illetéktörvény címkével jelölt bejegyzések

Eltérhetnek-e a felek a törvényben meghatározott haszonélvezeti értéktől?

Share Button

A haszonélvező köteles elfogadni a törvény által megállapított  díjat ház eladásnál? Az ingatlan értéke 40.000.000.- a haszonélvező 65 éves elmúlt.

A haszonélvező a jogát ingyenesen vagy visszterhesen szüntetheti meg. Általában a gyermeke tulajdonát képező ingatlanon fennálló szülői haszonélvezet ingyenes lemondással szűnik meg. Fontos tudni, hogy ilyenkor ajándékozás történik, azaz a haszonélvező, ezen jogát, mint vagyoni jogi értéket a gyermekének ajándékozza illetékmentesen. Ha nem egyenes ági rokonság van a felek között, akkor a tulajdonos megajándékozottnak ajándékozási illetéket kell fizetnie, melynek mértéke lakóingatlan esetén 9 %, míg üdülő esetén 18 %.

A haszonélvezet értékét az Illetéktörvény 72. §-a szerint lehet kiszámítani. Pl.: 20 M Ft értékű ingatan esetében a 65 év feletti haszonélvező vagyoni értékű joga 4.000.000,- Ft. Az eladói oldal ettől eltérő mértéket is rögzíthet a szerződésben, megegyezésük szerint. A haszonélvező ezen jogát úgy is megszüntetheti, hogy azt a vevő megvásárolja tőle. Ilyenkor a szerződésben tulajdonjog eladó és haszonélvezeti jog eladó külön – külön kerül feltüntetésre.

Illetékmentes-e a szülő gyermek közötti ajándékozás, ha az ajándék tárgya iroda?

Share Button

Gyermekem tulajdoni hányadot örökölt édesapja után, mely ingatlan a tulajdoni lap szerint “iroda” megjelölésű. Ezt a tulajdoni hányadot szeretnénk az én (szülő) nevemre ajándékozás címén átíratni. Ebben az esetben is igényelhető az illetékmentesség? Ha igen az Itv-ben mely szakasz vonatkozik erre?

Az Itv. 17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:

p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;

 

Milyen illetékre számíthat a 35 év alatti első lakásvásárló és 70 éves haszonélvező?

Share Button

Unokám 2016 év októberében vásárolt 7.800.000ft ért tehermentes lakást. Az adásvétel szerződés során feleségemet és engem a lakás haszonélvezőjének jelölt meg. Mindketten 70 évesek vagyunk. Unokámnak ez az első lakása.

Kérdésem: milyen mértékű vagyonátruházási, illetve ajándékozási illeték megfizetési kötelezettségre számíthatunk?

Haszonélvezet alapítása mellett történő adásvételi szerződés esetén a haszonélvező és a tulajdonos vevő együttesen fizeti a 4% vagyonszerzési illetéket.

A 65 éven felüli életkorú haszonélvező esetén az illetéktörvény 72. §-a alapján számolja ki  a NAV – külön külön – a haszonélvezők javára és a tulajdonos által fizetendő vagyonszerzési illeték mértékét, amely nem lehet több bruttó értékben, mint a vételár 4%-a ( általában fizetendő visszterhes vagyonszerzési illeték mértéke).

A 35 év alatti első lakást szerző kérelmére 50% illetékkedvezményben részesülhet.

35 év alatti első lakásvásárló fizet-e ingatlanszerzési illetéket?

Share Button

33 éves vagyok, és édesanyámnak szeretnék vásárolni 1 ingatlant, ami 8 millió Ft lenne. Első ingatlanvásárlás, és az én nevemen lenne a lakás, csak édesanyám lenne a haszonélvező.

Az lenne a kérdésem, hogy én igénybe vehetem a 35 év alattiaknak járó illetékkedvezményt? Anyukámnak is kell valamilyen illetéket fizetni?

A 35 év alattiaknak járó illetékkedvezményt az veheti igénybe, aki maximum 15 M Ft-ért vásárol lakóingatlant és nincs a tulajdonában vagy haszonélvezetében korábban szerzett 1 / 2-ed lakóingatlan tulajdoni illetőség.

Édesanya haszonélvezeti joga alapítása után édesanya terhére 4% vagyonszerzési illetéket szab ki a NAV az illetéktörvény 72.§-a szerint számolva. A haszonélvezet értékével csökkentett vételár után Ön – ha a kedvezményt igényli – 2% vagyonszerzési illetéket fog fizetni.

Eladható-e egy ingatlan haszonélvező beleegyezése nélkül, haszonélvezettel terhelten?

Share Button

A tulajdonomban van egy üzlethelyiség, aminek a haszonélvezői a szüleim. El szeretném adni, ha sikerül eladnom, az eladási ár hány százaléka jár Nekik törvényesen?

Jók az információim, hogy a beleegyezésük/rábólintásuk nélkül is eladhatom az ingatlant? ha jól tudom az ingatlan további haszonélvezői maradnak, csak más személy lesz az ingatlan tulajdonosa.

A haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant a tulajdonosa – haszonélvezeti joggal terhelten – másnak eladhatja. Ebben az esetben a tulajdonjog eladót a teljes vételár megilleti. Természetesen a kialkudott vételár értékcsökkentő eleme a haszonélvezők vagyoni értékű jogának az illetéktörvény 72§-a szerint számított ellenértéke.

Hogyan biztosítható, hogy végrendeletem akaratom szerint teljesüljön?

Share Button

Van egy tehermentes lakásom és egy élettársam. Gyermekem nincs, szüleim meghaltak. Szeretném, ha halálom esetén az élettársam haszonélvezője lenne. Az ő halála esetén Csehországban élő unokaöcséimre szeretném hagyni a lakást. Erről végrendeletet készítek.

Ők kettős állampolgárok, mindketten Magyarországon születtek. Hol és mennyi öröklési adót kell fizetniük? Mi a legegyszerűbb módja az öröklésük átvételére, tekintettel arra, hogy nem tudnak magyarul. Hogy bonyolítsam le ezt az végrendelkezési és öröklési ügyet?

Haszonélvezetet már életében is juttathat élettársának, de végrendeletileg is megteheti ezt. Ha még az Ön életében alapítanak haszonélvezetet , akkor az élettárs illetéket fizet.

Ennek  mértéke az Illetéktörvény 72.§-a szerint számított haszonélvezeti  érték 4 %-a. Pl. 20 MFt értékű ingatlan esetében, ha a haszonélvező 65 évnél idősebb, akkor a haszonélvezet értéke 4 MFt és az illeték 160.000.- Ft.

Ha az örökösök magyar állampolgársággal is rendelkeznek – lakástulajdon öröklése esetén 9 % mértékű öröklési illetéket fizetnek Magyarországon.

Milyen módon alapítható az élettárs javára haszonélvezet?

Share Button

Élettársi kapcsolattal öröklés ügyében szeretnék kérdezni. Párommal 2006. szeptembere óta élünk együtt. Neki van egy lánya. A lakás ahol élünk az Ő tulajdonát képezi.

Vagyonközösség áll fenn közöttünk, minden kiadást, megtakarítást közösen döntünk el. Én leszázalékolt vagyok, a háztartás ellátását végzem. Neki van munkaviszonya. Bármi történik vele mi a jogi helyzet illetve milyen módon oldható meg, hogy adott esetben nekem a lakhatásom biztosítva legyen, hiszen gondolom a lánya örököl. Házasságot azért nem kötöttünk mert én elhunyt férjem után özvegyi nyugdíjba részesülök.

Holtig tartó haszonélvezeti jogot alapíthatnak az ingatlanra élettársával, mely esetben az élettárs lány az ingatlan tulajdonjogának lesz az örököse, az Ön haszonélvezeti jogával terhelten. Ha házastársak lennének, a haszonélvezet alapítás nem jár illetékfizetési kötelezettséggel.

Élettársak esetében 4 % illetéket kell fizetni a haszonélvezőnek, a következő számított érték szerint: ingatlan értékék /20 * a haszonélvező illetéktörvény 72 § szerint számított szorzójával. Pl 65 év fölötti haszonélvező esetében, ha az ingatlan 20 MFt-ot ér, a haszonélvezeti jog értéke 4 MFt. ez után fizetendő a 4 % (160.000 Ft) vagyonszerzési illeték.

Ki jogosult a praxisjog eladásából befolyt összegre?

Share Button

Nővérem két hónapja megözvegyült. Az elhunyt házi orvos volt, az előző házasságából két gyermeke van. Közös gyermekük a nővéremmel nem volt.

A kérdésem: Mivel a praxis jog eladásra kerül, ennek a bevétele három fele oszlik majd, vagy kizárólag az özvegy jogosult a praxisjog eladásából befolyt összegre?

Az önálló orvosi tevékenységről a 2000. évi II. törvény szól.

  1. § (4) A praxisjog jogosultjának halála esetén – egymást követő sorrendben – a praxisjog folytatására
  • a) a házastárs, illetőleg ha a házastárs  nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek:

– a praxisjog folytatására irányuló jogáról a sorrendben őt követő, a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy javára lemondhat, illetőleg

– a praxisjogot a korábbi jogosult halálától számított 1 éven belül ingyenesen vagy visszterhesen elidegenítheti.

Fontos tudni, hogy az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény szerint az orvosi praxisjog ilyen „folytatása” öröklési illeték alá esik.

 

Eladható-e a haszonélvezeti jog?

Share Button

Korábban vettem a gyerekeimnek egy ingatlant és nevemre a haszonélvezet jog van. Eladhatom-e a haszonélvezeti jogomat?

A haszonélvezeti jog személyhez kötött jog. Annak megvételére –csak a tulajdonos jogosult-, külső, harmadik személy részére értékesíteni nem lehet. (A tulajdonos által történő haszonélvezeti jog megvásárlását  a haszonélvezeti jog megváltásának nevezzük).

Más a helyzet, ha harmadik személy a tulajdonjogot és a haszonélvezeti jogot együttesen vásárolja meg. Ebben az esetben a vételárat meg kell bontani, a tulajdonjog eladó és a haszonélvező vonatkozásában az illetéktörvény 72. §-a szerint.

Kell-e illetéket fizetnem?

Share Button

A házastársammal közös lakásunk volt, több mint 5 éve szereztük, de nekem csak haszonélvezeti jogom volt.

Elváltunk, eladtuk az ingatlant, az eladási ár feléért lemondtam a haszonélvezeti jogról.

Saját lakást szeretnék venni, kell-e illetéket, adót fizetnem?

A haszonélvezeti jogról való lemondás, ha ingyenes, ajándékozásnak minősül. A haszonélvezet megszüntetésének másik módja az eladás.

A haszonélvezeti jognak, mint vagyoni értékű jognak az illetéktörvény 72 paragrafusa szerint számítható értéke van. Természetesen a  szerződő felek ettől eltérhetnek. Ez történhetett az Ön esetében is, amikor az Ön haszonélvezeti jogát az ingatlan értékének felével tették egyenértékűvé.

A haszonélvezeti jog eladás csak akkor számítható be illetékkedvezménybe, ha egy éven belül újabb haszonélvezeti jogot vásárol. Mivel Ön ingatlan tulajdoni jogot vásárol, ezért un. cserét pótló illetékkedvezményre nem jogosult.

A haszonélvezeti jog eladás igazodik a tulajdoni jog eladáshoz, és analóg módon 5 év után nem adózik. 35 év alatti 50 %-os első lakásvásárlási illetékkedvezményre (15 MFt vételár alatt) pedig azért nem jogosult, mert a korábbi ingatlanán önnek 50 %-ot meghaladó haszonélvezeti joga volt bejegyezve.

1 / 2 oldal12