kifüggesztés címkével jelölt bejegyzések

Vissza lehet -e lépni a föld adásvételi szerződéstől?

Share Button

Van egy osztatlan közös tulajdonú, 1360 nm-es zártkerti telek fele tulajdonom (művelésből nem kivont). A másik rész tulajdonosa egyáltalán nem foglalkozott a telekkel, ezért javasoltam neki, hogy egy ismerősöm megvásárolja tőle.

Ebben meg is állapodtak, megkötötték az adásvételi szerződést, én pedig a vevő ismeretében lemondtam az elővásárlási jogomról. A kötelező 60 napos kifüggesztés utolsó napjaiban valaki a szerződést kötő ügyvéd számlájára elutalta a vételárat és az ügyvédi költséget.

A kérdéseim:

1. Az eladó visszaléphet-e az eladástól?  – Nem

2. Mivel semmiképpen nem akarok egy idegennel közös tulajdont, számára nem tartom fenn az elővételi jogról való lemondást, inkább megvásárolom én a telekrészt.

Hogyan valósítható meg az, hogy ne kerüljön egy idegen a résztulajdonba. Volt a tulajdonostársammal (a régi ismeretségünkre való tekintettel) egy szóbeli egyezségünk, hogy amennyiben valamelyikünk egyszer el kívánja adni a tulajdonrészét, azt felajánlja a másiknak, illetve csak olyan vevőnek adja el, akit a másik is szívesen elfogad. 

A földre megkötött szerződést sem visszavonni sem megszüntetni, sem attól elállni nem lehet. Így Ön már az ingatlant nem vásárolhatja meg.

 E körben a Kúria megállapításai :

A Ptk. szerint [5:81. § (1) bekezdés] a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és elő haszonbérleti jog illeti meg. Tulajdoni hányad tulajdonostárs részére történő eladása esetén a többi tulajdonostársat elővásárlási jog nem illeti meg. Azonban a Földforgalmi tv. a hatálya alá tartozó ingatlanok tulajdonjogának a megszerzésére speciális rendelkezéseket tartalmaz. A föld eladása esetén felsorolja azokat a személyeket, akiket a törvény szerinti sorrendben elővásárlási jog illeti meg. Közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetén sorrendben megelőzi a többieket a földműves tulajdonostárs.

A Kúria szerint tehát közös tulajdon esetében a tulajdoni hányad kívülálló részére történő értékesítése során a tulajdonostársat ebben a minőségben elővásárlási jog nem illeti meg, a törvény szerint a többi földművest megillető elővásárlási jogot megelőző elővásárlási joga csak akkor van, ha egyben földművesnek minősül. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonostárs a tulajdoni hányadát másik tulajdonostársnak értékesíti.

Mindez álláspontom szerint az jelenti, ha a földműves elővásárlóként bejelentkezett  – és mert Ön nem földműves – vele fogja az illetékes Megyei Földhivatal az adásvételi szerződést jóváhagyni, azaz a tulajdonos társ Ptk szerinti elővásárlási jogát megelőzi a Földforgalmi Törvényben írt elővásárlási joggal rendelkező földműves.

2013. évi CXXII. törvényben írt alábbi elővásárlási jogosultak jogai megelőzik a PTK szerinti elővásárlási jogosultak elővásárlási jogait.

  1. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
  2. a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
  3. b) a földet használó olyan földművest,
  4. ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
  5. bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
  6. bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
  7. c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
  8. d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
  9. e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

(2) *  Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott földművest – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi

  1. a) a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető azon helyben lakó földműves, aki tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatsűrűséggel
  2. aa) rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,
  3. ab)szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;
  4. b)a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;
  5. c) a kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása;
  6. d) a szántó művelési ágban nyilvántartott terület eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja vetőmag előállításhoz szükséges terület biztosítása.

(3) *  A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte.

(4) *  Az (1) bekezdés c)-e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:

  1. a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
  2. b) fiatal földműves,
  3. c) pályakezdő gazdálkodó.

Megjegyzés: a legjobb megoldás az lett volna, ha Ön veszi meg tulajdonostársától a fél ingatlant – így 1 / 1-ed tulajdona lehetett volna – mely adásvételi szerződést sem kifüggeszteni sem jóváhagyatni nem kell, elővásárlás nincs. Kizárólag biztonsági okmányon kell az okiratot elkészíteni és azonnal be lehet nyújtani az illetékes földhivatalhoz a tulajdonjog változás átvezetése végett.

Figyelembe lehet-e venni a kifüggesztéses eljárásnál a jövőben megszerzendő gazda végzettséget?

Share Button

Érdekelne, hogy Önnek van e arról tudomása, hogy egy kifüggesztési eljárást el lehet- e indítani, akkor, amikor még az aranykalászos gazda képzés nincs befejezve? De mire lejár a kifüggesztési idő, addigra a képzés véget ér, a képzettség érvényes lesz.

A kifüggesztési eljárás az adásvétel eljárásával és a szerződésnek az illetékes jegyzőhöz megküldésével kezdődik és zajlik. A szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevő földműves vagy sem. Az illetékes megyei földhivatal a szerződést annak aláírása napjára visszaható hatállyal hagyja jóvá.

Ki kell-e függeszteni a kivett kertet?

Share Button

Ki kell -e függeszteni eladás előtt az alábbi besorolású ingatlant? A tulajdoni lapon zártkertként megjelölt, az alrészlet adatok művelési ág/kivett megnevezés / kert. Így szerepel az ingatlan adatai pont alatt.

Ha a tulajdoni lapon az ingatlannak aranykorona értéke nincs feltüntetve – mert olyan zártkert ami kivett művelési ágú – eladása esetén sem kifüggeszteni sem jóváhagyatni nem kell az adásvételi szerződést.

Eladható-e osztatlan közös tulajdonú mezőgazdasági terület egy része?

Share Button

Egy zártkerti ingatlanról – szőlő,gyümölcsös – van szó, amely 1/2 részének vagyok tulajdonosa.A másik 1/2 tulajdonosa az állam. 

Sajnos a részemet nem vonattam ki művelés alól, amikor erre egyszerűen lehetőség lett volna, mivel nem voltam tisztában ennek következményeivel.Most van valaki, aki megvenné az én tulajdonrészemet, vállalva, hogy a másik 1/2 részt majd valahogy megveszi, megszerzi stb. a másik tulajdonostól.

Amióta ez komolyabban felmerült,mindenféle rémtörténetet hallottam a művelés alóli kivonás bürokratikusságáról.

A kérdésem az, hogy amíg nincs kivonva művelés alól, eladhatom-e hivatalosan a részemet, és majd az új tulaj intézi a kivonatást,vagy nekem kell intéznem az egészet, és addig kétséges lesz az eladás jogszerűsége.

Az ingatlan fele önállóan forgalom képes, eladható. Elővásárlási jog illeti a tulajdonostársat, ha van hegyközség annak tagjait, földműveseket.

Az adásvétel kifüggesztés és jóváhagyás után érvényes, mely kb. 6 hónapot vesz igénybe. A vevő a tulajdoni joga bejegyzését követően intézheti tovább az ingatlan jogi sorsát.

Javasolt az ingatlan természetben eladói kizárólagos használati helyét és mértékét a szerződésben rögzíteni vagy ahhoz vázrajzként mellékelni.

Érvényes-e a föld adásvételi szerződés, ha az eladó a kifüggesztés ideje alatt elhalálozik?

Share Button

Egy adásvételi szerződést kötött édesapám egy szántóföld eladásáról.Sajnálatos módon az önkormányzathoz kifüggesztés után 5 nappal meghalt. Most van egy rá jelentkező elővásárlásra jogosult, így nem tudjuk mi a teendő. Mi a testvéremmel nem szeretnénk eladni ezt a földet mint örökösök.

Szerződő fél halála jogi hatása eltérő ha hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződésről van szó vagy ha nem. Ez utóbbi esetben a szerződés a földhivatalba benyújtható, a tulajdonjog változás átvezethető. Az első esetben a következő a helyzet:

az illetékes  megyei Földhivatali jóváhagyás  megadásáig a szerződés nem jön létre, de a felek a nyilatkozatukhoz kötve vannak. A jóváhagyás megtörténtével a szerződés a megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. Ez a joghatás azonban nyilvánvalóan csak akkor következhet be, ha a hozzájárulás megadásakor még van a feleknek egyező akaratnyilvánításon alapuló megállapodása.

Álláspontom szerint ha jóváhagyásra szoruló szerződés megkötését követően de  a jóváhagyás  megadása előtt az eladó meghal  akkor a  halála napján az eladó  szerződéses nyilatkozatához kötöttsége megszűnik . Ehhez képest  a jóváhagyás  megtételekor már nem lenne meg (nincs meg)  a szerződő felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata, ezért a jóváhagyás  nem eredményezheti  a szerződés visszamenőleges hatállyal történő létrejöttét. A jóváhagyás nem hatályosulhat  halott eladóval. Az alábbi kúriai döntés is megerősíti a jogutódlás szükségességét.

Kúria Kfv. VII. 37.499/2018-as számú döntéséről.

Az adott földforgalmi ügyben az eladó az adásvételi szerződés jegyző általi kifüggesztése és a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása közötti időben elhalálozott. Erről a tényről az elsőfokú bíróság szerzett tudomást, az elővásárlási jogával sikertelenül élő magánszemély által kezdeményezett perben. Az elsőfokú bíróság hivatalból és nem a kereseti kérelem alapján vizsgálta a határozat kézbesítésének szabályszerűségét, majd az alperesi döntést lényeges eljárási szabálysértés megállapítása mellett hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte, előírva a jogutódlás megállapítását és a határozat jogutódok részére történő kézbesítését.

A Kúria elvi döntésében megállapította:

A bíróság a kereseti kérelemhez kötve van, hivatalból csak kivételes esetben járhat el.

A hatósági eljárásban való jogutódlásról – kérelemre indult eljárásban – a kérelmező jogutódjának kérelmére és legkésőbb az objektív határidőn belül dönthet a hatóság. Földforgalmi ügyben a régi Pp. 54. § (1) bekezdése alapján is vizsgálható, hogy az eladó jogutódai a közigazgatási perbe beavatkozhatnak-e.

 

Hogyan lehet lemondatni elővásárlási jogáról a fel nem lelhető tulajdonost?

Share Button

Kérdésem az lenne, hogy művelés alól ki nem vont, zártkerti, osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetében, az Önkormányzati tulajdonos résztulajdonát meg lehet-e vásárolni kifüggesztés és a többi tulajdonos hozzájárulása nélkül? Hogyan vásárolható meg egy ilyen ingatlan, ha több tulajdonos sem fellelhető/elérhető.

A Földforgalmi Törvény hatálya alá tartozó zártkert eladásakor a kifüggesztés/jóváhagyás nem mellőzhető és a tulajdonos társakat is le kell mondatni elővásárlási jogukról a tulajdoni lapon szereplő címükre küldendő tértivevényes ügyvédi megkereséssel.

Ki kell-e függeszteni a tanya megnevezésű ingatlant?

Share Button

Vásároltam külterületi ingatlant, 860 m2 területen 57 m2 régi vályogépülettel,víz, villany, gáz közművekkel, 0, azaz nulla az aranykorona értéke és művelés alól teljesen ki van vonva – önmagában azzal, hogy a “tanya” szó szerepel az ingatlan megnevezésében, a Földhivatal szerint ki kell függeszteni, mert termőföldnek minősül.

Ez azzal járhat, hogy más vevők előnyt élvezhetnek. Az épület mindig is lakóházként szerepelt, utca, házszámmal. Azonban nincs építési, használatbavételi engedély, a tulajdonos elhalt, az örökösök nem találtak ilyen iratokat. Milyen lehetőség van arra, hogy ne kelljen kifüggeszteni, hogy a Földhivatal bejegyezze a tulajdonjogot?

A tanya művelési ágú ingatlan a Földforgalmi Törvény hatálya alá tartozik, függetlenül attól, hogy van vagy nincs rajta aranykorona. Ezért annak vételéhez elengedhetetlen a kifüggesztési/jóváhagyási eljárás.

 

Ajándékozható-e termőföld nem közeli hozzátartozónak?

Share Button

Termőföld ajándékozásánál ki kell-e függeszteni bizonyos ideig ha az ajándékozás nem családon belül történik meg és nem rokoni ágon történik ? (ismerős,szomszéd stb)

A földforgalmi törvény nem engedi meg a közeli hozzátartozókon túli fölajándékozást. Ez azt jelenti, hogy a vér szerinti egyenesági rokonok egymás között ajándékozhatnak földet, beleértve  a testvéreket  is – kifüggesztés és jóváhagyás nélkül. Az ilyen szerződést biztonsági okmányon kell elkészíteni és azonnal benyújtható az illetékes földhivatalhoz a tulajdonjog változás átvezetése céljából.

Unokaöccs részére lehet-e termőföldet ajándékozni?

Share Button

Férjem örökölt 2/4 földet az édesapja után. Területe: 4776 m2 (ez a teljes terület) művelési ága: Szántó, minőségi osztálya: 4 Arany korona értéke: 9.12

A közjegyzői határozat szerint 360000 Ft az értéke. A területet az unokaöccse használja sok éve (meg is vette, csak nem jelentette be a hivatalnak, így elévült).

Férjem oda szeretné ajándékozni neki (hisz már úgy is az övé). Megteheti-e?

Az unokaöcs nem rendelkezik semmilyen képesítéssel.Ki kell-e valahol függeszteni?

Földet ajándékozni egyenes ági közeli hozzátartozónak lehet, mely körbe a testvér is beletartozik. Az unokatestvér csak adásvétellel szerezheti meg a föld tulajdonjogát. Magánszemélyként 10.000 m2 földet szerezhet, melybe a meglévő is beszámít.

Az adásvételt 60 napra ki kell függeszteni, elővásárlás miatt és 8 hónap az engedélyezési eljárás.

Szántó eladásánál mikor kaphatja meg az eladó a vételárat?

Share Button

Szántóföld adásvételi szerződést aláírtam, jelenleg kifüggesztés alatt van visszavonható e? Én adtam el, semmi pénzt nem kaptam még.

Föld adásvételétől az illetékes megyei földhivatal határozat hozataláig érvényesen elállni nem lehet, a jóváhagyással a szerződés aláírása napjára visszaható hatállyal érvényessé válik és bejegyezendő az illetékes földhivatalnál a tulajdonjog változás.

A vételár általában a szerződés érvényességét követően fizetendő az eladónak.

 

1 / 8 oldal12345...Utolsó »