illetékmentesség címkével jelölt bejegyzések

Keletkezik-e szja fizetési kötelezettsége a haszonélvező szülőknek, ha tulajdonos gyermekük eladja az ingatlant?

Share Button

Eladtam most a tulajdonomban álló lakást, amelyet 2009 novemberében a szüleim ajándékozással adtak nekem, akkor keletkezett a szerződésbe foglalva holtig tartó haszonélvezetük (ellenérték nincs megjelölve a dokumentumban). 

 Azt már kinyomoztam, hogy nekem adófizetési kötelezettségem nem keletkezett, mert 5 évnél régebben került a tulajdonomba.

A szüleimnek vajon keletkezik-e most adó- és illetékfizetési kötelezettsége? A lakás mostani eladásakor készült szerződésben nincs lefektetve, hogy a szüleim kapnak-e ellenértéket, egyszerűen lemondtak a haszonélvezeti jogról, minden egyéb kommentár nélkül. 

Mivel annak idején ellenérték nélkül kaptak haszonélvezeti jogot, és most sem lett meghatározva összeg, elképzelhető, hogy nem kell semmiféle adót és illetéket fizetniük most?

 

A haszonélvezeti jog ingyenes megszüntetésé után adózni a haszonélvezőnek nem kell mert nincs bevétele/jövedelme.

 

Van -e illetékfizetési kötelezettség szülőtől történő vásárlás esetén?

Share Button

Ha édesanyámtól vásárolok ingatlant, van e illeték fizetési kötelezettségem?

Közeli hozzátartozók közötti adásvétel, ajándékozás illetékmentes. Ugyanez igaz a vásárlással, ajándékozással egybekötött haszonélvezeti jog alapításra is.

Kiszabhatja-e a NAV az illetéket olyan telek esetében, amelyet tulajdonosa be akar építeni, de csak nyaraló építhető rá?

Share Button

Májusban vettem egy telket egy faluban. 1290 m2. Az ingatlanközvetítő úgy hirdette hogy 50 %a beépíthető. Az ügyvéd pedig elvileg kérte az illetékmentességet,  mivel vállaltam hogy négy éven belül épül rá ház.

A NAV kiküldte az illetékes csekket és innentől kezdve derültek ki dolgok, miszerint nem építhetek rá semmit. A földhivatal elküldött az építési osztályra, ahol azt mondták hogy maximum 50 m2 hétvégi ház építhető, mivel ÜH.

A papíromon zártkerti művelés alól kivett terület szerepel. Hozzáteszem a szomszédok hatalmas házakat építettek mostanában. Kérem adjon bővebb tájékoztatást a beépíthetőségről és hogy valóban csak 50 m2-es hétvégi ház építhető rá?

Az ingatlan tulajdoni lapjának ismeret nélkül a következő megállapítást tudom tenni: a zártkert általában 3%-os beépíthetőségű és általában gazdasági épülettel építhető be.

Javaslom, hogy egyeztessen az illetékes építésügyi hatósággal, mert a NAV illeték kiszabása megalapozottnak tűnik. Az illetéktörvény ugyanis  a következő esetben engedi a feltételes illetékmentesség megadását: „a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak, valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át”.

Illetékmentesen szerzett termöföld átminősítését követően várható-e az illeték utólagos kiszabása?

Share Button

2015-ben földművesként vásároltam a Balaton északi részén zártkerti ingatlant/szőlő, gazdasági épület megnevezéssel/, 2016 márciusában került a nevemre. A termőföld részre kértem az illetékmentességet, amit megkaptam. Kérdésem, kérhetem-e a zártkert átminősítését illetékbírság nélkül 2016 dec 31-ig?

Regisztrált földművesként kapott visszterhes vagyonszerzési illetékmentesség a vétel tárgyához is kapcsolódik nem csak a vevő személyéhez. Ha 5 éven belül a vétel-tárgy vonatkozásában jogilag megszűnik a mezőgazdasági művelhetőség az illetékmentesség engedélyezéskor fennállt körülmények oly mértékben változnak meg, mely a mentesség jogalapját megszüntetik, így várhatóan késedelmi pótlékkal növelten kerülhet sor az illeték-kiszabásra. Javaslom, hogy ez ügyben ne mellőzze az illetékes NAV írásbeli tájékoztatását megkérni az átminősítést megelőzően.

Illetékmentes-e a testvértől történő vásárlás?

Share Button

A húgomtól vettem meg egy haszonélvezeti joggal terhelt lakás 4/27-ed részét. Mivel egyenes ági rokon, kell e illetéket fizetnem?

A testvér nem minősül egyenes ági rokonnak a visszterhes illetékfizetési ügy során. Más a helyzet, ha első körben a testvér a szülőnek és a szülő a másik testvérnek ad el, vagy ajándékoz ingatlant. Ezen ügyletek tekintetében az illetékmentesség igényelhető.

Alapítható-e fél házra haszonélvezeti jog a másik tulajdonostárs beleegyezése nélkül?

Share Button

Párom a fiával 1/2-1/2 tulajdoni hányaddal közösen tulajdonosa egy családi háznak, melyet a közelmúltban vásároltak 14 M Ft vételáron.

Párommal házasságban élve a nekem adandó holtig tartó haszonélvezeti jog adásában gondolkodunk.

Kaphatok-e ebben a helyzetben a fia hozzájárulása nélkül haszonélvezeti jogot az ingatlanra, esetleg a jog megszerzésének vásárlása fejében, valamint engedély esetén milyen vételi összegben gondolkodhatunk?

Vásárlás esetén milyen összegű illetékfizetéssel kell számolni. Nemleges válasz esetén párom végrendelkezhet-e úgy, hogy részemre az ő tulajdonrészére haszonélvezeti jogot ad halála esetén?

Haszonélvezeti jog értékét az illetéktörvény 72 §-a alapján lehet meghatározni. Haszonélvezeti jogot ingatlan 1 / 2 –re is lehet alapítani (a másik 1 / 2 tulajdonos hozzájárulása, közreműködése nélkül).

Házastársak egymás között illetékmentesen alapíthatnak haszonélvezeti jogot. Az illetékmentesség akkor is igénybe vehető, ha a haszonélvezeti jog alapítása ingyenesen vagy ellenérték fejében történik. Haszonélvezeti jogot végrendelet útján is létre lehet hozni.

Hogyan ajándékozható unokára haszonélvezettel terhelt ingatlan?

Share Button

Van egy ingatlanom, amire 20 éve haszonélvezeti jogot alapítottunk szüleimmel. Apukám meghalt édesanyám meg el szeretné a házat ajándékozni  2 éves unokámra. Mi ennek a menete?

Unokára, mint egyenes ági rokonra illetékmentesen ajándékozhat. Ehhez ügyvéd vagy közjegyző által készített ajándékozási szerződést kell aláírnia. A haszonélvezőnek az okiratot nem szükséges aláírnia. Az ajándékozással az unoka lesz a tulajdonos, de a dédszülői haszonélvezeti joggal terhelten.

Milyen feltételekkel igényelhet adómentességet, aki termőföldet ad el?

Share Button

2013. március 19-én édesanyámtól 1,74 hektár területű, szántó,rét megjelölésű ingatlan került a tulajdonomba ajándékozási szerződéssel.

A szerződésben 200 000 Ft jelképes összeg került feltüntetésre. 2016. májusában a területet eladom 2 300 000 Ft-ért, egy a földforgalmi törvény szerint bejegyzett fiatal földművesnek, aki állattartó telepet is üzemeltet.

Úgy hallottam, hogy ebben az esetben az értékesítésből keletkező jövedelem tekintetében adókedvezmény illet meg. A kérdésem, hogy mennyi adóra számítsak?

Ha a vevő hivatalos igazolást mellékel az adásvételi szerződéshez, mellyel igazolja az állattartást, mint földműves, akkor az eladó adómentességet igényelhet a NAV-tól.

Mennyi adó és illeték fizetendő lakás eladás illetve vétel esetén?

Share Button

Férjem vásárolt 2010.01. egy lakást aminek 8.800.000.- volt a vételára. 50% a saját nevére , 50%-ban a barátnője nevére íratta.

Mikor külön váltak, a hölgy elajándékozta a férjemnek a nevén lévő 50% azaz 4.000.000.- tulajdonrészt. Most eladjuk a lakást 14.500.000.- ért és rögtön veszünk egy másikat 18.000.000.- értékben. Milyen fizetési kötelezettségünk lesz adó illetve illetek?

Lakóingatlan esetében, ha 5 évig az ingatlan vagy annak része valaki tulajdonában volt és ezt követően eladja nem kell SZJA-t fizetnie bármennyiért adja el.

Ajándékba kapott ingatlan vagy ingatlanrész eladására ugyanez irányadó. Ha 5 éven belül történik az értékesítés, az ajándékozott ingatlan eladásánál a vételár 25%-a az adóalap, az adásvétellel szerzett ingatlan értékesítésénél pedig a pozitív értékkülönbözet.

Mindkét esetre igaz, hogy adókedvezmények vehetők igénybe, attól függően, hogy az 5 éven belül hány évig volt az eladó tulajdonában az adásvétel tárgyát képező ingatlan vagy ingatlanrész.

Vagyonszerzési illeték megfizetésénél kedvezményben részesül aki 1 éven belül elad és vásárol ingatlant vagy ingatlan tulajdoni hányadot. Ennek mértéke, hogy csak a pozitív értékkülönbözet alapján kell 4% vagyonszerzési illetéket fizetni.

Van-e illetékfizetési kötelezettség szülő és gyermek közötti pénz ajándékozása esetén?

Share Button

Ha szüleim ajándékoznak nekem x millió forintot, kell-e írásban rögzíteni, van-e valamilyen illeték fizetési kötelezettségem, illetve szükséges-e a NAV felé bejelenteni ezt?

Szülő és gyermek közötti ajándék illetékmentes-értékhatár nélkül-.

A NAV-nak történő bejelentés mellőzése nem szankcionált.

6 / 13 oldal« Első...45678...Utolsó »