ingatlan csere címkével jelölt bejegyzések

Milyen mértékű illetéket von maga után a csere?

Share Button

Kérdésem, hogy ingatlan csere esetén, amiben két tehermentes lakás cserélne tulajdonost (100%-os tulajdon) milyen mértékű illetéket von maga után?

A lakások értéke különböző. Illetve a nagyobb értékű ingatlan a csere alkalmával 50%-25%-25% tulajdonba kerülne. A csere szülők között történne, a 25-25% a gyerekeké lenne a drágább ingatlanból. Mi lehet a legjobb megoldás? Milyen mértékű lehet az illeték?

Csere esetén az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok forgalmi értékének a különbözete. A csere személyi feltétele, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett tulajdonosok között jöjjön létre. Ha az említett feltételtől eltérő személyek közreműködésével jön létre a jogügylet az nem minősül cserének, hanem adásvételi szerződéseket jelent.

Mire kell figyelni, ha cég cserél magánszeméllyel ingatlant?

Share Button

A kérdésem ingatlancsere illetékvonzatára vonatkozik olyan esetben, ha egy társaság tulajdonában álló egy db fővárosi lakás cserélne gazdát két db vidéki ingatlannal, melyeknek tulajdonosa a társaság magánszemély tulajdonosa.

Tehát a társaság elcserélné az egy ingatlanát a társaság magánszemély tulajdonosának tulajdonában álló két db vidéki ingatlanra. Milyen illeték (esetleg egyéb adó) terheli a társaságot illetve a társaság magánszemély tulajdonosát, ha az elcserélendő fővárosi ingatlan a két vidéki ingatlannal egyenértékű? Milyen egyéb körülményre célszerű figyelemmel lenni?

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről az ingatlan cseréről a magánszemélyek vonatkozásában állapít meg kedvezményt és az alábbiak szerint rendelkezik:

Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.

Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

Milyen illetékfizetési szabályok vonatkoznak ingatlan cserére?

Share Button

A kérdésem ingatlancsere illetékvonzatára vonatkozik olyan esetben, ha egy társaság tulajdonában álló egy db fővárosi lakás cserélne gazdát két db vidéki ingatlannal, melyeknek tulajdonosa a társaság magánszemély tulajdonosa. Tehát a társaság elcserélné az egy ingatlanát a társaság magánszemély tulajdonosának tulajdonában álló két db vidéki ingatlanra.

Milyen illeték (esetleg egyéb adó) terheli a társaságot illetve a társaság magánszemély tulajdonosát, ha az elcserélendő fővárosi ingatlan a két vidéki ingatlannal egyenértékű? Milyen egyéb körülményre célszerű figyelemmel lenni?

1990.évi XCIII. törvény az illetékekről az ingatlan cseréről a magánszemélyek vonatkozásában állapít meg kedvezményt és az alábbiak szerint rendelkezik:

Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező érték különbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.

Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

Mely esetben illetékmentes a lakáscsere?

Share Button

Van a férjemmel 1/2-1/2 tulajdoni hányadban egy lakásunk, amire hitelt vettünk fel és annak felének visszafizetése hátra van. Örökségből kifizetem ezt a tartozást, így a férjem tulajdoni hányada 1/4-re, az enyém 3/4-re módosulna. Viszont szeretnénk édesapámmal egy lakáscserét végrehajtani.

Ő kapná a mi fent leírt lakásunkat, én pedig kapnám az ő lakását, ami kb. kétszer annyit ér, mint a miénk. Mindkét lakás több mint 5 éve a tulajdonunk. Hogy járnánk jobban mindannyian illeték és SZJA fizetés tekintetében, ha ajándékozás vagy ha adásvétel történne? Egyáltalán ajándékozásra ebben az esetben van-e lehetőség?

Ha az Ön ingatlana tehermentes lesz, az édesapa tehermentes ingatlanával megtörténhet a csere.

Az Ön célja akkor teljesül, ha első körben férje az ingatlan 3 / 8-adát Önnek ajándékozza. Ez adó- és illetékmentes.

Második körben édesapával történő csere keretében 1 / 8 – 7 / 8 –ad arányban kerülne osztatlan közös tulajdonba férjével édesapa ingatlanán, amely kétszer annyit ér, mint az Önök ingatlana. (Az 1/ 8 –ad értékben  a korábbi ingatlanuk 1 / 4-edének felel meg.)

Férje ezáltal értékarányos cserét tenne és nem fizet illetéket sem SZJA-t.

Ön és édesapja között megvalósuló csere – mely jogi értelemben két adásvétel – nem illetékköteles, mert közeli hozzátartozók között – az adásvétel ugyanúgy, mint az ajándékozás – illetékmentes.

Eladható-e, elcserélhető-e a szülőtől ajándékozással kapott termőföld?

Share Button

Tulajdonomban volt 3013.10.02.-ig egy 9718 nm alapterületű 5. min.osztályú, 11,86 AK értékű szántó. A földet e jelölt napon ajándékozási szerződéssel fiamnak adtam.

1. kérdésem: Jól emlékszem-e, hogy fiam a földet 5 évig nem adhatja el?

2. kérdésem: A fiam a nevén lévő földet ezen 5 éven belül elcserélheti-e egy közeli ugyanolyan területű és AK értékű földre ügyvédi közreműködéssel?

Közeli hozzátartozónak akkor is ajándékozható föld, ha az ajándékozott nem földműves. Földet cserélni azonban csak földművesek között lehet. A megajándékozott földre nem vonatkozik az 5 éves művelési el nem idegenítési kötelezettség.

 

Hogyan adózik ajándékba kapott ingatlan cseréje?

Share Button

Apukámtól 2014. szeptemberében kaptam ajándékozással egy ingatlant (az Ő haszonélvezeti jogával), majd a házat 2015. májusában vételár egyeztetéssel elcseréltük az alábbiak szerint: – Apukám a haszonélvezetről lemondott – Az ingatlan forgalmi értékét 14,7mFt-ban állapítottuk meg a szerződésben, melyből 9 mFt értékű lakásra cseréltük és a fennmaradó 5,7 m Ft-ot kaptuk meg készpénzben a vevőktől. 

Ez esetben mi lesz a 2016 májusáig fizetendő adókötelezettségem? Azt tudom, hogy ajándékba kapott ingatlan esetén 25% adóalap * 15 % SZJA, de a csere mennyire kavar bele a számításba? Hiszen az nem ingatlan adásvételnek számít (pl. nem is illetékköteles)

Magánszemély lakástulajdon cseréje és vásárlása esetén, ha a másik lakástulajdont a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, akkor illetéket nem kell fizetni.

http://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/adokulcsok_jarulekmertekek/illetekmertekek

Javaslom, hogy az illetékes NAV-val is egyeztessen.

 

Csere lebonyolításához is földművesnek kell-e lenni?

Share Button

Azt szeretném kérdezni, hogy az új földtörvény értelmében a csere lebonyolításához is földművesnek kell -e lenni?

A föld tulajdonjogát magyar magánszemély és tagállami állampolgár szerezheti meg. A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.

A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy ha a cserepartnerek egyike helyben lakónak minősül, vagy egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

A csere estében tehát ha az 1 HA alatti szabály be van tartva, akkor nem kell földművesnek lenni, viszont 1 HA fölött igen.

Milyen feltételekkel adható el külterületi lakóház kifüggesztés nélkül?

Share Button

Kérdésem egy külterületen lévő lakóingatlan + szántó megnevezésű, egy helyrajzi számon lévő telek eladásához kapcsolódik.

Van-e mód arra, hogy szétméréssel külön kerüljön eladásra a szántó és a lakóingatlan? Ha igen, milyen feltételekkel?

Egy másik érdeklődő a saját tulajdonú belterületen lévő családi házát elcserélné, a mi külterületű ingatlanunkra.

Ilyen esetben is szükség van engedélyre, a hat hónapos elbírálásra? Számításba kell venni, hogy 5 éven belül vette a cserélni kívánt ingatlant?

Ha az ingatlan megosztható és az önálló lakóingatlan AK nélkül lesz az ingatlan nyilvántartásban feltüntetve kifüggesztés és jóváhagyás nélkül adható el.

Az illetékes önkormányzat és földhivatal határozza meg a szétmérés lehetőségét. A Földforgalmi törvény csak földet enged földre cserélni , családi házat nem.

Korábban örökölt ingatlanra köthetek-e későbbi hagyatékátadás alkalmával egyezséget?

Share Button

Szüleink halálával (1997 illetve 2015) megörököltük 1/2- 1/2 arányban a családi házat. A örökölt részem feléről testvérem javára lemondok, ugyanakkor a fennmaradó részt (1/4) szeretném ugyancsak testvéremmel – 1997-ben együtt örökölt erdőrészre elcserélni.

Kérdésem: 1.Ez mennyiben járható út?2.Tekintettel arra, hogy az erdőrész az első(1997-es)öröklés része volt, a mostani közjegyzői hagyatéki eljárás során ez lebonyolítható-e? 3. Ha külön – csereszerződés útján – akkor mi a gyakorlati eljárása és költség vonzata?

A kérdés két külön jogi ügyletre vonatkozik. A hagyatéki eljárásban osztályos egyezség keretében az örökösök egymás között rendezhetik – egymásnak át adhatják – a hagyaték tárgyait. Lényeg, hogy minden örökösnek jusson valami. Nincs azonban lehetőség arra, hogy egy korábbi hagyatéki eljárásban szerepelt vagyontárgyat az egyezségbe bevonjanak.

A Földforgalmi törvény alapján földet csak földre lehet cserélni, ezért a kérdezett csereügylet lebonyolítását adásvétellel lehetne megoldaniuk.

Elcserélheti-e az ingatlant a haszonélvező?

Share Button

Sajnos nagykorú fiammal megromlott a kapcsolatom. Szeretném a lakást elcserélni, aminek a haszonélvezője vagyok. Kell-e a fiam beleegyezése,- mert ő az egyik tulajdonos-, a két másik kiskorú gyerek a további tulajdonosok.

A tulajdonosi jogok a következők: az ingatlan birtoklása, használata, rendelkezés az ingatlannal.

A haszonélvezeti jog tartalma: birtoklás, használat. Ha mindkettő fennáll egy ingatlanon, a tulajdonost a rendelkezés joga illeti meg, míg a további jogok a haszonélvezőt.

A haszonélvező tehát az ingatlant nem adhatja el, nem cserélheti el, fordítva viszont igaz, hogy a tulajdonos a haszonélvező beleegyezése nélkül az ingatlant eladhatja, elcserélheti, de az ingatlant nem használhatja a haszonélvezet fennállása idején.

Ha haszonélvezettel terhelten a tulajdonos eladja vagy elcseréli az ingatlant, javasolt előtte, hogy a tulajdonos váltsa meg a haszonélvezeti jogot, azaz fizesse ki a haszonélvezőt az illetéktörvény 72.  §-a szerinti mértékben.

1 / 2 oldal12