Hévízen van egy egész évben használt nyaralóm. Be kell-e jelentenem ennek földterület használatát a földhivatalba?
Belterületi ingatlan (építési telek, udvar) használatát nem kell bejelenti az ingatlan-nyilvántartásba, csak a termőföldét.
Holtig tartó haszonélvezet van nevemre bejelentve egy zártkerti ingatlan esetében. A tulajdonos egy helyben lakó magyarbarátom. Be kell-e jelentkeznem a földhivatalban földhasználóként?
Igen, be kell jelentkeznie. Fontos tudnia, hogy a most hatályos rendelkezések szerint a holtig tartó, vagy 2033 évnél későbbi lejárattal kötött (haszonélvezeti, használati szerződéseket)- termőföld esetében- 20 év múlva lejártnak kell tekinteni
Be kell-e jegyeztetni az élethosszig tartó haszonélvezetet a földhivatalba?
Haszonélvezeti jog alapítása ügyvédi ellenjegyzéssel érvényes. Az okiratot az ügyvéd köteles 30 napon belül a földhivatalba benyújtani.
Ha magánszemélyek egymás között hoztak létre ilyen okiratot, az okiratot ügyvéd előtt kell megismételniük ahhoz, hogy a haszonélvezeti jog bejegyezhető legyen az ingatlan-nyilvántartásba.
Fontos tudni, hogy a hatályos jogszabályok szerint haszonélvezetet csak belterületi ingatlanra lehet alapítani, továbbá hogy egyenes ági rokonok között illetékmentes a haszonélvezet alapítása, míg nem egyenes ági rokonok között 4 % illetékfizetési kötelezettséggel jár.
Az illeték alapja ebben az esetben nem az ingatlan teljes értéke, hanem a haszonélvező életkora figyelembevételével számított érték.
Második házasságban élünk feleségemmel. Neki nincs gyermeke, nekem van két fiam az előző házasságomból, akikkel nem túl szoros a kapcsolat. Kettőnk nevén van egy badacsonyi lakóház fele-fele arányban.
Mivel jó pár évvel idősebb vagyok, és szeretnék gondoskodni a feleségem nyugalmas öregkoráról, szeretném tudni, mit javasol, mivel biztosíthatnám leginkább, hogy magyarországi ingatlant a feleségem zavartalanul használhassa, őt onnan senki ki ne tehesse halálom után.
Az ilyen esetekre általában azt javaslom , hogy egymás javára – ingatlanrészük terhére – alapítsanak szerződéssel haszonélvezeti jogot életük végéig szólóan.
A két haszonélvezeti jog ingatlan nyilvántartásba bejegyzése azt eredményezi, hogy bármelyikük is halna meg előbb a túlélő házastársat megilleti az ingatlan kizárólagos birtoklási és használati joga a teljes ingatlanra élete végéig.
Ez azért lesz így mert a túlélő házastárs a tulajdoni joga alapján eleve a fél ingatlant használhatja, míg a haszonélvezeti joga alapján megilleti őt a másik fél ingatlan kizárólagos használata is – élete végéig.
A haszonélvezeti jog ugyanis ebben az esetben erősebb a tulajdoni jognál ezért az örökösöknek biztosítaniuk kell az ingatlan használatát a túlélő házastárs részére annak élete végéig.
A végrendeletnél is kedvezőbb helyzetet eredményez a haszonélvezeti jog alapítás ,mert nem kell köteles részt fizetnie a túlélő házastársnak az örökösök javára.
A haszonélvezet alapítása ügyvédi okirattal történik, melyet a Földhivatal az ingatlan tulajdoni lapjára is rájegyez.
Ez biztosítja, hogy az örökös az örökrészét nem fogja tudni eladni, hiszen haszonélvezeti joggal terhelten az ingatlan eladása lehetetlen. Főleg azért is mert a túlélő házastárs egyidejűleg a fél ingatlan tulajdonosa is. Márpedig fél ingatlant haszonélvezeti joggal terhelten senki nem vesz meg. Hozzáteszem azt is, hogy tulajdonostársat – azaz a túlélő házastársat – a magyar jog szerint elővásárlási jog is meg illeti.
Válaszom a kérdésre : hogy a magyarországi ingatlant a felesége zavartalanul használhassa, őt onnan senki ki ne tehesse az Ön halála után azt feleség haszonélvezeti joga bejegyzése biztosítja leginkább az Ön fél ingatlanára.
A haszonélvezeti alapítása egyébként nem jár komoly illetékfizetéssel. Egy példán levezetem: ha a haszonélvező 65 évnél idősebb és a fél ingatlanrész értéke nyolc millió forint akkor mindössze egy alkalommal kell közel 200 Euró illetéket fizetnie a haszonélvezőnek a magyar adóhatóság felé.
A földműves az a belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár, aki mezőgazdasági vállalkozó, arany- vagy ezüstkalászos gazda szakképesítéssel rendelkezik,vagy ennek hiányában a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazoltan legalább három éve folytatja a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve az azokat kiegészítő tevékenységet. A megvásárolható föld maximális megengedett mértéke földműves esetében – a már tulajdonban vagy haszonbérletben lévő földet is számítva – 300 hektár.
A törvény megfogalmazása szerint a földműves Magyarországon egyéni vállalkozóként, őstermelőként, családi gazdálkodóként, gazdálkodó család személyesen közreműködő nagykorú tagjaként, önfoglalkoztatóként nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet főfoglalkozásként, élethivatásszerűen, vagy mellékfoglalkozásként folytatja, és legalább középfokú mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik.
Átadhatok-e ingatlant kiskorú unokám részére?
Igen, lehetséges. Javaslom az ajándékozást, mivel egyenes ági hozzátartozók között az ajándékozás illetékmentes.
Fontos tudni azonban, hogy eladási szándék esetén az unoka 18 éves kora betöltéséig az eladáshoz a gyámhatóság hozzájárulása is szükséges, és a szülőknek is alá kell írnia.
Ha ajándékozást követően öt éven belül eladásra kerül a lakóingatlan, azt is figyelembe kell vennie, hogy a vételi ár 25 %-a jövedelemadó alap lesz, és annak 16 %-át személyi jövedelemadóként meg kell fizetni.
Részletvétellel vásároltam egy lakóházat, ami még nincs teljesen kifizetve, de közben tőlem is megvenné valaki, aki már foglalót is szeretne fizetni a házra. Hogyan járjak el?
A részletvétel mindig úgynevezett tulajdonjog fenntartás mellett zajlik. Mivel szabály, hogy csak tulajdonostól lehet tulajdont szerezni, ezért fontos, hogy az eladás előtt az ingatlan tulajdoni joga az Ön nevére kerüljön.
Ennek módja, hogy a vételár hátralékát megfizeti, és az ön javára szóló tulajdonjog átruházó nyilatkozat a földhivatalba az Ön javára benyújtásra kerül.
Ha önerőből nem tudná a hátralékos vételárat megfizetni, javaslom, hogy vevőjével kössön előszerződést és ennek alapján, legalább annyi foglalót, ill vételár részletet kérjen a vevőjétől, hogy a ha hátralékos részletet ő meg tudja fizetni.
2009. május 18.-án vásároltunk egy építési telket. A 4 éves illetékmentesség most jár le. Kérhetem a NAV-tól a 4 évről 6 évre való illetékmentesség hosszabbítását?
2004. október 1. és 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, melyekben a vagyonszerző az igénybe vehető mentesség érdekében lakóház felépítését vállalta, a feltétel teljesítésének határideje, illetve az illeték felfüggesztésének időtartama – a vagyonszerző erre irányuló kérelme esetén – az illetékkiszabásra bejelentést követő 6 év. A kérelem előterjesztésének határideje, ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidő:
a) 2008. október 1. és 2010. január 15. között járt le, 2010. január 31.,
b) 2010. január 15-ét követően járt le, a lakóház felépítésére nyitva álló határidő lejárta.
Az Ön által leírtak alapján a hosszabbítás kérelmezhető.
Örököltünk három testvéremmel szüleinktől egy házat, melyet tavaly eladtunk 2,4mill. Ft-ért. Mindenki kapott 800.000 Ft-tot. Kérdésem, hogy mennyit ill. hogy kell adózni utána.
Adózásról csak abban az esetben kell gondolkodniuk, ha a jövedelem is keletkezett az eladásból.
Öröklés utáni eladásnál akkor van jövedelem, ha a hagyatéki eljárásban szereplő adó -érték bizonyítvány szerinti értéknél magasabb az eladási ár.
E kettő közötti különbözetet hívjuk jövedelemnek. Ha az rökléstől számított 1 éven belül keletkezik ez a jövedelem, 16 SZJA-t kell fizetniük a jövedelem után.
Adott egy idősebb házaspár, néhány évi házassággal, mindkettő külön vagyonnal – lakás- rendelkezik. Az egyik lakásában laknak.
Ha az a fél meghal, akinek a lakásában laknak, mi a helyzet örökösödés, haszon- élvezet terén?
A különvagyon halálesetén is az marad, tehát a házastárs nem örökli, nem keletkezik özvegyi joga rajta. Ha a lakott lakásra szerződéses haszonélvezetet nem lapítottak a másik házastárs javára – a birtoklás és használat joga is megszűnik.
A törvényes örökösök kérésére a lakást el kell hagynia és sajátjába költöznie.
