az eladási ár közötti különbözet 16 % -át kell  – fő szabályként –  jövedelemadóként megfizetni az  eladás évét követő év május 20. napjáig.  Amennyiben a vevő Kft   az adójogszabályoknak megfelelő nyilatkozatot tesz , Önnek az eladás után  jövedelemadó fizetési kötelezettsége sem keletkezik.

Tájékoztatom, hogy megszűnt  az a jogi lehetőség, hogy  a kapott vételár lakóház vételárába adómentesen  „beforgatható” –  ez korábban is csak lakó ingatlanok  egy éven belüli  eladása és vétele esetében volt lehetséges.

3 / 4 oldal1234