közös tulajdon címkével jelölt bejegyzések

Közös lakás esetén helyt állni tartozik-e a lakásban nem lakó tulajdonos társ a bent lakó nem fizető helyett?

Share Button

Adott egy panel lakás, amelynek 9/10 tulajdoni hányad az én tulajdonomban, 1/10 tulajdoni hányad annak a tulajdonában van, aki használja az ingatlant. (haszonélvezet nincs bejegyezve).

A probléma ott kezdődik, hogy a bent lakó nem fizet rezsit, amit csak ő használ, illetve közös költséget sem. Én a fele közös költséget minden hónapban befizetem, mert természetesen egyén is az ingatlan, még ha nem is használom. Viszont így elég nagy tartozás kezd keletkezni.

Kivásárlásról hallani sem akar a másik tulaj, befizetni a tartozását sem. Mondván én jobban állok, fizessem én… Van- e arra lehetőség, hogy bíróságra vigyem az ügyet annak érdekében, hogy el tudjam adni az ingatlant, amit a másik fél nem akar? (mivel nagyon kényelmes neki az ingyen élés). (én az ingatlanban soha nem éltem 1 percet sem). Megterhelhetik tulajdoni lapon az én hányadomat is, ha ő nem fizet? ergo rajtam is behajtható bármi ilyenkor?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében – függetlenül a tulajdoni hányadoktól – az ingatlan helytállni tartozik a közmű és egyéb használati díjtartozásokét.

Hogyan biztosítható, hogy a testvér építkezéséhez adott kölcsön csak a testvéré legyen?

Share Button

A testvérem csok- ból építkezik feleségével . Én 10 M. Ft-ot adtam neki. Milyen szerződést kell kötnöm, hogy válás esetén a feleség ne szerezzen vagyontárgyat , a testvérem külön vagyona legyen ?

Olyan ajándékozási szerződés kötése javasolt, ügyvéd vagy közjegyző előtt, mely kifejezetten rögzíti, hogy az ajándékot a felek a testvér különvagyonába utalják. Ugyanez a joghatás érhető el egy házassági vagyonjogi szerződés által is.

Fontos tudni, hogy öröklési helyzetben az ajándék a testvér hagyatéka tekintetében nem minősülhet ági vagyonnak, azaz annak öröklésére a túlélő házastárs  igényt tarthat.

Hogyan hasznosítható az osztatlan közös tulajdonú ingatlan?

Share Button

Férjem házasságkötésünket megelőzően két évvel vásárolt egy fél házat, melyet fel is újítottunk.

Mivel időközben én is házat vásároltam, ahol jelenleg élünk, arra gondoltam, talán érdemes volna kiadni, vagy eladni.

A ház fél tulajdonosa a MÁK, akit a megvásárláskor értesítettünk, de nem reagáltak azóta sem. Volna érdeklődő albérlőnek, de nem tudom, hogy mivel a férjem 1/2 részben tulajdonos, így kiadhatja-e a fél házat, mert legalább karbantartanák az albérlők.Így viszont csak tönkremegy, főleg télen fűtés és karbantartás hiánya miatt.

Milyen egyéb kötelezettségünk lenne, ha albérletbe adnánk?

Előzetesen a közös tulajdonú ingatlan használatáról tájékoztatom:

A köztudatban az az általános nézet, hogy  közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelő nagyságú területet használhatnak az ingatlanból. A közös tulajdon osztatlanságából az következik hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára.

A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására. Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak az a korlátja  hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a másik  tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogai, érdekei ne  sérüljenek.

Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a másik tulajdonost az ingatlan használatából – ha használni akarja. Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot.

Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban. Az előzőekből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja  és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból.

Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek. A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant.

Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával.

Analógiával az ingatlan hasznosítására is a fent elmondottak irányadóak.

Fontos tudni, hogy az illetékes önkormányzat közös tulajdon esetében  megköveteli a tulajdonostárs hozzájárulását a bérbeadáshoz.

A rövid vagy hosszú távú bérbeadás  szabályairól könyvelőiroda tud felvilágosítást nyújtani.

Eladás:

a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Az okiratot szerkesztő ügyvéd 15 nap felhívással tértivevényes ajánlott levélben  fogja megkeresni hogy él-e ezen jogával. Ha nem válaszol, a vélelem hogy nem élt. Tehát a fél ingatlan eladható,javaslom bízzon meg a vevő keresésével ingatlanirodát.

Hogyan szüntethető meg a közös tulajdon?

Share Button

10 éve megörökölte a nejem a szülői ház 1/3-d részét (két testvére is 1/3-1/3 részt). Szóbeli megállapodás alapján 5 év leteltével kívánták értékesíteni az ingatlant. A nővére azóta is egyedül a házban él, és ő is fizeti a rezsit, adót…stb, viszont most már akadályozza az értékesítést, és nem kíván kiköltözni sem.

A nejem, és a bátyja szeretne a pénzéhez jutni, de nem tudunk vele zöld ágra vergődni, mindent blokkol. Kérdésem az lenne, hogy mit tudunk tenni, mihez van jogunk (pl. a részünket kiadhatjuk-e albérletbe, vagy követelhetünk-e tőle bérleti díjat a 2/3-d rész után, hogy jobb belátásra bírjuk, illetve ő mit követelhet rajtunk (pl.a rezsi 2/3 részét, vagy …).

A tulajdonrészt megváltani csak a nejem tudná anyagilag, de csak végső megoldásként jöhet szóba. Mit  tegyünk?

Közös tulajdon megszüntetésének legegyszerűbb, leggyorsabb módja, ha a tulajdonostársak közös megegyezéssel akként döntenek, hogy egyikük kifizeti a másikat és így megváltás útján az ingatlan tulajdoni joga egy kézbe kerül.

Hogyan szerezhető meg árverésre kitűzött ingatlan tartozásmentesen?

Share Button

Van egy ingatlan. A fele édesapám tulajdona, a másik felét én örököltem. Édesapámnak tartozása van, az ő része már árverezve is volt, sikertelenül. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha én papíron megvenném az ő részét, akkor halála után töröltethetem róla a tartozást, vagy mindenképpen vissza kell fizetni?

Az árverési vétellel a vevő tehermentesen kapja tulajdonába az ingatlant. Javasolt, hogy legyen Ön a Vevő az árverésen.

Eladható-e az osztatlan közös tulajdonú ingatlanrész a tulajdonostárs megkérdezése nélkül?

Share Button

Szeretném megkérdezni közös tulajdonba levő háza ami fel-fele arányba van, eladható-e a másik fél megkérdezése nélkül?

Osztatlan közös ingatlantulajdon esetén az egyik tulajdonostárs kizárólag a saját részét adhatja el, melyre a másik tulajdonostársnak elővásárlási joga van.

A másik tulajdonostárs tehát a harmadik személy vevőtől jövő vételi ajánlatnak megfelelően élhet elővásárlási jogával. Ez a joggyakorlat biztosítja, hogy a másik tulajdonostárs tudta nélkül új tulajdonostárs nem kerülhet osztatlan közös tulajdonba vele.

Hogyan lehet a közös tulajdont megszüntetni?

Share Button

A testvéremmel ketten örököltünk egy házat, amelyben ő benne él. Milyen módon tudnám eladni a részemet, ha ő nem akarja megvenni?

A tulajdonostárs testvérének elővásárlási joga van, ha Ön eladná a fél ingatlana tulajdoni hányadát. Ezt bármikor megteheti, vagy magánkézből, vagy ingatlanközvetítő segítségével.

Ha nem lesz vevője, és a testvére nem kívánja megváltani az Ön részét, bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése.

Kötelező-e osztatlan közös tulajdonú ingatlannál használati megállapodást kötni?

Share Button

Lehet- e bármilyen jogszabályban fellelni, illetve hivatkozni a következőre: osztatlan közös tulajdonnál Ingatlan használati megosztási szerződés megkötése kötelező.

Közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonostársai szóbeli, írásbeli megállapodással vagy ráutaló magatartással szabályozhatják ingatlanuk természetbeni használatát.

Használati megosztási vázrajz készíttetését közösön elhatározhatják –azt alá is kell írniuk- és ehhez ügyvéd vagy közjegyző által készített okiratot is aláírhatnak, de erre nincs jogszabályi kötelezettségük.

Hogyan juthatunk örökségünkhöz, ha az örökös társ felesége lakik a házban?

Share Button

Négyen voltunk testvérek. A fiú testvérem feleségével második házasságát követően szüleim házában éltek. Szüleim halála után megörököltük a házat./2008/ A testvéremék továbbra is ott laktak nem fizették ki a testvérek részét.

A testvérem 2014-ben meghalt az első házasságából született gyerekei megörökölték az ő részét, felesége pedig holtig tartó özvegyi jogot. Az özvegy él az osztatlan tulajdonú házban.

Sem a gyerekek sem az özvegy nem fizeti ki a három testvért. Hogyan juthatunk hozzá jogos örökségünkhöz ?

Peren kívüli megoldás, ha a tulajdonos társak, a haszonélvezővel együtt megbízást adnak egy ingatlan irodának, hogy az ingatlant értékesítse, vagy azt a tulajdonosok közvetlenül értékesítik.

Mindkét esetben a vételár a tulajdoni arányok szerint – a haszonélvezet figyelembevételével – oszlik meg a tulajdonosok között. Ha erre nincs mód bármely tulajdonostárs a bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését.

Hogyan szabályozható a közös tulajdonú ingatlan használata?

Share Button

1990-ben szüleimtől ajándékba kaptam egy közös osztatlan tulajdonban lévő ingatlanból egy telekrészt, amire 4 éven belül lakóházat kellett építenem.

Utcafronton található a szülői ház, ami romos állapotú, az én házam az udvarban épült. 7 éve elköltöztünk onnan én is a gyermekeimmel, édesapám elhunyt, édesanyám is elköltözött. 

Az általam épített lakóházban a testvérem lakik a családjával szívességi lakhasználóként. Eleinte próbáltuk eladni az ingatlanokat közösen, majd külön-külön, de mindig kútba esett az ügylet.

A telket nem lehet megosztani sem, s az épület nem lett földmérővel feltérképezve és a földhivatalba bevezetve sem. A testvérem szeretné megvásárolni a tulajdonrészemet,(amit azóta a gyerekeimre írattam), de szeretnénk legalább egy használati megosztást, mivel édesanyám úgy gondolja, hogy az általam épített ház az ő tulajdona is és ő is rendelkezhet vele (kiadhatja albérlőknek stb.).

Szeretném, ha a húgoméknak lenne tető a fejük felett és ezt a többi tulajdonostársak figyelembe vennék, illetve ne tartsanak igényt az én tulajdonomra.

A gyermekei általi ingatlan eladási szerződésben javaslom rögzítsék külön pontban  a természetben kizárólagos használati rendet vagy mellékeljenek hozzá , minden tulajdonos által aláírt , földmérő által készített természetben kizárólagos használati  megosztási vázrajzot.

1 / 4 oldal1234