illetékfizetési kötelezettség címkével jelölt bejegyzések

Meggátolhatják-e a tulajdonostársak az ajándékozást?

Share Button

Jelenleg 8/10-es tulajdonomban van a családi házam, a fiaim 2/10-es tulajdona mellett, haszonélvezeti jogommal terhelten. A fiaimmal 3 éve nincs kapcsolatom. Szeretném eladni az ingatlant, de a fiaim folyamatosan meggátolják.

Szeretném ha az új párom kapná meg a 8/10-es tulajdonomat. Megoldás lenne, ha összeházasodnánk, és utána a feleségemnek ajándékoznám a haszonélvezetem megtartása mellett? A fiaim meggátolhatják ezt?

A 8/10 ingatlan tulajdoni hányadot  jelenleg is ajándékozhatja  tárásának- az Ön haszonélvezeti jogával terhelten –   de ha összeházasodnak nem kell 9 % ajándékozási illetéket fizetni. Az ajándékozás a Fiai nem gátolhatják meg, nekik csak  adásvétel esetén van elővásárlási joguk.

Igénybe vehető-e az illetékkedvezmény lakás vásárlásakor, ha külföldön lakáseladás történt?

Share Button

Tagállami állampolgár azonos elbírálású mint a magyar. Vagyonszerzési illetéket ( 4% a vételár után) ugyanúgy fizet. Ha egy éven belül volt lakáseladás akkor csak a különbözet után kell fizetni az illetéket. Kérdés: mi a helyzet, ha a lakáseladás Németországban volt egy éven belül és a lakásvétel Magyarországon?

Az illetéktörvény kimondja, hogy visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket  a belföldi ingatlan tekintetében kell alkalmazni, mely álláspontom szerint azt is jelenti hogy a külföldi lakáseladás nem számítható illetékkedvezménybe.

Lakás eladás és új lakás vétele esetén milyen adófizetési kötelezettség keletkezik?

Share Button

2016 júliusban vettem egy 2 szobás lakást. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha jövőre eladnám és vennék helyette egy másik városban egy hasonló lakást akkor is kell-e Szja-t fizetni az eladott lakásom után. (Úgy tudom hogy ha 5 éven belül eladom adót kell utána fizetni.)

Egymást követő két lakóingatlan vásárlásakor meg kell különböztetni az adózási és az illetékfizetési kötelezettséget.

Ez utóbbi esetében a 4 % vagyonszerzési illetéket csak akkor kell fizetni, ha a később vásárolt ingatlan vételára több, és ekkor is csak a vételár különbözet után.

Adózni akkor kell, az eladott ingatlan után, ha az eladásból jövedelem származik, azaz, ha többért adja el az ingatlant, mint amennyiért vásárolta.

A különbözet után kell 15 % SZJA-t fizetni, az eladást követő év május 20. napjáig. Ha a vásárlás és az eladás között több, mint 5 év eltelt akkor a jövedelem után nem kell SZJA-t fizetni, de ha kevesebb idő telt el, akkor az alábbi linken található kalkulátorral számítható ki a fizetendő jövedelem adó mértéke:

https://nav.gov.hu/sites/apeh/calc/ingatlan_jovedelem_calc1.html

Alapítható -e haszonélvezet a haszonélvezők aláírása nélkül?

Share Button

Ingatlanvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötésekor (ügyvéd) a tulajdonos meghatározhatja a haszonélvezőket úgy, hogy a személyek nincsenek jelen?

A haszonélvezet alapítás kétoldalú jogügylet. A vonatkozó szerződést a haszonélvezőnek ugyanúgy alá kell írnia, mint a Vevőnek. Fontos tudni, hogy a vétellel egyidejűleg alapított haszonélvezet össz-vagyonszerzési illeték mértéke 4 % , melyet a NAV megbontva a haszonélvezőnek és a Vevőnek vet ki.

Ha a haszonélvezet alapítás időben elkülönülő szerződéssel történik a vételtől, úgy a Vevő 4 % illetéket fizet és a haszonélvező a később keletkező okirat után az illeték törvény 72. §-a szerint megállapítandó haszonélvezeti érték után is 4 % illetéket fizet, ezért érdemes a haszonélvezetet az adásvétellel egyidejűleg megalapítani.

Illetékköteles-e a pénz ajándékozása?

Share Button

Apukám ajándékozna a nővéremnek egy millió forintot, de a nővérem nem apukám vér szerinti lánya -csak ő nevelte 3 hónapos kora óta, sajátjaként szereti,- így hát kell-e adót fizetnie utána?

Pénz ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha a 150 000 forintot meghaladó összegű.

Mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék [Itv. 17. § (1) bekezdés p) pont].

Mivel  a feltett kérdés nem egyenes ágú rokonok közötti ajándékozásra utal, ezért a megajándékozottnak 18 % mértékű ajándékozási illeték fizetési kötelezettsége keletkezik.

Állampapír öröklése illetékköteles-e?

Share Button

Azt szeretném kérdezni, hogy állampapír öröklése nem egyenes ági rokontól illeték köteles – e, illetve a készpénz öröklése ugyanettől a személytől illeték köteles -e?

Nem lakóingatlan öröklése, azaz állampapír, vagy készpénz öröklése 18 % öröklési illeték alá esik, ha az örökös nem egyenes ági hozzátartozója az örökhagyónak.

Mi a telekvásárlás illetékmentességének feltétele?

Share Button

Magyarországi telek vásárlása esetén mennyi idő a beépítési kötelezettség? Mely telkekre érvényes? Mikortól lép érvénybe a kötelezettség? Településenként változik, vagy létezik egy általános szabály?

Belterületi építési telek vásárlása esetén a vételár 4 %-a vagyonszerzési illetéket kell fizetnie  vevőnek.

Nem kell illetéket fizetnie, ha vállalja, hogy a telket az adásvételi szerződés aláírása napjától számított 4 éven belül lakóházzal beépíti. A vállalást a szerződésben és az adóhivatalhoz kitöltendő nyomtatványban lehet megtennie.

Értékpapír számlára történő befizetésre is vonatkozik-e az ajándékozási illeték?

Share Button

 18 éven aluli testvérek számára start értékpapírszámlára történő befizetésre is vonatkozik a 18%-os testvérek közti ajándékozási illeték? Ha igen, csak az egy összegben 150.000 Ft feletti átutalásokra vonatkozik vagy a teljes befizetett összegre?

Ha egy magánszemély egy másik magánszemély részére pénzt vagy egyéb juttatást nyújt, a juttatás adókötelezettségét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv.] rendelkezései szerint kell megítélni.

Az Szja tv. 4. §-ában foglaltak értelmében a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában (pénzben és/vagy nem pénzben) mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül.

Ajándékozással történt vagyonszerzés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben  meghatározottak szerint ajándékozási illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illeték tárgya az Itv. 11. § (1) bekezdése alapján többek között

az ingó ajándékozására terjed ki.

Az  ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottra jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja [Itv. 11. § (2) bekezdés].

Az Itv. alkalmazásában ingó a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog [Itv. 102. § (1) bekezdés c) pont].

Joghatóság:Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében az Itv.-t akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.

Javaslom még az alábbiak áttanulmányozását.

https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz

Jogi álláspontom szerint ha pl.  időszakonkénti (havi vagy több havi) rendszerességgel 150 ezer forinttal vagy ezen összeget el nem érő összeggel  támogatja a testvérét start értékpapírszámlára történő befizetéssel  a megajándékozottnak nem keletkezik illetékkötelezettsége.

 

Illetékköteles-e az eltartási / életjáradéki szerződés?

Share Button

Családi házra eltartási, vagy lehet hogy életjáradéki szerződés megkötésére kerül sor a 35 éves lányom és a 77 éves nővérem között.

Kérdés: Kell-e átírási illetéket fizessen a lányom? Mennyi az és mikor fizetendő?

A tartási szerződés visszterhes vagyonszerzésnek minősül, mely után  – a tartási jog földhivatali jog bejegyzését követően – 4 % vagyonszerzési illetéket kell az eltartónak megfizetnie.

 

Egy éven belüli lakáseladás esetén kell-e vagyonszerzési illetéket fizetni?

Share Button

Ha a lányom eladja a lakását és abból a pénzből ( az összeg ugyan az) megvásárolja a fiam lakását, akkor kell-e a lányomnak vagyonszerzési illetéket fizetnie. Van-e rá lehetőség, hogy testvérek egymás között illetékmentesen vásároljanak?

Egyik testvér, ha eladja lakását és egy éven belül másik lakást vásárol, ugyanazon áron, akkor a másik lakás után visszterhes vagyonszerzési illetéket nem kell fizetnie- függetlenül attól, hogy azt a testvérétől vásárolta, vagy más harmadik személytől.

3 / 7 oldal12345...Utolsó »