kizárólagos természetbeni használati megosztás címkével jelölt bejegyzések

Hogyan adható el az osztatlan közös tulajdonú földterület egy része?

Share Button

Négyen örököltünk 1ha földet, hárman el szeretnénk adni egyben a saját részünket. Van-e rá lehetőség, hogy kiméressük és eladjuk?

Osztatlan közös tulajdoni hányad/ok eladása esetén a nem eladó tulajdonostársnak elővásárlási joga van a Ptk. szerint. A Földforgalmi törvény alapján regisztrált földműveseknek is elővásárlási joguk van.

A természetben kizárólagos használati rendet valamennyi tulajdonostárs közösen megállapíthatja és arról földmérővel vázrajzot készíttethet. Ezáltal a vevő a minden tulajdonostárs által aláírt vázrajznak megfelelő használati rend alapján vásárolhatja meg az ingatlant.

Mi történik, ha a társtulajdonos nem írja alá a használati megállapodást?

Share Button

Nővéremmel közösen örököltünk egy 2640 m2 zártkerti ingatlan fele részét. A terület másik 1320 m2 részét unokanővérünk örökölte.

A terület eredetileg édesapánk és nővére tulajdonát képezte 1/2 – 1/2 arányba. Édesapám a 70-es évek közepén épített egy présházat az általa használt területen. Ekkor a nővére írásban lemondott az épülő felépítménnyel kapcsolatban minden jogáról. A présházat szüleim komfortosították, villanyt, vizet vezettek be és átalakították nyaraló épületté.

Édesapánk halála óta édesanya tartja karban az épületet és műveli a szőlőt. Tavaly novemberben a saját tulajdoni hányadunk eladásra került. Idén január 13-án aláírtuk az adás-vételi szerződést és elindítottuk a kifüggesztést és a törvényi előírásoknak megfelelően a társtulajdonosnak megküldtük a szerződést, hogy nyilatkozzon az elővásárlási jogával kíván-e élni vagy sem.

Közben a közös tulajdon miatt használati megosztást készítettünk a felmenőink által tradicionálisan használtak szerint, amit megküldtünk a társtulajdonosnak. A társtulajdonos unokanővérünk viszont levelünkre nem reagál – tértivevénnyel igazolható a levél átvétele – nem hajlandó nyilatkozni az elővásárlásról és a használati megosztás vázrajzát sem írja alá.

A vevőnk az elhúzódó ügy és a nyilatkozat hiánya miatt el akar állni a szerződéstől. (Közben a Megyei Kormányhivatal engedélye is megérkezett). Mit tanácsol Ügyvéd Úr? Mit lehet tenni ebben az esetben, amikor a társtulajdonos rosszindulatúan akadályozza az általunk használt terület eladását?

A megyei földhivatali jóváhagyást követően az adásvételi szerződés érvényes, attól elállni nem lehet. A vevő a tulajdoni joga bejegyzését követően köthet a tulajdonostársakkal érvényes természetbeni kizárólagos használati megosztási megállapodást.

Kötelező-e osztatlan közös tulajdonú ingatlannál használati megállapodást kötni?

Share Button

Lehet- e bármilyen jogszabályban fellelni, illetve hivatkozni a következőre: osztatlan közös tulajdonnál Ingatlan használati megosztási szerződés megkötése kötelező.

Közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonostársai szóbeli, írásbeli megállapodással vagy ráutaló magatartással szabályozhatják ingatlanuk természetbeni használatát.

Használati megosztási vázrajz készíttetését közösön elhatározhatják –azt alá is kell írniuk- és ehhez ügyvéd vagy közjegyző által készített okiratot is aláírhatnak, de erre nincs jogszabályi kötelezettségük.

Hogyan szabályozható a közös tulajdonú ingatlan használata?

Share Button

1990-ben szüleimtől ajándékba kaptam egy közös osztatlan tulajdonban lévő ingatlanból egy telekrészt, amire 4 éven belül lakóházat kellett építenem.

Utcafronton található a szülői ház, ami romos állapotú, az én házam az udvarban épült. 7 éve elköltöztünk onnan én is a gyermekeimmel, édesapám elhunyt, édesanyám is elköltözött. 

Az általam épített lakóházban a testvérem lakik a családjával szívességi lakhasználóként. Eleinte próbáltuk eladni az ingatlanokat közösen, majd külön-külön, de mindig kútba esett az ügylet.

A telket nem lehet megosztani sem, s az épület nem lett földmérővel feltérképezve és a földhivatalba bevezetve sem. A testvérem szeretné megvásárolni a tulajdonrészemet,(amit azóta a gyerekeimre írattam), de szeretnénk legalább egy használati megosztást, mivel édesanyám úgy gondolja, hogy az általam épített ház az ő tulajdona is és ő is rendelkezhet vele (kiadhatja albérlőknek stb.).

Szeretném, ha a húgoméknak lenne tető a fejük felett és ezt a többi tulajdonostársak figyelembe vennék, illetve ne tartsanak igényt az én tulajdonomra.

A gyermekei általi ingatlan eladási szerződésben javaslom rögzítsék külön pontban  a természetben kizárólagos használati rendet vagy mellékeljenek hozzá , minden tulajdonos által aláírt , földmérő által készített természetben kizárólagos használati  megosztási vázrajzot.

Hogyan önállósíthatóak az osztatlan közös területen álló épületek?

Share Button

Van egy ingatlanunk, ami egy helyrajzi számon van különálló épületekkel ami összesen 2563 m2. A telekrészeket egymástól kerítés választja el. Bejárat mindenütt az utcafrontra külön bejáratokkal. A mi telkünk a házzal 700 m2-es.

Hogyan lehetne ezt leválasztani önállósítani? Az új törvény szerint lehet e valamennyit beépíteni építési engedély nélkül?

Több felépítmény egy telken azért alakul ki, mert a telek nem megosztható. Az illetékes önkormányzat építésügyi hatósága hatáskörébe tartozik ennek eldöntése.

Önálló helyrajzi számra társasházasítás útján kerülhet az Ön 700 m2-es területe a felépítménnyel. Ehhez valamennyi tulajdonostárs egyetértése és a társasház alapító okirat aláírása is szükséges.

Jó megoldás lehet még, ha a tulajdonostársak a fennálló használati jogviszonyok alapján természetbeni kizárólagos használati megállapodást kötnek. Ehhez egy földmérő által készített vázrajz is mellékelhető. Ilyen esetben a tulajdoni hányadok önállóan jelzálogjoggal terhelhetőek.

Hogyan értékesíthető osztatlan közös tulajdonú ingatlan egyik része?

Share Button

Van egy 710m2 ingatlanunk 1:1 tulajdonban. Az ingatlanra két utcáról van bejárat ill. van utcafront. Az ingatlanon két épület van egy 108m2 családi ház és egy 48m2 épület amire üzlethelyiségként van használatba vételi engedélyünk. Utóbbiban is van fürdő, wc, konyha, de jelenleg garázsként és raktárként használjuk.

Szeretnénk megosztva külön-külön eladni. Mivel településünkön minimum 530m2 az építési telekméret, ezért a külön helyrajzi szám kérése nem lehetséges.

Hogyan lehet megosztani az eladáshoz, mi a teendőnk? Csak ügyvédileg lesz megosztva vagy a földhivatalban is a tulajdoni lapon?

Ha egy ingatlan részt kívánnak eladni – amely műszakilag leválasztható – javaslom hogy természetben kizárólagos használati  vázrajzot készíttessenek földmérővel és ennek megfelelően értékesítsék azt .

A vázrajz alapján – a vevővel  ügyvédi okiratba lehet foglalni hogy eladó és vevő mely ingatlanrészt használja kizárólagosan – a közös tulajdon fennállása mellet.

A kizárólagos használati megállapodás a jogutódokra nézve is kötelező.

Összevonható-e két telek annak érdekében, hogy építeni lehessen rá?

Share Button

Egy település külterületén található egy 817 nm2-es mk1-es besorolású ingatlan. A helyi szabályzat szerint min. 1500 nm2-es telek szükséges a beépíthetőséghez (3%).

Lehetséges-e, hogy a szomszédos telektulajdonossal megegyezünk egy telekegyesítésről, mely után az új terület meghaladja az 1500 m2-t, és ezek után az osztatlan közös telekre érvényes lesz-e a beépíthetőség.

A szomszédos telkek összevonása olyan osztatlan közös tulajdont eredményez, mely térmértékét tekintve megengedi az Önök által igényelt beépíthetőséget.

Fontos tudni azonban, hogy ezt követően a közös tulajdon szabályai szerint kell eljárniuk.

Arra is van lehetőségük, hogy egy vázrajz készítése mellett természetben kizárólagos használati szerződést kössenek egymással, akár a telekösszevonással egyidejűleg.

 

Megszüntethető-e az osztatlan közös tulajdon, ha a területi megosztáshoz a telek nem éri el egyenként a szükséges mimális mértéket?

Share Button

Szomszédommal osztatlan közös földtulajdonunk van amire külön külön családi házat építettünk /használati megállapodással/.

Most derült ki számunkra hogy ez a közös tulajdon nem osztható meg mivel 1632 nm -es a terület és a megosztáshoz egyenként 1500 nm kellene. Így a két ingatlan is jogilag közös: Valóban ez a helyzet? Mit tehetünk hogy 1/1 tulajdonosok legyünk?

Az osztatlan közös tulajdon hátránya, hogy meghatározott tulajdoni hányadok szerint van a tulajdonlás. Előnye viszont, hogy bármelyik tulajdonostárs eladása esetén a másiknak elővásárlási joga van. Ez elvezethet az 1/1-ed tulajdonláshoz.

Ha az ingatlan -mérete miatt- nem megosztható, akkor az 1/1 ház külön helyrajzi számra, hozzá tartozó telekkel nem tehető.

Lehetőség van az épületek önálló helyrajzi számra történő kiemelésére, mely esetben az épületek 1/1-ed önálló helyrajzi számra kerülnek, de a telek továbbra is közös tulajdonban marad használati megosztás szerint.

 

Osztatlan közös telekrész megvásárlása

Share Button

Két ikerház van egymás mellett. A mögöttünk lévő L alakú telek eladó. Az ikerházak lakói szeretnénk megvenni a mögöttünk lévő telket. Az egyik lakó felajánlotta, hogy az ő nevére vegyük meg, majd egy ügyvéddel fektessük le melyik terület kié. Ez szabályos így? Nem lehet ebből később problémánk?

Osztatlan közös tulajdonba javaslom a vásárlást, és ezzel egyidejűleg a kizárólagos természetbeni használati megállapodás aláírását.

Osztatlan közös tulajdon értékesítése

Share Button

Örököltem egy családi ház ¼ osztatlan közös tulajdonát. A nagy házból enyém 3 szoba, konyha, fürdő, és a kiskertből a terület 1/3-a. Nincs szükségem az ingatlanra, el szeretném adni. Rajtam kívül van még 6 tulajdonostárs, mit tegyek?

Két módját javaslom az értékesítésnek:

Az egyszerűbb, hogy a jelenlegi használati viszonyok alapján keressen vevőt, akit tájékoztat a fennálló helyzetről, és aki ezt elfogadja. Ha a vevőt megtalálta az ingatlanrészre, akkor az adásvétel kapcsán a tulajdonostársak írásban lesznek felszólítva elővételi joguk gyakorlására.

A tulajdonostársak közül ugyanis ugyanolyan feltételekkel megvásárolhatja az ingatlanrészt. Ha viszont nem élnek ezen jogukkal, úgy az elővételi joggyakorlásban írt határidő eltelte feljogosítja a vevőt a tulajdonjog megszerzésére.

Javaslom az adásvételi szerződésbe foglalják bele a hosszú évek során kialakult használati rendet.

Az értékesítés másik módja (bonyolultabb): ha a vevő igényli, készítsen a tulajdonostársaival közösen egy természetbeni kizárólagos használati szerződést, amelyben minden tulajdonostárs kizárólagos használata rögzítésre kerül. Ehhez földmérőt is igénybe lehet venni, aki ezen használatot vázrajzon rögzíti.

 

1 / 2 oldal12