Szántóföldet szeretnék elajándékozni egy kollégámnak…művelni sajnos nem tudom. Lehetséges-e?
Csak közeli hozzátartozónak lehet szántó földet ajándékba adni. A kolléga nem az, ezért ha 1 ha alatti a föld akkor megveheti. Ha zártkertről van szó – előbb ki kell vonni művelés alól – akkor kollégának ajándékozható.
A nővérem szeretné az anyai örökségét (föld,lakás)az én nevemre átruházni a hagyatéki tárgyaláson. Az lenne a kérdésem hogy kell-e illetéket fizetnem utána?
Illetékjogi szempontból a testvér közeli hozzátartozónak minősül, mind a Polgári Törvényköny, mind a Földforgalmi Törvény vonatkozásában, ezért ha a hagyatéki tárgyaláson egyezség keretében a testvér örökösök egymásnak ajándékozzák örökrészüket, ez után nem kell a megajándékozottnak, mint örökösnek ajándékozási illetéket fizetnie.
Milyen adóvonzata van a haszonélvezeti jog szülőre való bejegyzésének?
A lakás két éve van gyermekünk tulajdonában. Szeretné édesapjának ajándékozni a lakás haszonélvezeti jogát. Ebben az esetben is igaz, hogy „közeli hozzátartozó javára alapított haszonélvezet illetékmentes. „?
Szülő és gyermek viszonylatában alapított ( ajándékozott ) haszonélvezeti jog után a haszonélvezőnek nem kell ajándékozási illetéket fizetnie.
Ha édesapámnak termőföldje van, amit bérbe ad, de szeretné számomra elajándékozni, ez esetben a bérlőnek van elővételi joga?
Ajándékozás esetén az elővásárlási jog nem működik, ugyanis az ajándékozás ingyenes jogügylet. Az más kérdés, hogy a tulajdonjog változás ebben nem érinti a fennálló bérleti jogviszonyt, hiszen az ajándékozott föld bérlettel terhelten kerül az Ön tulajdonába. Közeli hozzátartozók között egyébként sem kell kifüggeszteni, jóváhagyatni.
Végrehajtónál nyilvántartott tartozás, /amely végrehajtói jelzálogként szerepel a lakás tulajdonlapján/ részbeni kiegyenlítése és a jelzálogjog törlése céljából történő földtulajdon átruházásával kapcsolatban van kérdésem.
Az adósok, mivel készpénzük nincs, a nemrégiben megöröklött földtulajdonukkal szeretnének legalább részben, kifizetni. – Ennek akadálya lehet-e, hogy én, nem földművesként már rendelkezem földdel, és az átadni kívánt földterülettel már túllépném az engedélyezett 1 hektárt? Milyen megoldást javasolna? Hogyan lehetne kivitelezni az átruházást?
Nem földműves magánszemély nem szerezhet többet 1 hektár terültnél-kivéve a közeli hozzátartozótól való szerzést-.
Javaslom, hogy a meglévő földjeiből annyit ajándékozzon közeli hozzátartozójának, – akár időlegesen-, hogy az a kérdéses ügyben szereplő ingatlan tulajdoni jogát megszerezhesse.
52 éves vagyok, 22 éves felnőtt gyermekemnek 9 mft-ért kis lakást vásárolok (első lakást szerző)az én haszonélvezeti jogommal.
A gyermeknek mennyi vagyonszerzési illetéket kell fizetnie és nekem is kell-e fizetnem a vagyoni értékű jog után a 4%-ot, azaz ki mennyi illetéket fizet, ha 100%-on van haszonélvezet és mennyit, ha 10%-on van haszonélvezet?
Ha 100 %-on van haszonélvezet a gyermek 6.3 Mft után fizet 2 %-ot azaz 126 eft-t és a haszonélvező 108 eft –ot. összesen: 234 eft.
Az 1 / 10-ed haszonélvet esetén a gyermek 8.730 000.-ft után fizet 2 %-ot azaz 174.600.-ft-ot a haszonélvező 10.800.-ft-ot összesen: 185.400.-ft
Ebből látszik hogy a bruttó számokban a fizetendő illeték függ attól, hogy mekkora ingatlanrészt terhel haszonélvezet:
ha az egészet nő a 4 % -os mérték – több a fizetendő, ha kevesebbet nő a 2 % -os mérték ,kevesebb a fizetendő.
Az illeték főszabály szerint 4%, ezt kell felosztani a haszonélvező és a tulajdonos között és a tulajdonos a saját illetéke 50%-ára kedvezményt kap. A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezet számított értéke közötti különbözet.
Hogy mekkora rész terheli az illetékből a haszonélvezőt az a haszonélvező életkorától függ. Ez a jog vagyoni értékkel bír – azaz úgynevezett vagyoni értékű jog- , és a tulajdonos számára csökkenti a megszerzett ingatlan értékét. Emiatt az értékcsökkenés miatt a tulajdonszerzőnek csökkentett forgalmi érték után kell illetéket fizetnie, vagyis a forgalmi értékből le kell vonni a vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított vagy vásárolt haszonélvezet értékét. A haszonélvező e számított érték után fizet vagyonszerzési illetéket.
Az illetéktörvény 72.§-a rendelkezik a vagyoni értékű jogok érték megállapításának a módjáról. Holtig tartó haszonélvezeti jog értékének a megállításához az ezzel terhelt ingatlan forgalmi értékének az egy-huszad részét kell venni majd ezt az összeget meg kell szorozni a haszonélvezeti jogosult életkorához kapcsolt törvényi szorzóval. (Ha a jogosult 25 évesnél fiatalabb, a szorzó 10, 25 és 50 év között 8, 51 és 65 év között 6, 65 évesnél idősebb jogosult esetében a szorzó 4. )Példánk esetében – kilencmilliós ingatlan és egy 52 éves haszonélvező esetében – a haszonélvezeti jog értéke: 450.000 forint szorozva a hatos szorzóval, vagyis 2.700.000.- forint lesz. Ha az ingatlan 1 /10 –ére van alapítva haszonélvezet akkor ennek 1 / 10-e azaz 270.000.-ft.
Fontos tudni még:ha haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant szerzünk, akkor csak a tulajdonjog értéke után terhel minket illetékfizetési kötelezettség, mivel a haszonélvezeti jog a szerzés előtt is terhelte az ingatlant. Hasonló a helyzet akkor, ha az átruházáskor az átruházó a saját javára „ fenntartja” a haszonélvezeti jogát vagy a haszonélvező maga szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát.
Testvéremnek szeretnék földtulajdont eladni. Ki kell e függeszteni a szerződést?
Kivételes szerzési lehetőség, hogy a földművesnek nem minősülő természetes személyek közül földtulajdont szerezhetnek a közeli hozzátartozók akkor is, ha nem földművesek.
Ennek indoka, hogy a családon belüli, azaz a közeli hozzátartozók közötti földmozgás a családi vagyon olyan belső átrendeződése, amelybe az államnak nem avatkozik be.
A törvény ezért lehetővé teszi, hogy a családtagok között ne csak halál esetén, hanem még élők között is akadálymentesen áramolhasson a föld tulajdonjoga.Az egyenesági hozzátartozók mellet a testvér is közeli hozzátartozónak minősül, így a földet közvetlenül megvásárolhatja kifüggesztés/jóváhagyás nélkül.
Ajándékozási szerződésnél, megoldható- e, hogy az ajándékozónak haszonélvezeti joga legyen a lakáson amit ajándékozott?
83 éves az ajándékozó, nem tudom, hogy a kor számít e bármit is ez ügyben? És ha az ajándékozó elhalálozik, akkor annak valami jogi vonzata lesz az ajándékra, az ajándékozottra nézve?
Ajándékozással egyidejűleg az ajándékozó javára haszonélvezeti jog is alapítható.
Ha a felek közeli hozzátartozók, mindkét ügylet illetékmentes. A kor csak abban az esetben számít, ha a megajándékozott nem közeli hozzátartozó.
Egy öröklakás 45%-os tulajdonosan vagyok, a tulajdonjogot öröklés révén szereztem már több mint 12 éve. A lakás 55%-os tulajdonosa a húgom.
45%-os részemet szeretném oda ajándékozni a 22 éves lányomnak, az oda ajándékozott tulajdonrészemre be kívánom jegyeztetni a haszonélvezeti jogomat.
Milyen költség vonzatai vannak a jelen törvények szerint a fent említett eljárásnak, úgy mint illeték, NAV adó?
Lakás ajándékozása közeli hozzátartozó javára illetékmentes. Az Ön lánya tehát nem fizet az ajándékozás után illetéket, Ön pedig az ajándékozás után nem fizet jövedelemadót,mert az ajándékozásból jövedelme nem származik,mert az ajándékozás ingyenes jogügylet.
Közeli hozzátartozó javára alapított haszonélvezet illetékmentes. Ön tehát nem fizet a haszonélvezet alapítása után illetéket.
Lányommal eltartási szerződést kötöttem, melyben havi 30.000 Ft-tal az esetleges ápolásommal és majd az eltemettetésemmel járó feladatot vállalta a lakásomért cserében.
A földhivatal a tulajdonjog változást bejegyezte de érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy a közbenjáró ügyvédnek küldte ki a papírokat, amit a mai napig nem kaptunk meg. /ez év elején történt/ Az ügyvéd úr azt mondta telefon megkeresésünkre majd összeszedi és eljuttatja, de nyugi nem kell illetéket fizetnie a lányomnak.
Kérdésem hogy valóban így van-e és szja-t kell-e majd fizetnie? Valamint még egy kérdésem lenne mert a garázsomat pedig elajándékoztam szintén a lányomnak és hogy az ajándékozás után van-e valamilyen fizetési kötelessége?
Közeli hozzátartozók közötti ingatlan elidegenítés esetén (ajándék, adásvétel eltartás, öröklés) nem kell a szerző félnek visszterhes vagyonszerzési illetéket fizetnie.
