köteles rész címkével jelölt bejegyzések

Csökkenthető -e a köteles rész mértéke a ráfordításokkal?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol,
Share Button

Férjem egy lakótelepi ingatlant és egy hétvégi házat kapott Anyukájától ajándékozási szerződéssel.

Az ajándékozás három éve történt, Anyukája abban az évben halt meg. Három év elteltével követeli a testvére a köteles részt. Ez idő alatt mi minden rezsit, adót fizettünk.

Az ingatlanok ebben az évben eladásra kerültek, az évek során a rezsit, adót mi fizettük. A temetést is mi fizettük. Anyukája csak ránk számíthatott. Többször volt kórházban, mindennap én ápoltam. A hétvégi házat nem használtuk, de 2003 (férjem Édesapja halála) óta mi tartottuk karban. Fűnyírás, fák permetezése.

A köteles rész kifizetésénél csak a számlával bizonyítható költségek bizonyos részét lehet levonni, vagy figyelembe lehet venni azt, hogy mennyi munkánk volt a kert gondozásában, a lakás rendben, tisztán tartásában az elmúlt három évben?

A PTK szerint az örökhagyó által a halálát megelőzően bárkinek juttatott ingyenes adomány értékét a köteles rész alapjához hozzá kell számítani. Az érték a juttatáskori un. tiszta érték (forgalmi érték). Az időtartam 2014 03.15-től 15 év helyett 10 évre csökkent.  A köteles részt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni.

Jár-e a köteles rész 16 éven túli ajándékozás esetén?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Házastársam elhunyt 2014.03.28-án. 1997-ben vettünk egy ingatlant – mely körülbelül fél évig a férjem nevén szerepelt – 1998. januárjában került a nevemre.

Férjemnek előző házasságából van egy gyermeke, akinek édesanyjától jóval házasságkötésünk előtt elvált.

Férjemnek az ingatlanon haszonélvezeti joga volt míg élt.

Kérdésem az lenne, hogy a fentiek alapján beleszámít-e a hagyatéki eljárásba a nevemen szereplő ingatlan, jogosan követeli-e részét lánya?

Férjemmel 1991. december 23-tól élettársi kapcsolatban, 1997. február 14-től pedig házassági viszonyban álltunk halála napjáig.

Az Ön tulajdonszerzésétől már annyi idő eltelt, hogy köteles részre vonatkozó igény nem érvényesíthető – ha Ön ajándékba kapta az ingatlant.

Ha házastársi vagyonrendezés vagy visszterhes szerződés volt a juttatás alapja – a köteles rész szóba sem jöhet.

 

Mennyi a köteles rész mértéke?

Hagyaték átadása, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Édesapám  meghalt, 2 gyermeke van, végrendeletében egy fél lakást (ennyi az összes tulajdona) hagyott a húgára .

Ha a közjegyző érvényesnek tekinti a végrendeletét mennyi  a köteles rész mértéke ?

A 2014 március 15-e előtti elhalálozásokra a régi ptk. szabályai az irányadóak. A köteles rész mértéke az egyébként járó törvényes örökrész fele.2014 március 15-e utáni elhalálozások esetén a kötelesrész mértéke a törvényes örökrész 1 / 3-a.

Öröklés köteles rész nélkül

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Az élettársam nővére kötött eltartási szerződést, de az akivel megkötötte saját magát anyagilag is eltartotta mivel magas nyugdíja volt. A hölgy most meghalt és azt mondták hogy menni kell hagyatékira mert valami köteles rész jár, de itt még két örökös van.

Azt tudni kell hogy az elhuny akivel megkötötte a szerződést annak életében nem iratot a nevére semmit csak a halál után lehet az övé. Szeretném tudni hogy ebben az esetben mennyi lehet az örökrész?

Az eltartási szerződéssel az eltartó azonnal megszerzi az eltartás fejében adott ingatlan tulajdoni jogát – az ingatlanra más örökös nem tarthat igényt és köteles részre sem jogosult.

Ha öröklési szerződés köttetett a felek között akkor az ingatlan tulajdoni joga csak hagyatéki eljárás keretében lesz az eltartóé – az ingatlanra más örökös nem tarthat igényt és köteles részre sem jogosult.

Öröklési szerződés esetén van-e köteles rész?

Öröklési jog, Tartási, öröklési szerződés, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Nagymamám és nagypapám elváltak anno nagypapám megnősült ujra és született édesanyámnak egy féltestvére.

Nagypapám meghalt 1994-ben állitólag előtte eltartási szerződést kötöttek a fiúval, így ha édesanyám örökölt is volna ez elvileg akkor már nem valósul meg mivel a fiúnak adták a lakást és el is adta.

Édesanyámat kihagyták a hagyatéki eljárásból. Szeretnénk utána járni jár -e Neki valami Édesapja után vagy már igy nem mivel a féltestvérének a nevén volt a lakás amit el is adott? Végrendelet nem készült.

A eltartási szerződés kizárja a köteles részt, így édesanyja  nem örököl.

Követelhető-e a köteles rész?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol,
Share Button

Édesanyám nyugdíjasként az OTP-vel szeretne olyan szerződést kötni, hogy az anyagilag segíti őt. Ellenben ha meghal a ház az OTP-é.

Ebben az esetben mint az egyetlen lánya, van e jogom köteles részemet behajtani majd ha erre kerülne a sor?

A szerződés típusát nem határozta meg. Ezért csak általánosságban válaszolhatom: vannak olyan szerződések amelyek a köteles rész kizárják.

Mikor kell az új PTK szabályait alkalmazni?

Öröklési jog, Tartási, öröklési szerződés, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Édesapámmal 2013. októberében eltartási szerződést kötöttem.Az ingatlan nevemre történő bejegyzése megtörtént. Édesapám 2014. március 24-én hirtelen meghalt. Van egy testvérem.

Ebben az esetben a régi vagy az új jogszabály az irányadó?

Ő örököl-e, illetve kell-e neki fizetni a köteles részt?

2014.03.15-ét követő halálesetnél az új Ptk. szabályait kell alkalmazni.

Lényeges változás a kötelesrész alapjának számításánál, hogy a tartási szerződéssel elidegenített vagyon esetében a szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyíló öröklés esetén a köteles rész alapjához hozzá kell számítani a vagyon értékének tényleges gondozással, tartással nem fedezett részét. (Ptk. 7:80-7:83. §)

Hogyan lehet a kötelesrész kifizetésétől eltekinteni?

Öröklési jog, Tartási, öröklési szerződés, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Két éve élünk együtt az élettársammal, nem hivatalosan. Most ő halálos beteg lett és öröklési szerződést akar velem kötni, ami a végrendelete is. A gyerekeknek nem akarja a köteles részt biztosítani. Ehhez ragaszkodik. Megfelelő megoldás ez?

Élettársa által kigondolt megoldással az álatla tervezett céljai megvalósulhatnak. Az öröklési szerződés tartalmát tekintve egy eltartási szerződés.  Az örökség halál esetén közjegyző által lesz átadva.

Ha   ingatlan is van az örökségben az öröklési szerződést a földhivatalba is be kell nyújtani, ahol elidegenítési terhelési tilalom kerül rá. Ügyvéd és két tanú is kell a szerződéshez. Az öröklési szerződés egyik fontos tulajdonsága, hogy  kizárja a köteles részt.

Megtámadható-e az öröklési szerződés?

Öröklési jog, Tartási, öröklési szerződés, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Öröklési szerződéssel kapcsolatos kérdéseim: Ebben az esetben nincs köteles rész, ennek ellenére a szerződés megtámadható-e és ha igen mennyi ideig?

Gondozási kötelezettségnél, illetve életjáradék fizetésnél – az örökös halála esetén- a kötelezettség tovább száll-e a családjára?

Van-e lehetőség arra, hogy a tulajdoni lapra ne legyen bejegyezve elidegenítési és terhelési tilalom annak ellenére, hogy az örökhagyó a szerződés alapján halálakor az örökösre hagyja a lakását? Mert ha nincs, az örökhagyó úgy érezheti, hogy örök életére bebetonozza magát a saját lakásába.

Ha 10 év múlva elköltözne egy másik lakásba, akkor is csak a szerződési kötelezettség alapján az örökösre hagyná a lakását. Vagy ez a szerződés felbontását jelentené?

Általában az öröklési szerződés fejében nyújtott tartás esetén  ingatlan szolgál ellenértékül. Az un. szerencse szerződések   mint pl. öröklési szerződés esetén a szerződés megkötésének időpontjában csak az átruházott vagyon értéke ismert.

Ezért pl. feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadása csekély reménnyel kecsegtet. Az öröklési szerződés a régi Ptk. szerint a köteles részt kizárja. Az új Ptk szerint a megkötésétől számított 2 évig  csak korlátozottan.

Az elidegenítési terhelési tilalom  akkor is védi az eltartót, ha nincs a földhivatalba bejegyezve, uis . semmis az a szerződés mellyel a eltartott öröklési szerződés fejében nyújtott  ingatlanát elidegeníti.

Ha az eltartó meghal, az örökös csak akkor köteles tovább tartást teljesíteni, ha az addig nyújtott tartás az ellenszolgáltatásként kapott ingatlan értékét nem fedezi.

Fontos tudni hogy ebben az esetben  lehet kérni  életjáradéki szerződéssé átalakítását a jogviszonynak.

Eladható-e eltartással terhelt ingatlan? Jár-e köteles rész?

Eltartási szerződés, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Édesanyám az egyik unokájával és annak a férjével tartási szerződést kötött, hogy amiért eltartják a háznak az anyai részét megkapják, mivel édesapám már régebben meghalt, erre ők betették öt az otthonba hogy nem tudja magát ellátni pszichiátria kezelés alatt állt.

Közben kerestek vevőt a házra és ügyvéd előtt eladták én mint a lánya az apai részt megkaptam ők meg a ház többi részét. Ügyvéd előtt eladtuk.

Miután eladtuk a házat az otthonba meghalt édesanyám a temetésről nem is szóltak nem is voltam jelen a temetésén csak úgy tudtam meg utólag kérdésem az lenne hogy nekem mint a lányának jár e a köteles rész.

Az Ön által vázoltak a régi ptk. idejében történhettek. Az eltartási szerződés a  köteles részt kizárja. Más kérdés, hogy eltartási szerződés hatálya alatt érvényes adásvétel nem történhet az eltartással terhelt ingatlanra, hiszen a tulajdoni lapon tartási jog van bejegyezve, amely csak halotti anyakönyvi kivonattal törölhető az ingatlannyilvántartásból.

Az ingatlan tovább értékesítésének bevétele az eladót illet, abból Önnek köteles rész  nem jár, ugyanis kötelesrész csak hagyatékból jár.

12 / 13 oldal« Első...910111213