közös tulajdon címkével jelölt bejegyzések

Kötelező-e osztatlan közös tulajdonú ingatlannál használati megállapodást kötni?

Share Button

Lehet- e bármilyen jogszabályban fellelni, illetve hivatkozni a következőre: osztatlan közös tulajdonnál Ingatlan használati megosztási szerződés megkötése kötelező.

Közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonostársai szóbeli, írásbeli megállapodással vagy ráutaló magatartással szabályozhatják ingatlanuk természetbeni használatát.

Használati megosztási vázrajz készíttetését közösön elhatározhatják –azt alá is kell írniuk- és ehhez ügyvéd vagy közjegyző által készített okiratot is aláírhatnak, de erre nincs jogszabályi kötelezettségük.

Hogyan juthatunk örökségünkhöz, ha az örökös társ felesége lakik a házban?

Share Button

Négyen voltunk testvérek. A fiú testvérem feleségével második házasságát követően szüleim házában éltek. Szüleim halála után megörököltük a házat./2008/ A testvéremék továbbra is ott laktak nem fizették ki a testvérek részét.

A testvérem 2014-ben meghalt az első házasságából született gyerekei megörökölték az ő részét, felesége pedig holtig tartó özvegyi jogot. Az özvegy él az osztatlan tulajdonú házban.

Sem a gyerekek sem az özvegy nem fizeti ki a három testvért. Hogyan juthatunk hozzá jogos örökségünkhöz ?

Peren kívüli megoldás, ha a tulajdonos társak, a haszonélvezővel együtt megbízást adnak egy ingatlan irodának, hogy az ingatlant értékesítse, vagy azt a tulajdonosok közvetlenül értékesítik.

Mindkét esetben a vételár a tulajdoni arányok szerint – a haszonélvezet figyelembevételével – oszlik meg a tulajdonosok között. Ha erre nincs mód bármely tulajdonostárs a bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését.

Hogyan szabályozható a közös tulajdonú ingatlan használata?

Share Button

1990-ben szüleimtől ajándékba kaptam egy közös osztatlan tulajdonban lévő ingatlanból egy telekrészt, amire 4 éven belül lakóházat kellett építenem.

Utcafronton található a szülői ház, ami romos állapotú, az én házam az udvarban épült. 7 éve elköltöztünk onnan én is a gyermekeimmel, édesapám elhunyt, édesanyám is elköltözött. 

Az általam épített lakóházban a testvérem lakik a családjával szívességi lakhasználóként. Eleinte próbáltuk eladni az ingatlanokat közösen, majd külön-külön, de mindig kútba esett az ügylet.

A telket nem lehet megosztani sem, s az épület nem lett földmérővel feltérképezve és a földhivatalba bevezetve sem. A testvérem szeretné megvásárolni a tulajdonrészemet,(amit azóta a gyerekeimre írattam), de szeretnénk legalább egy használati megosztást, mivel édesanyám úgy gondolja, hogy az általam épített ház az ő tulajdona is és ő is rendelkezhet vele (kiadhatja albérlőknek stb.).

Szeretném, ha a húgoméknak lenne tető a fejük felett és ezt a többi tulajdonostársak figyelembe vennék, illetve ne tartsanak igényt az én tulajdonomra.

A gyermekei általi ingatlan eladási szerződésben javaslom rögzítsék külön pontban  a természetben kizárólagos használati rendet vagy mellékeljenek hozzá , minden tulajdonos által aláírt , földmérő által készített természetben kizárólagos használati  megosztási vázrajzot.

Szülő által elajándékozott ingatlan eladása után igényelhető -e köteles rész?

Share Button

Édesanyám a testvéremnek ajándékozta az édesapámmal közös tulajdonban volt ingatlan 1/2-ed részét. Édesapám 3 éve elhunyt, tehát, a mostani állapot alapján nekem 1/4-ed részem van az ingatlanban.

A testvérem a telek beépítetlen részét, melyet ajándékba kapott, eladta építési teleknek.

Kérdésem: Ki döntötte el, hogy a telek beépítetlen része csak az övé, ez jogos volt-e? A tulajdoni lapon ez nincs kijelölve. Az eladás után nem kellene megkapnom a köteles részt?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében az egyik tulajdonos tulajdoni illetősége eladásakor a másik tulajdonosnak elővásárlási joga van. Az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat hiányában a tulajdonosváltozást a földhivatal nem vezeti át.

Tértivevényes ajánlott levéllel történő lemondatásnál elegendő a tulajdonos társ címéről „nem kereste, elköltözött stb.” jelöléssel visszaérkező dokumentum csatolása a földhivatalhoz.

A fent elmondottak igazak, ha a tulajdonos társ nem az egész tulajdoni hányadát, hanem annak csak egy részét értékesíti harmadik személy felé.

Az Ön joga tehát az eladásnál, hogy ugyanazon az áron, amennyiért a harmadik személy megvette az ingatlanrészt Ön is megveheti. Köteles rész azonban ilyen jogügyleteknél nem érvényesíthető, mert a kötelesrész az öröklési joghoz tartozik.

Hogyan érvényesíthető a közös helyiségek használati joga?

Share Button

2011 ben vásároltam egy társasházi lakást. A lakáshoz az alapító okirat szerint tartozik a tulajdoni hányadnak megfelelő pincerész, amelyet 2-3 lakóval együtt kellene használnom, ami nem is lenne probléma, de a pincék le vannak lakatolva, bejutni egyikbe sem tudok, csak a közös folyosóra.

A közös képviselő bár nyilvántartást vezet arról, hogy melyik pincét kik használják, csak annyiban volt hajlandó segíteni, hogy megmondta, melyikben van hely valószínűleg, de kulcsot egyikhez sem adott, mondván, hogy ez nem az ő dolga, ő nem adhat birtokba semmit.

Ma átadta a pincelejáró kulcsát, nekem kellene az általa megnevezett két lakóval tárgyalnom, hogy valamelyikük legyen kedves beengedni a pince részébe, ami tulajdonképpen részben az enyém is,csak éppen bejutnom nem sikerül.

Megérkezett közben az egyik lakó, aki a közös képviselő távozása után közölte velem, hogy ne is próbálkozzak, úgysem fog senki beengedni az általa használt pincerészbe, a “viszonyok” már kialakultak, senki nem fog esetleg miattam kipakolni semmit, mert én nem lakom ott, nem is értik miért kell ez a tárolási lehetőség nekem? Mit tudok tenni? Nem a közös képviselő dolga a lakókkal a társasházi és más egyéb ide vonatkozó törvény betartatása, és az engem is megillető közös használatú tulajdonrész birtokba adása?

A közös helyiségek használatának rendjét a belső szabályzatok kell, hogy tartalmazzák, vita esetén arról közgyűlési határozattal is lehet dönteni. Határozati javaslattal bármely tagja élhet a társasházi közösségnek.

A határozati javaslatot a rendkívüli közgyűlés összehívásának javaslatával együtt javaslom, hogy írásban juttassa el a közös képviselőnek, aki azt köteles – ha a rendkívüli közgyűlés összehívásának feltételei fennállnak a rendkívüli közgyűlésen – vagy az évi rendes közgyűlésen napirendre tűzni és arról határozatot hozatni.

Hogyan szüntetehető meg a közös tulajdon?

Share Button

Édesapánk tavaly tavasszal elhunyt. Nővéremmel közösen örököltünk egy budapesti ingatlant – mi vidéken élünk.A nővérem férje Budapesten dolgozik, Ő lakja hét közben a házat.

Próbáltuk közvetítőn keresztül értékesíteni, de azt hiszem túl magas árat kértünk érte és nem sikerült eladni.

Sajnos úgy veszem észre, hogy a nővérem nem mutat túl nagy hajlandóságot az eladásra, hiszen Nekik ez az állapot megfelel. Én viszont szeretnék már a pénzemhez jutni.

Van a magyar jogalkotásban olyan paragrafus, amely segít nekem hozzájutni a jogos örökségemhez?

A tulajdonostársi közösség olyan kényszerközösség, amelyet nem kötelező fenntartani. Bármely tulajdonostárs kérésére a közös tulajdont a bíróság megszüntetheti.

Nem érdemes azonban idáig eljutni, mert ennél jóval egyszerűbb az egymás közötti megegyezés a tulajdonostárs megváltása. Ha nem akarja a másik tulajdonostárs kivásárolni a társát, akkor a közös értékesítés a legjobb megoldás.

Ilyenkor az ingatlant kiürített bérlőtől mentes állapotban kell a vevőnek átadni. Ön is szorgalmazhatja az ingatlan eladását különböző ingatlanirodáknak adott megbízás útján.

A vételár kialakítását az ingatlanirodával közösen javaslom megtenni vagy az ingatlanról eladás előtti becslés készítésével meghatározni.

Hogyan érvényesíthető az állagmegóvásra történt ráfordítás közös tulajdon esetén?

Share Button

Ha  egy ingatlant többen birtoklunk, a tulajdonostársak, rábírhatók-e valamilyen módon a költségek megfizetésére, az ingatlan állagának megóvására, fenntartására? Ha én felújítom a házat, a későbbi eladás/öröklés/ajándékozás során ők vagy az örököseik milyen mértékben részesülnek az ingatlan árából? Esetleg értékbecsléssel érdemes megállapítani az ingatlan jelenlegi értékét és lehetséges, hogy évek múltán csak az inflációval növelt érték jár nekik?

Ha ők nem használják, nem tartják karban, a fenntartási, felújítási költségekbe nem szállnak be, kérhetnek-e tőlem bármilyen használati/bérleti díjat, amiért a teljes ingatlant használom vagy kiadhatják-e bérbe más személynek?

Elajándékozhatják-e az általam felújított ingatlan rájuk eső részét vagy a tudtom nélkül terhelhetik-e haszonélvezettel, hitellel?

Elég-e számlával bizonyítanom,hogy mennyit költöttem az ingatlanra ill. ami munkát magam el tudok végezni, azt mivel tudom hitelt érdemlően bizonyítani, számszerűsíteni?

Közös tulajdon megszüntetése esetén az Ön által tett állagnövelő beruházások értékét a bíróság az Ön javára ítéli meg.

A beruházások értékét számlákkal illetve igazságügyi szakértői véleménnyel lehet igazolni. Más a helyzet ha a tulajdonostárs értékesíti vagy elajándékozza a részét vagy arra haszonélvezetet alapít.

Adásvételnél Önnek elővásárlási joga van, míg az ajándékozásról vagy haszonélvezet alapításról Ön nem is értesül, ezért javaslom, hogy váltsa magához közös tulajdon megszüntetési perben az egész ingatlant.

 

Hogyan juthat az örökös tulajdonrésze ellenértékéhez?

Share Button

Apai és anyai rész szerint én 4.700.000 Ft értékben örököltem. Szeretném a testvéreimtől ezt az összeget kikérni,mert ketten benne laknak,de a harmadik testvérem is használja az ingatlant.

Hogyan indítsam el a kérelmemet feléjük?Levélben kérjem tőlük,hogy nyoma maradjon? Nem szeretnék oda költözni,ők ezt akarják. Fizetésről hallani sem akarnak.

A más örökösök által lakott ingatlan után az ingatlanban nem lakó örökös bérleti díjat számíthat fel.

Megilleti az a jog is, hogy kérje a közös tulajdon megszüntetését.

Első körben ezt egyezséggel lehet rendezni akár úgy is, hogy saját tulajdoni részükre hitelt vesznek fel, hogy Önt kifizessék.

A közös tulajdon megszüntetése történhet közös értékesítéssel és árverés útján is.

Ez utóbbihoz azonban Önnek bírósági pert kell kezdeményeznie tulajdonostársaival szemben.

Társasházi közös tulajdon esetén milyen intézkedések szükségesek tervezett átalakításokra?

Share Button

Egy 5 lakásos társasház földszinti lakását vettem meg, osztatlan közös tulajdonú, kizárólagos használatú kert résszel, mely a Társasházi Alapító Okiratban is szabályozva van.

1. A kérdésem az, hogy a kizárólagos használat egészen pontosan milyen tevékenységeket tesz lehetővé számomra, anélkül, hogy a többi tulajdonos beleegyezését, engedélyét kelljen kérnem?

Jelenleg abba is beleakarnak szólni, hogy milyen növényeket akarok ültetni, mondván, hogy az épület homlokzata, utca képe megváltozik.

2. A kert részem most tuja sorral van elválasztva, de szeretnék két tuja helyére egy kis kertkaput, mivel így a hozzám érkezők nem kell, hogy megkerüljék az egész épületet vagy átvágjanak a fák között, hiszen eleve a kertem mellett haladnak el a lépcsőház bejáratához.

Kivehetem a két tuját és építhetek egy kiskaput vagy szavaznunk kell?

3. Későbbiekben szeretnék egy medencét kialakítani, a helyi hatóságokon kívül kell az ő beleegyezésük is?

4. A kert egyik része olyan árnyékos, hogy még a fű sem marad meg rajta, ezért elképzelhető, hogy majd leburkolnánk, hogy legalább ping-pongozni lehessen ott. Az engedélyüket kell kérnem? Mivel változna a zöldterületi mutató is, építési engedélyre szükség van? Vagy csak a fenn maradási engedély megkapásáig szempont ez?

5. A másik fő kérdés, a lapos tetőre vonatkozik, ami szintén osztatlan közös tulajdon. A legfelső lakó, arra hivatkozva, hogy csak az ő lakásásból közelíthető meg, telepakolta napkollektorokkal az utolsó CM2-t is. Sem engedély sem beleegyező nyilatkozatot nem kert a tulajdonosoktól, kizárólagos használattal pedig soha nem is rendelkezett.

Ha jól gondolom, a tulajdoni hányadom mértékéig kérhetem:1: visszaállítsa az eredeti állapotot 2: bérleti díjat számolhatnék fel neki. 3. beperelhetem(rendelkezési jog, jogtalan használat, jogtalan haszonszerzés)—mivel a teljes ház villamos energia felhasználású, a komplett tető beépítéssel saját rezsiköltsége nulla lett, míg a többi lakótól a lehetőségét is elvette a hasonló megoldás választásától.

6. Ezen felül, most akarják eladni az ingatlant. Szeretnénk tudni, hogyan tudjuk ezt a kérdést még időben rendezni vagy az új leendő tulajdonos tudtára hozni?

7. A szintén osztatlan közös tulajdonú garázsban az ő kizárólagos használatú kocsi beállójára élhetünk a vételi opciónkkal? Köteles az eladás szándékáról minket tájékoztatni vagy értékesítheti a megkérdezésünk nélkül is?

A tuja kiszedés , a kapu és medence  létesítés és a térkövezés ugyanaz mint a napelem a tetőre, kell a többi tulajdonostárs beleegyezése mert  a tulajdonostárs közös részt alakítana át a saját igényére.

Ha pinpong asztalt rak a kertbe azzal zavarja a többi lakó nyugalmát. A garázsra illetve az abban levő kocsibeállóra  – ha lakással együtt értékesül – nincs elővásárlási joga a többi tulajdonostársnak.

A kizárólagos használati rend csupán  a  territóriumra vonatkozik , a vonatkozó okiratban megjelölt határokkal, de a tulajdonostársak zavarása nélkül  a fent írt  szempontok figyelembe vételével. Javaslom minden dolog megvalósítás előtt  egyeztessen a közös képviselőjével.

 

Hogyan szüntethető meg a közös tulajdon egy lakás estében?

Share Button

Férjemmel 20 éve elváltunk. Lakásunk közös tulajdonban van, viszont szeretném ha csak az én tulajdonomba lenne, mivel 1986 óta egy forintot nem fizetett a közös költségbe, és a lakásrészlet fizetésébe az önkormányzatnak csak én.

Gondnokság alatt vagyok, és szeretnék végre nyugodt életet élni. Ha bíróságra adom az ügyet mennyi esélyem van megkapni?

A férjem lemondott amikor elváltunk a lakás használatáról és a lakásban lévő ingóságokról is, viszont most mindig mondja, a lakás fele az öve.

Közös tulajdon marad a lakás akkor is, ha az egyik tulajdonostárs nem használja. Közös tulajdont a bíróság  megszűntetheti megváltással vagy árveréssel. Gondnokával  beszélje meg a legjobb megoldást.

1 / 4 oldal1234