Az lenne a kérdésem, hogy köteles rész után kell-e adózni? És ha a pénz egy részét amit kaptam az ingatlanomba fektettem pl.festés,fürdőszoba felújítás stb…azt le lehet-e vonni?
A köteles rész örökségnek minősül, és mint olyan, illetékmentes mert közeli hozzátartozók közötti az öröklés .
A köteles rész költségként való felhasználása ingatlan-felújításnál nem releváns.
Ajándékozási szerződésnél, megoldható- e, hogy az ajándékozónak haszonélvezeti joga legyen a lakáson amit ajándékozott?
83 éves az ajándékozó, nem tudom, hogy a kor számít e bármit is ez ügyben? És ha az ajándékozó elhalálozik, akkor annak valami jogi vonzata lesz az ajándékra, az ajándékozottra nézve?
Ajándékozással egyidejűleg az ajándékozó javára haszonélvezeti jog is alapítható.
Ha a felek közeli hozzátartozók, mindkét ügylet illetékmentes. A kor csak abban az esetben számít, ha a megajándékozott nem közeli hozzátartozó.
Férjem tulajdonában áll egy ház, amelyet rám akar hagyni.
Férjemnek van 3 gyermeke, de jó körülmények között élnek, ezért férjem végrendelete szerint én leszek az összes ingó és ingatlan vagyonának örököse.
Ebben az esetben a végrendeletbe bele kell-e foglalni azt is, hogy a ház haszonélvezetét is rám ruházza, vagy ez szükségtelen? Ugyanis attól tartunk, hogy valamelyik gyermeke a hagyatéki eljárás során köteles rész igényét jelenti be, amit nem tudok megfizetni (esetleg csak ha eladom a házat).
Ha a férjem életében nekem ajándékozza a házat, azt is megtámadhatják- e polgári peres eljárás során – a kötelesrész kiadása miatt- a gyermekei.
Több megoldás is létezik a házastársak között vagy külön tulajdonában levő ingatlanok rendezésére.
Ilyen pl. a házassági közös vagyon rendezésére irányuló szerződés, a házastársi közös vagyon tulajdont elismerő megállapodás, az adásvétel, az ajándékozás, az eltartási szerződés, az öröklési szerződés, stb.
Javaslom, a haszonélvezet alapítását ne végrendeletileg, hanem még férje életében tegyék meg az Ön javára. A köteles részre jogosít ó igény ajándékozásnál 10 év alatt elévül.
Az egyéb tulajdonjog rendezési módok között vannak olyanok, melyek a köteles részt kizárják, ezért javaslom, hogy végrendelet helyett válasszanak az leírtak közül Önöknek megfelelőt.
Férjem szeptember 3.-án meghalt. Csak egy közösen vett panellakásunk, és egy 4 éves Suzuki gépkocsink van. Mindkettőnknek második házassága /29 éve/. Ki örökli a lakást és gépkocsit. Férjemnek 1 fia van.
Betegsége előtt 2013.-ban kézzel írt egy végrendeletet, melyet 2 tanúval aláíratott, saját kézzel írta. De nem került közjegyzőhöz.
Ebben a lakást és a gépkocsit rám hagyta, mivel fia méltánytalanná vált szerinte az örökségere, hiszem 3 gyermekét 5-ik éve mi neveljük, férjem volt a gyám és most én. Az én halálom esetén férjem 3 unokája örököljön, ezt kérte a végrendeletében.
Figyelembe veszik-e a végrendeletet, ha nem akkor ki örökli a lakást és a kocsit? Más vagyontárgyunk nincs.
A hagyatéki eljáráshoz csatolni kell a végrendeletet,melyet a közjegyző – annak érvényessége esetén – köteles figyelembe venni. A Ptk erről így rendelkezik:
7:17. § [Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei]
(1) Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
a) saját kezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
b) más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják;
Ennek alapján az örökös Ön viszont a fiú mint másik örökös köteles részre jogosult, melyet pénzben kell kiadni – ha kéri. A köteles rész mértéke: a fiút annak harmada illeti meg, ami neki végrendelet hiányában mint törvényes örökösnek jutna.
Nem jár köteles rész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. A Ptk szerint kitagadás a következő esetekben lehetséges:
7:78. § [Kitagadási okok]
(1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult
a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
b) az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
e) erkölcstelen életmódot folytat;
f) – akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki;
g) a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.
Fontos tudni még, hogy a nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja
továbbá a szülő olyan magatartása, amely a szülői felügyelet megszüntetésére adhat okot.
A végrendelet kelte 2013.12.25., az elhalálozás napja 2014.04.18. Ebben az esetben a köteles rész 1/2-ed vagy 1/3-ad arányú a másik törvényes örökös részére?
Az új Ptk –t hatályba lépése utáni elhalálozás esetén kell alkalmazni. Ez igaz a köteles rész mértékére is. Köteles rész címén a leszármazót és a szülőt annak harmada illeti, ami neki – a köteles rész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.
Édesanyám elhunyt, akivel tartási szerződést kötöttem a férjemmel.
Most derült ki, hogy a helyi takarék-szövetkezetnél folyószámlahitele volt, amit most rajtam követelnek.
A tartási szerződésbe -édesanyám kérésére- vették bele, hogy adóssága után ő felel. A kérdésem az lenne, hogy köteles vagyok-e kifizetni az ő hitelét?
Az Öröklési szerződés ellenérték fejében való tulajdonszerzés. Általában az eltartók hasonló mértékű tartást tesznek, mint az ellenértékként öröklendő ingatlan.
E körben nem öröklési illeték, hanem visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.
A hagyaték tárgyaihoz nem tartozik az öröklési szerződéssel örökölt ingatlan olyan szempontból, hogy annak erejéig az eltartó örökös helytállni tartozna a hitelezői igényért.
Csak az ingyenesen szerző örököst terheli ez a felelősség, aki tehát öröklési szerződés alapján válik örökössé, a hagyatéki tartozásokért nem felel továbbá a köteles rész iránti igényért sem. Így Ön nem köteles kifizetni az örökhagyó hitelét sem.
Nagypapám még él (90 éves), nagymamám már meghalt. A nagyszülői házban ezért nagypapámnak van fele része, édesanyámnak és nagynénémnek pedig egynegyed része. A nagynéném meghalt, neki van egy fia, ezért az ő részét a fia (unokatestvérem) fogja nemsokára örökölni.
A házban már egy ideje nem lakik senki, nagypapámat édesanyám gondozza nyár óta, unokatestvérem nem igazán foglalkozik a nagyapjával, csúnyán is viselkedik vele. A házat jó lenne eladni, de erre sem lesz hajlandó, viszont a kert gondozása szinte mindig édesanyámra vár. Egyszerűen nem lehet az unokatestvéremmel semmiben megegyezni.
Nagypapám nem akarja, hogy unokatestvérem örököljön utána a házból, ezt szeretné valahogy elrendezni. Én próbáltam utána olvasgatni az interneten, látom, hogy új Ptk. van, azt is olvasgattam. Ha végrendeletet írna nagypapám, akkor az unokája köteles részt kaphatna, ez a megoldás ezért nem jó.
Tartási szerződésre is gondoltunk, mert valójában tényleg ez van, ott lakik édesanyámmal együtt – külön bejáratú lakrészben -, de úgy olvastam, hogy van valamilyen két éves határ a szerződés után, hogy akkor bele kell számítani a hagyatékba, ezért ez sem jó.
Nagypapám az ajándékozást szeretné egyébként, megnéztem azt is, hogy ez mivel jár. Nem egészen pontosan értem az osztályra bocsátás című részt, de ha jól olvasom, akkor ez csak akkor van, ha anyukám is és unokatestvérem is örököl, vagyis ha nem lesz mit örökölni, akkor nincs. Ha viszont mind a ketten örökölnek valamit, mondjuk földet, akkor édesanyámnak nem kell hozzáadnia a házat a hagyatékhoz, mert a nagypapám nem úgy ajándékozza, hogy az hozzá legyen adva. Jól értelmezem?
Nem arról van szó, hogy nagypapám az unokáját ki akarná semmizni, sok pénzt adott már neki, többször sajnos át is vágta, amikor még régebben közel laktak a nagynénémékkel, de sajnos olyan viselkedést tanúsít, hogy nagypapám úgy érzi, nem érdemli meg.
Kérem szíveskedjen válaszolni, hogy az ajándékozás-e a legjobb megoldás, ha nem szeretnénk, hogy édesanyámat perelje vagy zaklassa a későbbiekben. Ha mégis az osztályra bocsátást kellene alkalmazni, akkor nem lenne-e célszerűbb, ha testvéremre és rám ajándékozná a nagypapám a házat? (Mert ezt is emlegeti.)
Nagypapa halála esetén az örökösök Édesanya és testvére. Az unoka nem törvényes örökös. (csak ha Édesanya és testvére is elhalálozik). Ha Édesanyára ajándékozással átruházódik Nagypapa fél ingatlantulajdona – az ingatlan nem lesz hagyaték tárgya Nagypapa halálakor. Ugyanez a helyzet ha testvérére vagy Önre ajándékozná a nagypapa a házat. Köteles részt csak Édesanya testvére kérhet belőle (ha 10 éven belül hal meg Nagypapa).
Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna. Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Fontos szabály hogy a kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti. Osztályos egyezséget csak örökösök köthetnek és sem Ön sem Unokatestvér nem törvényes örökös.
Szüleim 36 év házasság után elváltak, ingatlanukat eladták, majd az ebből származó pénzből külön – külön ingatlant vásároltak. Ebből a házasságból 3 gyermek született.
Édesapám ez év szeptemberében elhunyt. Halálát követő napon derült ki, hogy ingatlanát elajándékozta 2009. júniusában leendő feleségének, akivel 2009. augusztusában kötött házasságot.
Ebben az esetben köteles részre igényt lehet e tartani az ingatlanból?
A új Ptk. 7:80-7:83. § -a a kötelesrész alapjához számítandó ingyenes adományok juttatásának időpontját megváltoztatta és akként rendelkezik, hogy 15 év helyett 10 évre re korlátozta a beszámítandó ingyenes adományok körét.
