közös tulajdon címkével jelölt bejegyzések

Közös tulajdonú ingatlan részének ajándékozása

Share Button

Közös tulajdonú ingatlan egyik tulajdonosa elajándékozhatja-e a tulajdonrészét a másik tulajdonos tudta nélkül? 1/4 részben (öröklés útján) tulajdonosa vagyok egy ingatlannak.

A még élő egyik szülő a saját tulajdonrészét (1/2) elajándékozhatja-e testvéremnek az én tudtom nélkül?

Osztatlan közös tulajdon esetében , ha az egyik tulajdonostárs ajándékoz külső, harmadik személynek, akkor a másik tulajdonos társnak nincs elővásárlási joga.

Az ajándékozás ténye az elővásárlási jogot kizárja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a másik tulajdonostárs nem is értesül az ajándékozási ügyletről, azaz tudta nélkül történhet az elidegenítés.

Közös tulajdon megszüntetése értékesítéssel

Share Button

2003 ban meghalt édesapánk testvéremmel ketten megörököltük az ö apai részét fele-fele arányban.

5 évvel ezelőtt meghalt a nagymamámnak apánk édesanyja. Ö végrendelkezett és testvéremre hagyta a részét.

A hagyatéki tárgyaláson mondták hogy kérhetem a köteles részt. Kértem, csak az apai örökségemet akkor nem tudta a testvérem nekem kifizetni. Mondta hogy eladjuk a házat és kifizet. Ez azóta sem rendeződött.

Kérdésem az lenne: mennyi idő alatt kell engem kifizessen, ill. én is eladhatom a házat hirdethetem? Milyen jogaim vannak vele /mellette úgy hogy neki van több része benne?

Az öröklés során – az  ingatlan tekintetében – közös tulajdon keletkezett Önök mint örökösök között.

A közös tulajdon megszüntetésére javaslom hogy közösen értékesítsék az ingatlant és a vételárat osszák fel a tulajdoni hányaduknak megfelelően.  Ez azt jelenti hogy mindannyian adjanak ingatlanközvetítőnek megbízást az értékesítésre.

Végső soron a közös tulajdont a bíróság szünteti meg – árveréssel.  Bármelyik tulajdonostárs kérheti ezt a megoldást , azonban az árverés piaci érték alatt zajlik – ezért az első megoldást javaslom.

Osztatlan közös tulajdon megszüntetése

Share Button

Balatoni ingatlanom férjemmel közös tulajdonunk. Ezt meg szeretnénk szüntetni.

A rajta fennálló hitelt a jövőben kizárólag én vállalom fizetni és a fennálló hitel mértékével több ingatlanrészt kapok ennek fejében.

Kell –e a megszüntetést követően bármelyikőnknek illetéket fizetnie?

Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megszüntetés folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut.

A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell fizetni. Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani.

Az értékkülönbözet után – ha az ingyenes juttatás – ajándékozási  illetéket kell fizetni annak aki a többlete kapja.

Fontos tudni hogy az Ön esetében  csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti.  Ilyen esetben illeték kiszabásának nincs helye.

Az elmondottak élettársak közös tulajdonának megszüntetése esetén is irányadó.

Vita közös tulajdonú ingatlan tulajdonosai között

Share Button

Közös udvaros házban élek és a szomszédom, akinek nincs bekötve a szennyvíz, állandóan elém önti a szennyvizét. Mit tehetek ez ügyben? Hová forduljak? A szennyvízhálózat adott a községben de Ő nem köti be.

Joga van ehhez,ha már egyszer van vezetékes víz a lakásában és biztosított a szennyvízhálózat is az egész községben? Kérem segítsen abban, hogy mi lehet erre a legjobb megoldás?

Javaslom, keresse fel a helyi Polgármesteri Hivatalt és beszélgessenek el a jegyzővel a történtekről. A jegyzőnek feladata – joga és kötelessége – hogy a helyi szomszédjogi ügyekben eljárjon. Ennek során olyan megoldásokat javasolhat a jegyző, mely megoldás lehet problémáikra, nyugalmuk megőrzése érdekében.

Közös tulajdon megszüntetése haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében

Share Button

Édesanyán 10 évig élt valakivel, aki a halála előtt írt egy végrendeletet, miszerint én vagyok az egyik örökös, a másik örökös a vér szerinti lánya, édesanyámnak pedig lakhatási joga van a tulajdonban.

A vér szerinti lány nem él velünk, viszont édesanyám az ingatlanban lakik. Most ügyvédhez fordult és követeli az ő részét, mégpedig készpénzben, mivel az ingatlant nem sikerült eladnunk.

Tartunk attól, hogy az ingatlant el fogják árverezni, mivel nem tudjuk őt kifizetni. Kérdezni szeretném, hogy ez lehetséges e és mivel tudnánk védekezni? Még annyit, hogy a végrendeletben le van írva, hogy édesanyámnak élete végéig lakhatást kell biztosítanunk, mind a ketten.

A közös tulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs kérheti  bíróságtól, ha peren kívüli egyezség, vagy eladás útján a közös tulajdon nem szűnik meg.

Önöknek jogában állna megváltani az ingatlant a tulajdonostárstól, de nem tudják. Javaslom, hogy próbálják meg az ingatlan közös értékesítését,  és a vételár felosztását, ugyanis ha bíróság árverés útján szünteti meg a közös tulajdont, anyagilag sokkal rosszabbul járnak.

A közös értékesítésnél édesanya haszonélvezeti joga komoly értéket képvisel. ha az ingatlan 12 Mft értékű, és édesanya 65 évnál idősebb, akkor a haszonélvezet értéke (2.400.000 Ft) Az önre és a másik tulajdonosra eső rész fejenként 4, 8 MFt.

Vegyék ezt figyelembe, ha mégis kifizetnék a másik tulajdonostársat.

A közös tulajdon megszüntetését sajnos megakadályozni nem lehet, mert a másik tulajdonostárs kérelmére a bíróságnak döntenie kell, és ez a döntés végső soron nem lehet más, mint az árverés.

Házastársi/élettársi megállapodások

Share Button

Házastársak és élettársak között gyakori, hogy egy ingatlanra  csak az egyikőjük  van tulajdonosként bejegyezve.

Fontos tudni, hogy illetékmentesen bármikor bejegyezhető a másik is – házastársi illetve élettársi megállapodás keretében. Ugyanez igaz fordítva is: ha mindkét fél tulajdoni joga szerepel az ingatlan nyilvántartásban, bármikor köthetnek a felek olyan tartalmú megállapodást, hogy csak egyikőjük legyen bejegyzett tulajdonos, például mert kifejezetten csak az egyikőjük különvagyonából vásárolták az ingatlant.

Fontos tudni, azt is ha házastársak közül valamelyikőjük tulajdonában lévő telekre építenek a felek vagy az ezen telken álló házhoz hozzáépítenek, úgy közös tulajdon keletkezik. Ilyenkor csak a telek tulajdonos nevén van nyilvántartva az ingatlan földhivatalba.

Ezért az ilyen ráépítést követően javasolt, hogy a közös tulajdont és annak mértékét a felek ügyvédi okiratban rendezzék, a tulajdoni hányadokat a valóságnak megfelelően állapítsák meg. Ezen okirattal kerülnek bejegyzésre a helyes tulajdoni arányok.

Jó hír hogy az ilyen jellegű tulajdonszerzések után vagyonszerzési illeték nem kell fizetni, hiszen a házastársi illetve élettársi megállapodás keretében a bejegyző fél azt kapja, ami amúgy is az övé volt – vagyonszerzés nem történik.

4 / 4 oldal1234