Anyám 2014.januárba eladta a lakását az árát nekem ajándékozta.Azóta nálam van. Testvéremnek jár-e majd a köteles rész és mennyi?
Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül elajándékozott ingatlan értéke beszámítható a köteles rész alapjába. A köteles rész nem automatikusan jár, azt az arra jogosultnak igényelnie kell az illetékes közjegyző előtti hagyatéki eljárásban.
A köteles rész mértéke a törvényes örökrész egyharmad.
Édesanyám végrendelkezni kíván a tulajdonában lévő házas ingatlanról. Két gyermekemet, unokáit jelölné meg, 50-50%-ban örökösnek. A végrendeletben az én számomra egy nyaralót hagyományozna 100%-ban. Ezt megteheti, nem lesz probléma majd anno a hagyatéki tárgyalásnál, mivel én lennék az egyedüli örökös?
Itt most a köteles részre gondolok….hivatalosan nem akarnák nekem megadni? Én úgy gondolom, hogy a nyaralóval én meg kapnám ami nekem jár.
Még annyi, hogy a végrendeletet készítheti ügyvéd, vagy közjegyzőnek kell-e elkészíteni? Ráadásul letétbe is helyezné édesanyám a végrendeletet, ezt hol teheti meg?
A végrendeletet örökhagyó saját maga írhatja és aláírhatja vagy 2 tanú előtt elismerheti, hogy ő írta alá.
Végrendeletet, amelyet nem saját kezűleg írt vagy ügyvéd vagy közjegyző készíthet örökhagyónak, ezt az ügyvédi vagy közjegyzői nyilvántartásba is el lehet helyezni.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy örökhagyó halála esetén az illetékes közjegyzőnek ezen nyilvántartásokat meg kell keresni, abból a célból, hogy történt e végrendelkezés.
A végrendeletben természetesen az Ön gyermeke és unokája örökösként nevezhető, Ön a nyaraló hagyománnyal az ún. köteles részét kielégítettnek tekintheti. A köteles részről ugyanis tudni kell, hogy csak igényérvényesítés esetén jár. Tehát ha Ön a hagyatéki eljárásban köteles rész igényt nem terjeszt elő a végrendelet szerinti öröklés lép hatályba.
A szüleim 6 szobás vidéki háza fele-fele arányban volt a nevükön. Édesapámnak rajtunk, azaz a 3 törvényes gyermekén kívül, született egy házasságon kívüli gyermeke.
Ekkor édesapám a saját részét az öcsémnek adta halál esetére szóló ajándékozással. Kérdésem:ha a szüleim meghalnak nekem nem jár semmi?
Az ilyen ajándékozás az örökhagyó és a megajándékozott személy között jön létre, még az örökhagyó életében. Az elajándékozott vagyon azonban csak az örökhagyó-ajándékozó halálával egyidejűleg jut a megajándékozott tulajdonába.
Az ajándék visszavonására egyoldalúan nincs lehetőség.
Ptk. szerint köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és aktuális házastársának az öröklési törvény szerint járó minimumrészesedése az örökhagyó vagyona terhére.
Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az halál esetére szóló ajándékozás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a szerződés megkötését az öröklési szerződésnek megfelelően kell tenni, azaz két tanúnak, és az okiratot szerkesztő ügyvédnek is alá kell írnia.
A gyermekem apja nős, most készülnek válni. A nagy értékű ingatlan, amelyben élnek (2 gyermekükkel) házastársi közös vagyon, melyet a vagyonjogi kérdésekben történő peren kívüli megegyezés körében a két gyermekükre kívánnak íratni (gondolom ajándékozás jogcímén). Mindezzel a mi közös fiunk kiesik az apja utáni öröklésből. Kérdésem, hogy tekintettel arra, hogy a fenti jogügylet azt a célt szolgálja, hogy a mi közös fiunk az apja után ne örököljön mit lehet tenni?
Mi lesz a helyzet, ha törvényes öröklés lesz, és mi lehet a helyzet, ha végrendeleti öröklésre kerül sor? Az élők közötti korábbi ingyenes juttatás úgy tudom ugyanúgy a hagyaték része, mint a halál pillanatában az örökhagyó nevén szereplő vagyon. Milyen igényt tud érvényesíteni a fiam a jövőben, hogy ne essen el a jogos apai örökrészétől?
Ön bizonyára köteles részre gondol kérdésében. Az örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ingatlan ajándék értéke a köteles rész alapjába beszámít.
Ha a törvényes örökös igényli, a törvényes örökrésze egyharmada erejéig köteles részt érvényesíthet a hagyatéki eljárásban. Amennyiben gyermeke apja 10 éven belül nem halálozik el, a köteles rész nem érvényesíthető.
Édesapám 8 éve az ő édesapja után örökölt 1/4 részben egy házrészt, amit most nekem ajándékozna. Ezután neki vagy nekem milyen adó vagy illeték fizetési kötelezettségem keletkezne?
Ha az ajándékozás utána a házrész az én nevemre kerülne, akkor a testvéremnek, az édesapánk halála után ki kell e fizetnem az ő örökösödési részét apukám után?
Örökölt lakóház (rész) ajándékozása után –ha az örökléstől 5 év eltelt-az ajándékozónak nem kell szja-t fizetnie, a megajándékozottnak-ha közeli hozzátartozó- nem kell vagyonszerzési illetéket fizetnie.
A köteles rész alapjába a 10 éven belüli ajándékozást lehet beszámítani, tehát a testvér csak abban az esetben jogosult az ajándék után köteles részre, ha édesapa 10 éven belül halálozik el.
Az lenne a kérdésem, hogy köteles részből ki lehet-e zárni? 2002-ben édesapám elhalálozott, a búcsúztatásán gyermekeimmel együtt jelen voltam. Sajnos említést sem tettek rólam és unokáiról pedig férjem halála után rendszeresen látogattam Őket. A hagyatéki tárgyalásra sem voltam beidézve. Kérdésem, hogy ezek után jár-e a köteles rész.
A hagyatéki eljárás lefolytatása során minden örököst, beleértve a köteles részre jogosultakat a kitagadottakat is, a közjegyzőnek meg kell idéznie hagyatéki tárgyalásra.
Hagyatéki eljárás akkor indul, ha van hagyaték. Az Ön esetében elképzelhető, hogy azért nem kapott idézést, mert vagy nem volt örökölhető hagyaték, vagy a hagyaték ill. a haláleset nem volt bejelentve az örökösök által. Javaslom, hogy járjon utána az illetékes önkormányzatnál, indult-e hagyatéki eljárás az Ön édesapja ügyében.
Gyermektelen házaspár vagyunk. Végrendelettel, lemondó nyilatkozattal kizárhatóak-e a szülők a köteles részből ? Szülők elhalálozása esetén örökölhetnek-e a testvérek?
A szülők végrendeleti kitagadással csak abban az esetben zárhatóak ki az örökségből, ha a kitagadás valamely feltétele a ptk. szerint érvényesen fennáll.
Testvér öröklését eltartási/ öröklési szerződéssel lehetne biztosítani. ez esetben ha két éven belül nem halálozik el az eltartott-nincs köteles rész.
Még a hagyatéki tárgyalás előtt állunk, de addig is szeretném tudni, hogy a kötelesrészt ki kell-e fizetni az eljárás végén? Amennyiben nem tudok fizetni-kölcsönt kell felvennem?
A köteles részt – ha pénzben az örökös nem tudja kifizetni – ingatlan tulajdoni illetőségben kapja meg a köteles részre jogosult.
Édesapánk 2013 júliusban eltartási szerződést kötött egy baráti házaspárral, erről mi gyermekei semmit sem tudtunk.
A házaspár Apu gondját viselte, bár mi úgy tudtuk ezt mindig megfizeti. 2014 március 25-én elesett és meghalt. Ekkor tudatták velünk az eltartási szerződést.
Kérdésünk: vonatkozik-e ránk az új Ptk., jár-e nekünk köteles rész, ha nem – miért?, vagy ne is pereskedjünk.
Az eltartási szerződéssel az eltartott tulajdoni joga azonnal bejegyzésre kerül a földhivatalba, ezért hagyaték tárgyát az ingatlan már nem képezheti. Ugyanez igaz a kötelesrészre is.
Az ügyletre egyébként a régi Ptk szabályai az irányadóak, mivel az eltartási szerződés 2013 júliusában köttetett.
Szülő is kitagadható-e úgy mint a gyermek?
A kitagadás esetén a kitagadott személy elesik a köteles résztől. Kitagadni végrendelettel és csak a törvényes örököst lehet, azon belül is azt, aki az öröklésre érdemtelen. Ilyen pl. aki az örökhagyó életére tör, vagy az örökhagyó végakaratát befolyásolni, meghiúsítani kívánja, stb.
A szülő, ha –a törvényes öröklés rendje szerint – örökség várományosa-természetesen kitagadható, ha a fenti feltételek fennállnak.
