közös tulajdon címkével jelölt bejegyzések

Hogyan lehet megszüntetni az osztatlan közös tulajdont?

Share Button

Édesanyám 10 évig élt élettársi kapcsolatban. 1/2 arányban van tulajdonjoga a volt élettársával vásárolt házból. A volt élettárs 12 éve lakik abban a házban és már a zárakat is lecseréltette, de eladni nem akarja a házat, fizetni pedig bar évek óta ígérgeti, de meg semmi nem történt. Mit lehet tenni jogi úton?

Az ügyben nem az élettársi jogviszonynak hanem a tulajdonostársi közösségnek van relevanciája. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése lehetséges módozatai:

egymástól megváltás,

közös értékesítés és a vételár felosztása,

társasház alapítás,

bírósági per és végrehajtás.

A többlet használatot folyató tulajdonostárstól a helyben szokásos mértékű bérleti díjat is igényelheti az ingatlant nem használó tulajdonostárs.

 

Csak az egyik fél pénzéből közös névre vásárolt ingatlan kinek a tulajdona?

Share Button

Párommal 3 éve élek együtt. Neki soha nem volt a segélyen kívül semmilyen jövedelme.

1 éve rávett vegyünk közös lakást, amit én fizettem de fele fele arányba vagyunk tulajdonosak. Azóta felújítottuk,  mindent én fizettem számlák az én nevemre szólnak. Neki továbbra sincs semmilyen jövedelme. A számlákat én fizetem.

Nincs semmilyen élettársi viszony bejelentve csak itt lakunk a házban . Az én lakhelyem ide van bejelentve az övé csak ideiglenesen, ha úgy döntünk hogy szétmegyünk fele fele arányba kell osztozkodnunk?

Vagy csak a vételár felét követelheti mivel mindent én vettem számlával igazolva? Vagy így amit most ér a ház annak a fele az övé?

Az ingatlan nyilvántartás közhiteles. Az ingatlanok tulajdoni lapjára bejegyzett állapot a tulajdoni viszonyokat tükrözi.

Ha Önök egyenlő arányú tulajdonostársként vannak bejegyezve, akkor ez az aktuálisan fennálló jogi helyzetét rögzíti ingatlanuknak.

Ha ezen változtatni kívánnak végezzenek tulajdonjog rendezést egymás között.

A tulajdonjog rendezés csak közös akarattal jöhet létre, ügyvédi vagy közjegyző által készített okirattal.

Felhívom szíves figyelmét, hogy online tájékoztatásom  saját  szakmai véleményem, mely   bíróság vagy más hatóság előtt  kötelező jogi erővel nem bír.

Hogyan szüntethető meg a közös tulajdon?

Share Button

A húgommal megörököltük a szülői házat fele-fele arányban. A húgom évtizedek óta ott lakik, mind a mai napig.

Egyezség nincs, kiköltözni nem akar! Az ingatlan osztatlan, és peres úton sem osztaná meg a bíróság! Nem lehetséges! Milyen lehetőségeim vannak/ ha vannak?

Osztatlan közös tulajdoni hányad addig tart, míg egyik tulajdonos úgy nem dönt, hogy azt megszüntetni. Ha konszenzusban van a másik tulajdonossal akkor egyik a másikat tulajdonát megváltja vagy az ingatlant közösen értékesítik és a vételárat felosztják egymás között.

Ha egyezségre nem jutnak bármelyik fél a bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését. Ennek több módja van: a bíróság úgy ítél, hogy egyik tulajdonos váltsa meg a másik tulajdonát vagy árverés útján értékesíti az ingatlant.

Az árverési értékesítés jóval kedvezőtlenebb mint a piaci értékesítés.

 

 

Hogyan váltható meg a közös tulajdoni rész?

Share Button

Férjem, Édesapja halála után, 1/4 részt örökölt a családi házból, másik 1/4 rész a testvéré, 1/2 rész az Édesanyjáé.

Az Anyuka egyedül élt ebben az ingatlanban, ott minden költséget, az Anyuka fizetett. Időközben, a testvér haza költözött, és az Anyuka, a testvér két gyermekére íratta az ő 1/2 részét, a haszonélvezeti jog maradt.

A testvér kisebb felújítást végzett az akkori élettársával, akivel most már házastársakként élnek abban a házban, és született egy közös gyermek. (Édesanya, testvér, férj, 3 gyermek, ahol az idősebb már elmúlt 18 éves) “Szocpolt” szeretnének igényelni a házra, hogy tovább újíthassák.

A férjem kérheti -e, hogy az ő 1/4 részét kifizesse, vagy erről az örökségről lemondhat?

Közös tulajdon esetén, ha a tulajdonos társak úgy döntenek, hogy kizárólag az egyikőjük legyen az ingatlan tulajdonosa, két megoldás közül választhatnak:

  • adásvételi szerződéssel az egyik magához váltja a másik tulajdoni részét
  • vagy ajándékozás történik a tulajdonos társak között

Mindkét szerződés előfeltétele, hogy az adásvétel/ajándékozás tárgyát képező tulajdoni hányad – per, teher és igénymentes legyen.

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan egy része felújítható-e a tulajdonostárs beleegyezése nélkül?

Share Button

Van egy ingatlan ami 1/6, 2/6, 3/6 arányban van elosztva, az 1/6 + 2/6 résszel bíró személyek élnek a házban, a 3/6-dal rendelkező nem itt él, minden felújítást, költségeket a benne élők fizetnek. Osztatlan közös tulajdon.

A 3/6-dal rendelkező fél ingatlanrészét (egy szobát) szeretnének a benne élők felújítani, állagmegóvás céljából. Ha ebbe nem egyezik bele a 3/6-dal rendelkező fél, de mégis saját költségen kivitelezik a benne élők, milyen következményeket vonhat maga után? Eladni az ingatlanrészét valószínűleg nem tervezi.

Természetben kizárólagos használatú közös tulajdonú ingatlan esetében az ingatlan felét használni jogosult területére csak birtokháborítás terhe mellett lehet bemenni. Az állagmegóvás szükségességének mértékét mindig az eset körülményei határozzák meg.

Javaslom, hogy a tulajdonos társsal történt egyeztetés nélkül – életveszélyes állagromlás megszüntetését kivéve – a felújításhoz ne fogjanak hozzá.

Közös lakás esetén helyt állni tartozik-e a lakásban nem lakó tulajdonos társ a bent lakó nem fizető helyett?

Share Button

Adott egy panel lakás, amelynek 9/10 tulajdoni hányad az én tulajdonomban, 1/10 tulajdoni hányad annak a tulajdonában van, aki használja az ingatlant. (haszonélvezet nincs bejegyezve).

A probléma ott kezdődik, hogy a bent lakó nem fizet rezsit, amit csak ő használ, illetve közös költséget sem. Én a fele közös költséget minden hónapban befizetem, mert természetesen egyén is az ingatlan, még ha nem is használom. Viszont így elég nagy tartozás kezd keletkezni.

Kivásárlásról hallani sem akar a másik tulaj, befizetni a tartozását sem. Mondván én jobban állok, fizessem én… Van- e arra lehetőség, hogy bíróságra vigyem az ügyet annak érdekében, hogy el tudjam adni az ingatlant, amit a másik fél nem akar? (mivel nagyon kényelmes neki az ingyen élés). (én az ingatlanban soha nem éltem 1 percet sem). Megterhelhetik tulajdoni lapon az én hányadomat is, ha ő nem fizet? ergo rajtam is behajtható bármi ilyenkor?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében – függetlenül a tulajdoni hányadoktól – az ingatlan helytállni tartozik a közmű és egyéb használati díjtartozásokét.

Hogyan biztosítható, hogy a testvér építkezéséhez adott kölcsön csak a testvéré legyen?

Share Button

A testvérem csok- ból építkezik feleségével . Én 10 M. Ft-ot adtam neki. Milyen szerződést kell kötnöm, hogy válás esetén a feleség ne szerezzen vagyontárgyat , a testvérem külön vagyona legyen ?

Olyan ajándékozási szerződés kötése javasolt, ügyvéd vagy közjegyző előtt, mely kifejezetten rögzíti, hogy az ajándékot a felek a testvér különvagyonába utalják. Ugyanez a joghatás érhető el egy házassági vagyonjogi szerződés által is.

Fontos tudni, hogy öröklési helyzetben az ajándék a testvér hagyatéka tekintetében nem minősülhet ági vagyonnak, azaz annak öröklésére a túlélő házastárs  igényt tarthat.

Hogyan hasznosítható az osztatlan közös tulajdonú ingatlan?

Share Button

Férjem házasságkötésünket megelőzően két évvel vásárolt egy fél házat, melyet fel is újítottunk.

Mivel időközben én is házat vásároltam, ahol jelenleg élünk, arra gondoltam, talán érdemes volna kiadni, vagy eladni.

A ház fél tulajdonosa a MÁK, akit a megvásárláskor értesítettünk, de nem reagáltak azóta sem. Volna érdeklődő albérlőnek, de nem tudom, hogy mivel a férjem 1/2 részben tulajdonos, így kiadhatja-e a fél házat, mert legalább karbantartanák az albérlők.Így viszont csak tönkremegy, főleg télen fűtés és karbantartás hiánya miatt.

Milyen egyéb kötelezettségünk lenne, ha albérletbe adnánk?

Előzetesen a közös tulajdonú ingatlan használatáról tájékoztatom:

A köztudatban az az általános nézet, hogy  közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelő nagyságú területet használhatnak az ingatlanból. A közös tulajdon osztatlanságából az következik hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára.

A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására. Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak az a korlátja  hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a másik  tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogai, érdekei ne  sérüljenek.

Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a másik tulajdonost az ingatlan használatából – ha használni akarja. Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot.

Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban. Az előzőekből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja  és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból.

Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek. A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant.

Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával.

Analógiával az ingatlan hasznosítására is a fent elmondottak irányadóak.

Fontos tudni, hogy az illetékes önkormányzat közös tulajdon esetében  megköveteli a tulajdonostárs hozzájárulását a bérbeadáshoz.

A rövid vagy hosszú távú bérbeadás  szabályairól könyvelőiroda tud felvilágosítást nyújtani.

Eladás:

a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Az okiratot szerkesztő ügyvéd 15 nap felhívással tértivevényes ajánlott levélben  fogja megkeresni hogy él-e ezen jogával. Ha nem válaszol, a vélelem hogy nem élt. Tehát a fél ingatlan eladható,javaslom bízzon meg a vevő keresésével ingatlanirodát.

Hogyan szüntethető meg a közös tulajdon?

Share Button

10 éve megörökölte a nejem a szülői ház 1/3-d részét (két testvére is 1/3-1/3 részt). Szóbeli megállapodás alapján 5 év leteltével kívánták értékesíteni az ingatlant. A nővére azóta is egyedül a házban él, és ő is fizeti a rezsit, adót…stb, viszont most már akadályozza az értékesítést, és nem kíván kiköltözni sem.

A nejem, és a bátyja szeretne a pénzéhez jutni, de nem tudunk vele zöld ágra vergődni, mindent blokkol. Kérdésem az lenne, hogy mit tudunk tenni, mihez van jogunk (pl. a részünket kiadhatjuk-e albérletbe, vagy követelhetünk-e tőle bérleti díjat a 2/3-d rész után, hogy jobb belátásra bírjuk, illetve ő mit követelhet rajtunk (pl.a rezsi 2/3 részét, vagy …).

A tulajdonrészt megváltani csak a nejem tudná anyagilag, de csak végső megoldásként jöhet szóba. Mit  tegyünk?

Közös tulajdon megszüntetésének legegyszerűbb, leggyorsabb módja, ha a tulajdonostársak közös megegyezéssel akként döntenek, hogy egyikük kifizeti a másikat és így megváltás útján az ingatlan tulajdoni joga egy kézbe kerül.

Hogyan szerezhető meg árverésre kitűzött ingatlan tartozásmentesen?

Share Button

Van egy ingatlan. A fele édesapám tulajdona, a másik felét én örököltem. Édesapámnak tartozása van, az ő része már árverezve is volt, sikertelenül. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha én papíron megvenném az ő részét, akkor halála után töröltethetem róla a tartozást, vagy mindenképpen vissza kell fizetni?

Az árverési vétellel a vevő tehermentesen kapja tulajdonába az ingatlant. Javasolt, hogy legyen Ön a Vevő az árverésen.

1 / 5 oldal12345