köteles rész címkével jelölt bejegyzések

Milyen módon biztosíthatom, hogy ingatlanomat csak nagyobbik fiam örökölje?

Share Button

2010 novemberében elhunyt a férjem. A hagyatéki tárgyaláson két közös fiunk lemondott a javamra az örökségről közjegyző előtt.

Van egy 46 négyzetméteres ingatlan a nevemen. Eltartási szerződést vagy öröklési szerződést kell kötnöm a velem élő fiammal, hogy Ő örököljön csak utánam?

A kisebbik fiam ne kapjon köteles részt se! Szüleim meghaltak. Van egy féltestvérem.

Az eltartási/ öröklési szerződés a Ptk. szerint csak két év eltelte után zárja ki a köteles részt. További javasolt megoldás: a tulajdonjogát adásvétellel  ruházza át egyik gyermekére   adásvétellel és élete végéig haszonélvezeti jogot alapítson az ingatlanra.

Jogosult-e köteles részre a testvér?

Share Button

Gyermektelen vagyok. Halálom után ki a jogos örökösöm? Két élő testvérem van. A húgomra szeretném hagyni az ingó vagyonomat a gondoskodás és ápolása hálájául. A másik testvérem kérhet-e a jogos? részt?

A testvér nem jogosult kötelesrészre a testvére halála esetén.

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha ez a személy az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Ön végrendelettel egyik testvérének juttathatja összes ingóságát, vagy azokat reá ajándékozhatja, anélkül, hogy a másik testvér azokra bármilyen igényt támaszthatna.

Örökhagyó testvére törvényes örökös-e?

Share Button

Nagymamánk 2001-ben fiának – édesapánknak – ajándékozta lakása ráeső tulajdonjogát. Haszonélvezete maradt rajta. Édesapánk 2009-ben meghalt. A 2010-ben lefolytatott hagyatéki tárgyalás után mi – édesapánk két gyermeke – lettünk a tulajdonrész örökösei, természetesen nagymamánk haszonélvezeti joga mellett.

Nagymamánk 2016-ban meghalt, ami után, mi testvéremmel eladtuk a lakást. Érdeklődnénk, van -e jogi alapja annak, hogy ebből édesapánk egyik testvére most még tőlünk kötelesrészt követeljen. Nagymamánk halála után – mivel neki tulajdonában ingatlan nem volt – hagyatéki tárgyalás nem volt

A törvényes örökösök a leszármazók a kérdezett esetben. Örökhagyó testvére nem törvényes örökös. Köteles részre ezért nem jogosult.

Ajándéknak minősül-e a köteles rész pénzbeni kifizetése?

Share Button

Édesanyám engem nevezett meg végrendeletében örökösének, mert én viseltem gondját. A saját (tehát nem örökölt) pénzemen fizetem ki öcsém köteles részét. Visszterhes vagyonszerzés-e ez a kifizetés?

A kötelesrész pénzbeli kifizetése nem minősül ajándéknak, ezért az öccsének nem kell utána illetéket fizetnie.

Köteles részre jogosult -e örökhagyó testvére?

Share Button

Nagymamánk 2001-ben fiának – édesapánknak – ajándékozta lakása ráeső tulajdonjogát. Haszonélvezete maradt rajta. Édesapánk 2009-ben meghalt.

A 2010-ben lefolytatott hagyatéki tárgyalás után mi – édesapánk két gyermeke – lettünk a tulajdonrész örökösei, természetesen nagymamánk haszonélvezeti joga mellett.

Nagymamánk 2016-ban meghalt, ami után, mi testvéremmel eladtuk a lakást.

Érdeklődnénk, van e jogi alapja annak, hogy ebből édesapánk egyik testvére most még tőlünk kötelesrészt követeljen. Nagymamánk halála után – mivel neki tulajdonában ingatlan nem volt – hagyatéki tárgyalás nem volt.

A törvényes örökösök a leszármazók a kérdezett esetben. Örökhagyó testvére nem törvényes örökös. Köteles részre ezért nem jogosult.

Mely esetben igényelhető köteles rész az elajándékozott ingatlan után?

Share Button

Anyukám 1-éve meghalt, 4-en vagyunk testvérek, de csak az egyik gyerek kapott meg mindent ajándékozással. Ingatlant stb. Most az ingatlant árulják. Mi hárman nem kapunk semmit az eladott ingatlan árából?

Ha a kérdezett esetben az ajándékozás az örökhagyó halálát megelőzően történt, úgy – mert elhalálozás előtti 10 éven belüli ajándékozásról van szó – a többi három örökös leszármazó köteles részt igényelhet.

Ha a kérdezett esetben a hagyatéki  tárgyalás során – egyezség keretében – lett egyedüli örökös a négy közül valaki, akkor a többi köteles részre nem jogosult és az egyedüli örökös a hagyaték tárgyát képező ingatlant értékesítheti, a befolyó teljes vételár őt illeti.

Kérhető-e a jogerős hagyatéki eljárás után, – utólag- a köteles rész?

Share Button

Volt férjem meghalt. Előtte végrendelkezett, amelyben egyetlen gyermekét kitagadta az öröklésből. Közös tulajdonban lévő ingatlanunk 1/2 részét az anyjára hagyta.

Volt férjemnek a tulajdonában volt még egy föld és egy ingatlan 1/2 ( édesapja után örökölte )része. Ezeket az ingatlanokat, még életében, 2015-ben elajándékozta az anyjának.

Volt férjem halála utáni hagyatéki tárgyaláson az anyja úgy nyilatkozott szóban, hogy a végrendeletileg 1/2 részbeni tulajdonjogából ( a közös ingatlanból )a köteles részt odaadja a fiunknak, csak ne kérje a volt férjem által elajándékozott ingatlanokból a köteles részt.

Ennek alapján megtörtént a leörökítés ,3/6 rész az enyém,2/6 rész az anyjáé és 1/6 rész pedig a fiunké, a közös ingatlanból.

Mivel az utóbbi időben nagyon sok bosszúságot okozott volt férjem családja, ezért arra gondoltam, hogy a volt férjem által az anyjának elajándékozott ingatlanok után kérjük gyermekemnek a köteles részt. Kérdésem az lenne : Van-e lehetőség a hagyatéki eljárás lezárása után az elajándékozott ingatlanok utáni köteles rész érvényesítésének ? Ha igen, akkor póthagyatéki eljárásban, vagy bírósági úton?

A hagyatéki eljáráson kifejezett nyilatkozattal tett köteles részről lemondás a jogosultat megfosztja a köteles rész utólagos, póthagyatéki eljárás keretében történő igénylésétől.

Elajándékozott ingatlan után 10 éven belül kérhető-e a köteles rész?

Share Button

Nagymamám elajándékozta nekem az ingatlan tulajdonjogát ingyenesen. Én az unokája vagyok, mamámnak van 2 fia akik rá se néznek, egyik külföldön van, másik pedig egy hónapba egyszer jön 5 percben megkérdezi hogy van majd hazamegy, de nem segít neki semmiben.

A szerződésben benne van, hogy épp szellemi tudatában hozta meg ezt a döntést (közjegyzőnél okiratba van foglalva, mint nyilatkozat, megerősítésként ,hogy épp szellemi tudatában hozta meg a döntést és senki sem kényszerítette rá) hiszen én gondozom, főzök, takarítok, kertet rendben tartom, és vásárolok mert Ő mozgássérült.

Kérdésem a következő : Ha nagymamám elhalálozik, 10 éven belül, így a 2 fia jogosult a köteles részre ?

A 10 éven belül tett ajándék – a köteles részre jogosult törvényes örökös igényére/ kérelmére – a köteles rész alapjába beszámít.

A köteles rész a törvényes örökrész 1/3-a, melyet elsődlegesen pénzben kell megfizetni, másodlagosan ingatlan tulajdoni hányadban.

Mikor érvényesíthető köteles rész igény?

Share Button

Édesapámmal születésem óta nem ill. csak részben (egész életemben háromszor) tartottam a kapcsolatot. A háza és vagyona a mostoha húgomé lesz mert ott lakik. Egy nagyon nagy házról van szó és még egy másik lakásról. Lehet -e köteles részem ha édesapám nem gondoskodik rólam végrendeletében ill. ha húgom nevére irat/íratott mindent?

Örökölni vagy köteles részt érvényesíteni csak akkor lehet, ha van hagyatéki vagyon. Ha hagyatéki vagyon nincs, mert örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül ajándékozással ingyenesen elidegenítette, akkor a köteles részre jogosult az igényét érvényesítheti hagyatéki eljárás keretében.

Hogyan zárható ki a hagyatékból az egyik örökös?

Share Button

Édesapámnak van egy házasságon kívüli gyermeke,  viszont abszolút nem tartják a kapcsolatot és soha nem is tartották. Édesapám, édesanyám, Én és három testvérem tisztességes családként élünk egy háztartásban.

Apukánk házasságon kívüli gyermeke viszont egy züllött életet élő fiatalember. Annak szeretnék utána járni és kérdezni, hogy apukám elhunyása után mi illeti meg apai ágról? Ha mégis illetné valami akkor hogyan tudjuk azt megoldani hogy semmibe se részesüljön?

Öröklésből kizárni valakit kitagadással lehet. Ha azonban az örökhagyó halálát megelőzően a hagyaték tárgyait az örökhagyó   valamely gyermekér átruházza pl. adásvétellel  a további gyermeke nem örökölhet, tekintettel arra, hogy nincs hagyaték.

Fontos tudni, hogy az ingyenes átruházás, ajándékozás köteles rész igényt keletkeztethet, ha arra örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül kerül sor. A gyakorlatban az örökhagyó az átruházással együtt haszonélvezeti jogot alapít saját maga számára melynek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat.

5 / 13 oldal« Első...34567...10...Utolsó »