illetékmentesség címkével jelölt bejegyzések

Osztatlan közös tulajdonú termőföld vásárlása

Share Button

Egy helyrajzi számon belül Fiammal ketten osztatlan közös tulajdonú termőföldünk van, mindketten regisztrált őstermelők vagyunk.

Fiamnak szüksége lenne a föld árára lakásvásárlás céljából. Én megvásárolnám a földjét, melynek árából lakást vehetne.

Van-e lehetőségem a föld megvásárlására?

Közeli hozzátartozó illetékmentesen vásárolhat és nem kell az adásvételt kifüggeszteni/jóváhagyni mert 1/1-ed tulajdonba kerül a föld.A szerződést biztonsági okmányon kell aláírni és közvetlenül benyújtható az illetékes földhivatalhoz.

 

Illetékmentes ajándékozás házastársak között

Share Button

A jelenlegi családi házunk fele az enyém a másik fél része a férjemé, de szeretné nekem ajándékozni az Ö részét is és még ugyanígy egy zártkerti ingatlanunk is van. Az is fél-fél tulajdonban.

A kérdésem:  az ajándékozás illetékmentes?

A hatályos szabályok szerint lakóházat és zártkertet  illetékmentesen ajándékozhatnak a házastársak.

Egyenes ági leszármazottak közötti ajándékozás

Share Button

Szeretném megkérdeni, hogy jól értelmezem-e, hogy az egyenes ági leszármazott részére történő lakás ajándékozás esetén a megajándékozottnak nem kell illetéket fizetnie?

Ajándékozásnál szükséges-e energia tanúsítványt készíttetni vagy a nélkül is bejegyzik a földhivatalban a tulajdonos váltást?

 

Nincs illetékvonzata  az egyenes ági ajándéknak és energetikai tanúsítványt sem kell készíteni.

Illetékmentes-e az adásvétel testvérek között

Share Button

Szüleim házából öcsém szeretne kifizetni. Igaz, hogy ez egyenes ági rokonságnál nem lehetséges?

Közeli hozzátartozók  közötti  ajándékozás  illetékmentesen történhet.

A Polgári Törvénykönyv 685. § b) bekezdése alapján közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Egyenes ági rokonok egymás közötti valamennyi pénzmozgása illetékmentesen történhet, úgymint ingatlan ajándékozás, ingatlan adásvétel, mely az ingóságokra (autó, pénz) is igaz.

Családon belüli ajándékozás illetékmentesen

Share Button

Kérem, szíveskedjen tájékoztatni arról, hogy kell-e illetéket, vagy szja-t fizetnie valakinek, ha az egyedülálló szülő a két gyermekének kívánja 50-50 %-ban ajándékozni a házát és az üdülőjét, a haszonélvezeti jog fenntartásával?

Az ajándékozás egyenes ágon illetékmentes. A haszonélvezetet az új szabályok szerint nem fenntartani  hanem alapítani kell – de a haszonélvezet után sem kell illetéket fizetni. Szja fizetési kötelezettség  az ajándékozással nem keletkezik.

Örökölt ingatlan eladása után fizetendő adó

Share Button

Örököltem fél ingatlant és a fél lakás és még ugyanabban az évben eladtam .

Kell-e ezután fizetnem adót?

Ha az örökölt ingatlan adó-és értékbizonyítványában feltüntetett értéke  illeték  több, mint az eladási ár, akkor nem keletkezik az adásvételből  jövedelem, így szja fizetési kötelezettség sem. Ha az adásvételi ár több mint az öröklési érték a különbözet után 15 % SZJA-t kell fizetnie.

Öröklés utáni illetékmentesség

Share Button

Kire és mire vonatkozik az öröklési illetékmentesség új szabálya?

Illetékmentesen örököl a  hagyaték értékétől függetlenül az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája, az örökbefogadottja, a mostoha- és nevelt gyermeke, az örökbe fogadója, valamint a mostoha- és nevelőszülője.

Ági vagyon öröklése

Share Button

1986-ban vettem a lakásomat. 1995-ben férjhez mentem, volt egy gyermekem. Férjemnek volt két gyermeke. Jelenleg is együtt élünk.

Kérdezem, hogy halálom esetén örökli-e férjem a lakásom egy részét és majd az Ő halála esetén gyermekei öröklik-e azt?

A régi ptk szerint mindazon vagyonra, amit nem a házastárs örököl, a házastársnak özvegyi joga keletkezett.

Az új ptk szerint a házastárs egy gyerekrésznyit örököl és haszonélvezeti jogot szerez az örökhagyóval közösen lakott ingatlanra és berendezési tárgyakra.

Egyenes ágon Ön a gyermekének ajándékozhatja az ingatlant –illetékmentesen. Ebben az ajándékozásban az Ön  holtig tartó haszonélvezeti joga alapítására is van lehetősége – illetékmentesen. 

Tulajdonjog-rendezés

Share Button

A párom 2010 – ben vásárolt egy lakást, mely teljes mértékben az Ő tulajdonában van jelenleg.

Sajnos úgy alakult, hogy a lakásfelújítására szánt összeget másra kellett fordítanunk. Mivel a Párom akkor éppen a próbaidejét töltötte a munkahelyén, nem volt hitelképes, így a felújításra én vettem fel személyi hitelt.

A kérdésem az, hogy a párom eladhatja -e adásvételi szerződés keretében a lakás egy részét nekem a hitel fejében? És kell -e neki adót / illetéket fizetni?

Illetékmentes házastársi/élettársi  tulajdonjog rendezés megfelelő lehet a probléma megoldására, ha az ingatlan  vásárlásakor  már házastársak/élettársak voltak és az ingatlan vásárlása   – pénzügyileg    – közös szerzemény volt.

Fontos tudnia, hogy adásvételi szerződés  csak vételár tényleges megfizetése esetén köthető.

Ebben az esetben  a Vevőnek   vagyonszerzési illetéket kell fizetnie, melynek  mértéke 4 % .

Az eladó akkor fizet  csak  jövedelemadót  ha a  szerzéskori értékhez képest magasabb vételár ellenében ad el. Ekkor a jövedelemadó mértéke: a különbözeti érték 16 % -a.

Házastársi/élettársi megállapodások

Share Button

Házastársak és élettársak között gyakori, hogy egy ingatlanra  csak az egyikőjük  van tulajdonosként bejegyezve.

Fontos tudni, hogy illetékmentesen bármikor bejegyezhető a másik is – házastársi illetve élettársi megállapodás keretében. Ugyanez igaz fordítva is: ha mindkét fél tulajdoni joga szerepel az ingatlan nyilvántartásban, bármikor köthetnek a felek olyan tartalmú megállapodást, hogy csak egyikőjük legyen bejegyzett tulajdonos, például mert kifejezetten csak az egyikőjük különvagyonából vásárolták az ingatlant.

Fontos tudni, azt is ha házastársak közül valamelyikőjük tulajdonában lévő telekre építenek a felek vagy az ezen telken álló házhoz hozzáépítenek, úgy közös tulajdon keletkezik. Ilyenkor csak a telek tulajdonos nevén van nyilvántartva az ingatlan földhivatalba.

Ezért az ilyen ráépítést követően javasolt, hogy a közös tulajdont és annak mértékét a felek ügyvédi okiratban rendezzék, a tulajdoni hányadokat a valóságnak megfelelően állapítsák meg. Ezen okirattal kerülnek bejegyzésre a helyes tulajdoni arányok.

Jó hír hogy az ilyen jellegű tulajdonszerzések után vagyonszerzési illeték nem kell fizetni, hiszen a házastársi illetve élettársi megállapodás keretében a bejegyző fél azt kapja, ami amúgy is az övé volt – vagyonszerzés nem történik.

12 / 13 oldal« Első...910111213