kizárólagos használati megállapodás címkével jelölt bejegyzések

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan egy részének eladásakor megilleti-e az elővételi jog a tulajdonos társat?

Share Button

Osztatlan közös tulajdonú ingatlanunk van, négy tulajdonossal,melynek kizárólagos használatát a három tulajdonos szavazati többséggel szabályozta.

A szavazati többséget szabályozó tulajdonosok el akarják adni a használattal szabályozott tulajdonrészüket. Megtehetik? A vásárló OTP hitelből vásárolna.

Mind a négy tulajdonos beleegyezése szükséges, vagy elég a negyedik tulajdonos elővásárlási jogának lemondása?

A közös tulajdon feljogosítja a tulajdoni hányadát eladni nem kívánó tulajdonost, hogy ugyanazon áron, ugyanazon feltételekkel, ahogy harmadik személy vevő vásárolna, éljen elővásárlási jogával.

Ha él ezen jogával, az ingatan kizárólagos tulajdonosa lesz és kizárólagos használója. Ha nem él ezen jogával a Vevő mint Eladók jogutóda a már kialakult esetleg okiratban is rögzített használati rend, vázrajz szerint használhatja adásvétel tárgyát.

Hogyan adható el osztatlan közös tulajdonú földterület egy tört része?

Share Button

Egy 1000 m2 nagyságú osztatlan közös tulajdonú teleken két tulajdonos 5/6 és 1/6 arányban tulajdonos. Az 1/6 tulajdonnal rendelkezőnek kizárólagos használati szerződése van a részarányát 100 m2-el meghaladó területre.

Az 5/6 tulajdonosának két örököse van. A kérdés: az egyik örökös eladná az őt illető 5/12 részt, vagy csak az 5/12 mínusz a ráeső 100m2/2 vagyis 50 m2 adhat el?

Földmérő által készített kizárólagos használati rendet tartalmazó vázrajz egzaktul meghatározza valamely osztatlan közös tulajdonostárs a tulajdoni hányadától eltérő  többlethasználatát.

A vázrajz alapján készíthető ügyvédi okirat az ingatlan-nyilvántartásba is benyújtható. A közhiteles ingatlan-nyilvántartás és az említett okiratok biztosítják harmadik személy vevő többlethasználatát is.

A harmadik személy vevő az adásvétele során mindig tulajdoni hányadot vásárol és, mint eladója jogutódja ezáltal jogosult a tulajdoni hányadhoz képest eltérő mértékű használatra.

Milyen jogi megoldással használhatom legálisan a szomszédom telkét?

Share Button

A szomszédaim idősebb emberek, nem akarnak már földműveléssel foglalkozni ezért felajánlották, hogy a hátsó kertjüket (belterületi ingatlan, kivett lakóház, udvar besorolású telek hátsó része) eladnák nekem. Ehhez meg kellene osztani az ingatlanjukat, hogy a hátsó kertjeiket kitevő 400-600 m2-nyi telekrészt határrendezéssel az én ingatlanomhoz csatolhassam.

Ez a földhivatal szerint földmérő bevonásával, megosztási tervvel meg minden mizériával elég tetemes összeg lenne. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a településen létezik minimális telekméret, ezért valószínűleg nem kivitelezhető a megosztás azon a nyomvonalon, ahogy azt a szomszédaim és én szeretnénk. A ház formája határozza meg a minimális telekméretet ami jelen esetben 800 m2 lenne így nem lehet 400 m2-t leválasztani az 1016 m2-es telekből.

Itt a telkek négyzetméterára 100-150 forint között alakul, így ha lehetséges is a területrendezés, annak adminisztrációs díja többszörösen meghaladná a telkek értékét. A szomszédok minden megoldásban benne lennének, csak azt kérik, hogy építsek kerítést és gondozzam a kertet mert a másfél méteres gaz miatt a jegyző bírsággal fenyegeti őket.

Megoldás lehet, ha a két ingatlant összevonják – földmérővel – osztatlan közös tulajdonba és készítenek egy természetben kizárólagos használati megosztást – akár földmérő nélkül – hogy a tulajdoni hányadtól eltérően ki melyik földrészletet használhatja kizárólagosan. Mivel belterületi ingatlanról van szó, a bérlet és a szívességi használati konstrukció is megoldás lehet.

 

Érdeklődnék, hogy a sima bérleti szerződés ad-e megfelelő keretet arra, hogy a szomszédaim hátsó kertjeit hosszútávra (pl: 25-30 évre) bérbe vegyem?

Mi történik, ha a szomszédom, akivel a szerződést kötöm elhalálozik? Az örököst köti-e a bérleti szerződés?

Milyen jogai vannak az osztatlan közös tulajdonú ingatlan tulajdonosainak?

Share Button

Osztatlan közös udvarban lakom. 4 házrész van, mi leghátul lakunk. Az 1 lakó kerítéssel meg egyéb tárgyakkal lezárta az első részt. Egy pirinyó kis sávban közlekedünk, a kukát éppen hogy ki tudom vinni. Mi autóval stb be se tudunk állni az udvarba. A nagyobb kaput számkombinációs lakattal lezárja, kódját nem adta meg. A villanyóránk legelöl van 1 kis helységben, azt is zárja, kulcsunk nincs.

Több vitánk volt már ezek miatt. Fel akart jelenteni ingatlan megsértés miatt. Azt mondja az a rész az övé. Az ingatlan kertjét csak én gondozom, füvet nyírok, havat lapátolok stb. Az egész járdát, a telken belül is én lapátolom télen, az ő részük előtt is.

Ilyen esetben mik a tulajdonosok jogai és kötelességei? Elzárhatja az első részt?? A tulajdoni lapban nincs semmilyen megosztás csak az adásvételi szerződésében.

Tulajdonos társak közötti kizárólagos természetbeni használati rend megfogalmazása az adásvételi szerződésben is történhet.

Ha minden tulajdonostárs aláírásával magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el, akkor egyenértékű a külön íven esetleg  földmérői vázrajz alapján készített használati megosztással.

Fontos tudni, hogy ingatlan eladás esetén a használati rendet az új vevőnek is magára nézve kötelező érvényűnek kell elfogadnia.

Ezen szabályok bármely tulajdonostárs által történő megsértése ellen a jogosult tulajdonostárs tiltakozhat, birtokvédelmet kérhet. Ha a szabályozás nem megfelelő közös megegyezéssel módosítható.

Hogyan adható el az osztatlan közös tulajdonú földterület egy része?

Share Button

Négyen örököltünk 1ha földet, hárman el szeretnénk adni egyben a saját részünket. Van-e rá lehetőség, hogy kiméressük és eladjuk?

Osztatlan közös tulajdoni hányad/ok eladása esetén a nem eladó tulajdonostársnak elővásárlási joga van a Ptk. szerint. A Földforgalmi törvény alapján regisztrált földműveseknek is elővásárlási joguk van.

A természetben kizárólagos használati rendet valamennyi tulajdonostárs közösen megállapíthatja és arról földmérővel vázrajzot készíttethet. Ezáltal a vevő a minden tulajdonostárs által aláírt vázrajznak megfelelő használati rend alapján vásárolhatja meg az ingatlant.

Kötelező-e osztatlan közös tulajdonú ingatlannál használati megállapodást kötni?

Share Button

Lehet- e bármilyen jogszabályban fellelni, illetve hivatkozni a következőre: osztatlan közös tulajdonnál Ingatlan használati megosztási szerződés megkötése kötelező.

Közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonostársai szóbeli, írásbeli megállapodással vagy ráutaló magatartással szabályozhatják ingatlanuk természetbeni használatát.

Használati megosztási vázrajz készíttetését közösön elhatározhatják –azt alá is kell írniuk- és ehhez ügyvéd vagy közjegyző által készített okiratot is aláírhatnak, de erre nincs jogszabályi kötelezettségük.

Mennyi a zártkertek beépíthetősége?

Share Button

Osztatlan közös tulajdonú zártkert egy része (720 m2)az én birtokomban van. Kezdeményezhetem az ‘osztatlan közös’ megszüntetését, hogy a rám eső hányad a magántulajdonom lehessen?

Jelenleg hány százalék a zártkerteknél a beépíthetőség? Ha van már a zártkerten téglaépület, melyet bővíteni akarok de a kész ház nem haladja meg az 50 m3-t és a 3 m gerincmagasságot kell rá építési engedélyt kérnem? vagy elég csak bejelentenem az építés megkezdését?

720 m2 ingatlan telekalakítással tovább nem osztható. A közös tulajdon megszüntetése vagy megváltással történik (egyik tulajdonostárs a másikat kifizeti) vagy árveréssel szüntethető meg. Ez utóbbi esetben a végrehajtáson befolyó összeg a tulajdoni hányadok arányában kerül felosztásra a tulajdonosok között.

Javaslom, hogy kizárólagos természetbeni használati megosztási vázrajzot készíttessenek földmérővel, így biztosítva lenne minden tulajdonosnak az általa használt ingatlanrész kizárólagossága.

A zártkerti beépítés általában 3%, de az OTÉK ezt 10%-ra módosította. Az adott önkormányzatra csak azt követően vonatkozik a 10%, ha ennek megfelelően a rendezési tervét már módosította.

Szükséges-e az osztatlan közös tulajdonostárs hozzájárulása lótartáshoz?

Share Button

Ha egy osztatlan közös tulajdonban lévő telken vásárolok egy önálló családi házat (a telken ezen kívül még egy családi ház van), és a házhoz tartozó telekrészek kapcsán van érvényes használati megállapodás, ill a “saját” telkem le is van kerítve, akkor a másik tulajdonostárs beleszólása/engedélye kell ahhoz, ha lovat szeretnék a telekrészemen tartani és az ehhez szükséges könnyűszerkezetes építményt is meg szeretném építeni rá, vagy a használati megállapodás lefedi, hogy azt csinálok a telekrészemen, amit akarok?

Engedélyhez kötött tevékenység folytatásához vagy felépítmény létesítéséhez – osztatlan közös tulajdon esetén – a tulajdonostárs hozzájárulása szükséges.

Az ingatlanhasználati- megállapodás a hozzájárulást nem váltja ki, hiszen az ilyen megállapodás az adásvételi szerződéskori állapotot tartalmazza részletezve benne, hogy mely tulajdonostárs milyen mértéket használhat kizárólagosan a telekből és a rajt álló felépítményből.

Hogyan önállósíthatóak az osztatlan közös területen álló épületek?

Share Button

Van egy ingatlanunk, ami egy helyrajzi számon van különálló épületekkel ami összesen 2563 m2. A telekrészeket egymástól kerítés választja el. Bejárat mindenütt az utcafrontra külön bejáratokkal. A mi telkünk a házzal 700 m2-es.

Hogyan lehetne ezt leválasztani önállósítani? Az új törvény szerint lehet e valamennyit beépíteni építési engedély nélkül?

Több felépítmény egy telken azért alakul ki, mert a telek nem megosztható. Az illetékes önkormányzat építésügyi hatósága hatáskörébe tartozik ennek eldöntése.

Önálló helyrajzi számra társasházasítás útján kerülhet az Ön 700 m2-es területe a felépítménnyel. Ehhez valamennyi tulajdonostárs egyetértése és a társasház alapító okirat aláírása is szükséges.

Jó megoldás lehet még, ha a tulajdonostársak a fennálló használati jogviszonyok alapján természetbeni kizárólagos használati megállapodást kötnek. Ehhez egy földmérő által készített vázrajz is mellékelhető. Ilyen esetben a tulajdoni hányadok önállóan jelzálogjoggal terhelhetőek.

Eladható-e egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan egyik tulajdonosra eső része?

Share Button

Testvéremmel fele-fele arányban van egy házunk ahol Ő él egyedül.

A házat én szeretném eladni, de Ő sokat akar érte kérni, kb annyit szeretne a fele házért, mint amennyit az egész ér.

A részemet nem tudja megvenni. El tudom- e adni az én részem valakinek, ami egy osztatlan közös?

A bíróságon nagyon sokat kellene fizetnem és azt én sem tudom vállalni. Az az ár amit mondtam neki nem érdekli.

Ha vevőt talál az 1 / 2-ed tulajdonú ingatlanára az adásvételi szerződés érvényesen megköthető. Ebben az esetben természetbeni kizárólagos használati megállapodást érdemes kötni a vevő és a testvér között az ingatlan és a telek használatára vonatkozóan. A tulajdonostárs testvérét elővásárlási jog illeti meg.

1 / 2 oldal12