külön vagyon címkével jelölt bejegyzések

Örököl-e a férj a házasság előtt vásárolt lakásból?

Share Button

43 éves elvált nő vagyok, 12 éves kislányommal és élettársammal élek a 2013 óta saját lakásomban.

Jövő hónapban házasságot kötök élettársammal. A kérdésem az lenne, hogy esetleges elhalálozásom után a kislányom lesz-e az egyedüli örökösöm, vagy a leendő házastársam is tulajdonrészese lesz-e a házasság előtt megszerzett lakásomnak, haszonélvezet megilleti-e rá vonatkozóan?

A túlélő házastárs is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig annyit, mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne. Ezen felül az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

Ezen lakás tulajdonjogából azonban a túlélő házastárs tulajdonjogot nem örököl.

A külön vagyon milyen módon őrizhető meg, ha tulajdonosa házasságra lép?

Share Button

Lányom férjhez megy. 1994 óta tulajdonában van egy lakás. Az a kérdésem, hogy ezt a külön vagyont a halála esetén örökölheti-e a férje, ha ebben az ingatlanban laknak, élnek, vagy az unokám fogja teljes mértékben azt örökölni?

Olvastam, hogy a közösen lakott ingatlan egy gyermeknyi részére és haszonélvezeti jogra igényt tarthat a férj. Ez igaz? Ha igaz, akkor házassági vagyonjogi nyilatkozattal ez kivédhető-e?

Az a külön vagyon, mely egyben ági vagyon is, megtartja külön vagyoni jellegét a hagyatéki eljárás során is. Vita esetén bizonyításra szorul.

Ezért javasolt a házastársi vagyonjogi szerződésben rögzíteni, mely bizonyítékul szolgál. A túlélő házastársat az utolsó közösen lakott lakáson csupán haszonélvezeti jog illeti meg, továbbá a házastársi közös vagyonból 1 gyermek résznyi örökség.

 

 

Felel-e a házastársi külön vagyon a házastárs tartozásaiért?

Share Button

Házasságot készülök kötni, a leendő férjemnek van egy nagy adóssága, amit kb. 10 éve szerzett és még 10 évig fizetnie kell. Ha vele történik bármi a házasságunk alatt, ugye nem száll rám az adóssága?

Az én házasság előtt szerzett vagyonomból (kocsi, ház) nem kell azt kifizessem, ugye? Van egy fiai is, ő örökli, vagy ő sem?

A házastársi vagyonközösség ugyan felel mindkét házastárs tartozásáért, de a házastársi  külön vagyon nem. A házastárs külön vagyona mindaz ami a házassági életközösség előtt már meg volt.

Megszüntetett haszonélvezeti jog utólag visszaállítható-e?

Share Button

1997-ban lányunknak vásároltunk egy lakóházzal beépített ingatlant, amelynek vételárát teljes egészében saját anyagi eszközeinkből egyenlítettünk ki.

Férje ezt a tényt elismerte és okiratban rögzítve lett. 2013 évben a lányunk férje megjelent nálunk egyedül és azt mondta hogy a lányunkkal meg van beszélve hogy odaajándékozza fele arányban az ingatlant.

Továbbá kéri, hogy mondjunk le a haszonélvezeti jogunkról. Azt is közölte, hogy az ügyvédnél minden el van rendezve, másnap elvisz minket az ügyvédhez csak alá kell írni a szerződést. Ez meg is történt.

A lányunk nem közölte velünk csak utólag, hogy akkor már megromlott a kapcsolatuk és csak azért íratta rá a fele ingatlant, hogy megmentse a házasságukat .

Sajnos kimondták a válást, pedig szóban ígéretet tett, hogy nem fognak elválni. Szeretném kérdezni, hogy van-e valamilyen lehetőség arra,hogy legalább a haszonélvezeti jogot vissza lehessen állítani?

A szülői pénzből vásárolt ingatlan külön vagyoni jellege az ingatlan felének férj részére ajándékozásával megszűnt. A haszonélvezeti jogról lemondást csak új haszonélvezeti jog alapítással lehet helyreállítani.

A lányuk és férje között így kialakult tulajdonközösség olyan osztatlan közös tulajdon, amelynek a lányukat illető felén az Önök haszonélvezeti joga áll. E haszonélvezeti jognál fogva a fél ingatlant életük végéig Önök használhatják, de a másik felét a férj használhatja.

Ebben a bonyolulttá vált jogi helyzetben megoldás lehet, ha Önök akarják használni a teljes ingatlant haszonélvezettel, hogy vásárolják vissza a férjtől az Ő fél ingatlanára a haszonélvezeti jogukat, ha ingyenesen az eredeti állapotot a férj nem hajlandó visszaállítani.

A haszonélvezeti jog értékét az illeték törvény 72. §-a szerint lehet megállapítani, pl. ha az ingatlan fele 10 m Ft értékű és Önök 65 év felettiek, akkor a haszonélvezeti vételének értéke 2 m Ft.

Ha a haszonélvezet visszaállításától a férj elzárkózik és az ingatlan használata során vita keletkezik, javaslom, hogy egyik fél váltsa meg a másik ingatlan részét, vagy az ingatlant közösen értékesítsék, vagy  a közös tulajdon megszüntetését kérjék a bíróságtól.

Milyen feltételekkel vásárolhat EU-s állampolgár lakást Magyarországon?

Share Button

Lakást veszünk a férjemmel Budapesten aki angol állampolgár. Szeretném tudni, milyen formában lenne legkedvezőbb számunkra a lakásvásárlás?  Ha már házasok vagyunk mindegy melyikünk nevére írjuk az adásvételi szerződést?

Tudom hogy neki is kell illetéket fizetnie. Brit állampolgár másképp adózik? Milyen különbség van, ha magyar állampolgár, vagy ha külföldi  vesz lakást házasságkötés után?

Tagállami állampolgár azonos elbírálású mint a magyar. Vagyonszerzési illetéket ( 4% a vételár után) ugyanúgy fizet.

Ha egy éven belül volt lakáseladás akkor csak a különbözet után kell fizetni az illetéket.

Házastársak – ha közös vagyonuk terhére vásárolnak ingatlant – jó ha mindkettőjük nevére ( 1 / 2 – 1 / 2 –ed ) teszik.

Ha  csak egy névre vásárolnak – de közös  vagyonból – akkor a nem bejegyzett tulajdonost ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak kell tekinteni és jogilag ő is az ingatlan felének a tulajdonosa.

Más a helyzet ha külön vagyonú pénz van a vásárlásba beleforgatva: akkor  csak egy névre javasolt a vásárlás.

5 éven belül ha eladásra kerül a vásárolt ingatlan – és többért adják el mint vették –  16 % személyi jövedelemadót kell fizetni utána.( 5 év után bármennyiért el lehet adni ,nem kell utána SZJA-t fizetni)

Javaslom: mindkettőjük nevére vásároljanak.

 

Illetékmentes ajándékozás

Share Button

Arra gondoltam, hogy most (még le sem vette a földhivatal a haszonélvezetet), mindkét fél ingatlanomat a házastársamnak ajándékozom.

Ha a házastársamnak ajándékozom a nevemen lévő fél részeket, akkor, mint külön vagyonból történt ajándékozás is illetékmentes, vagy csak ha a közös vagyonból történt volna az ajándékozás? (Mindkét ingatlant még házasságkötésünk előtt örököltem, külön vagyonom).

Ha illetékmentes az ajándékozás, a NAV felé be sem kell azt jelenteni?

A házastársra ajándékozásnak nem akadálya az özvegyi jog – de javaslom ajándékozás előtt halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával töröltesse az özvegyi jogot az Ön ingatlanrészeiről.

A házastársa illetékmentesen szerezheti meg az ajándékot.

Az okiratot szerkesztő ügyvéd jelenti le az ajándékozás tényét a NAV-nak.

 

A házassági szerződés előnyei

Share Button

Házasságkötés előtt állunk. Olyan sok rosszat hallani a válások kapcsán felmerülő vagyoni vitákról, hogy úgy döntöttünk, házassági szerződést kötünk. Kíváncsi lennék véleményére, javasolja–e a házassági szerződést, miért előnyös házassági szerződést kötni?

A házasság megkötésével az életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ez azt jelenti, hogy minden közös tulajdonnak számít, amit a házasság időtartama alatt akár együttesen, akár külön-külön szereznek. Ilyen például a munkabér, a jutalom és a vállalkozásból származó jövedelem, a házasság fennállása alatt szerzett üzletrész, de ide tartozik  a külön vagyonba tartozó ingatlan bérbeadásából származó jövedelem is .

A házastársi közös vagyon alól kivétel az a vagyon, amely valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Ez lehet a házasságkötéskor már meglévő, a házasság fennállása alatt örökölt vagy ajándékba kapott, illetve személyes használatra szolgáló vagyontárgy. Ide tartoznak a különvagyon értékén későbbiekben megszerzett vagyontárgyak is.  Válás esetén a házastársi  közös vagyon fele-fele arányban oszlik meg.

A családjogi törvény  lehetőséget biztosít arra, hogy a házasuló felek, illetve a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat  szerződéssel rendezzék.

A házassági szerződésben a házasulók a törvénytől eltérően is meghatározhatják, hogy mi kerüljön a közös, illetve a különvagyonba. Válás esetén így vita nélkül zajlik le a vagyonmegosztás. Házassági szerződés tehát a házasságot megelőzően és annak fennállása alatt is köthető, és annak hatálya nem csak a már meglévő, hanem a jövőben megszerzendő vagyontárgyakra is kiterjedhet.

A szerződés érvényességéhez annak ügyvédi okiratba foglalása szükséges, annak tartalma utóbb a felek közös megegyezésével szabadon módosítható, felbontható vagy megszüntethető.  Válás esetén házassági szerződés  hiányában – ha  a felek megegyezni nem tudnak –  a bíróság dönthet  a házassági vagyon megosztásáról. A bírósági eljárás akár évekre is elhúzódhat. Az elhúzódó eljárás költsége sokszorosa lehet  a házassági okirat költségénél.

Különösen akkor ajánlott a házassági szerződés megkötése ha az egyik házasuló fél jelentős adóssággal lép be a házassági közösségbe.

Házassági életközösség

Share Button

Férjemmel 1990-ben házasodtunk, de 2004 óta külön háztartásban élünk. A válásra különböző okok miatt még nem került sor.

Külön élésünk óta férjem nagy adósságokat halmozott fel, és a hitelezők engem zaklatnak. Szeretném tudni, köteles vagyok e helytállni a férjem adósságaiért?

A Családjogi törvény szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik.

Szabályként fogalmazható meg, hogy  a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Ami nem közös vagyon, az a házasfelek különvagyona

A házastársi vagyonközösség nem a házasság idejére, csupán az arra az időszakra vonatkozik, amikor a felek között életközösség áll fenn. Ez általában egybeesik a házassággal, ám előfordulhat, hogy a felek között a házasság ugyan fennáll, de az életközösség már nem. Tipikusan ilyen helyzet áll elő a válásoknál különösen a válás előtti időszakban.

A törvény nem definiálja a házassági életközösséget. A bírói gyakorlat szerint az életközösség közös háztartást, közös gazdálkodást és benső házaséletet jelent a házastársak között. Az életközösség megszűnése csak akkor állapítható meg, ha valamennyi vonatkozásban megszűnik a felek együvé tartozása.

Az életközösség átmeneti jellegű megszakítása – ha vagyonmegosztás nem történt – a vagyonközösséget nem szünteti meg.

Nem képezi a házastársi közös vagyon részét az, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

A házastárs különvagyonához tartozik:

– a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

– a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,

– a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,

– a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Szabály az is , hogy bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, jogügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni azzal , hogy a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.

Kivételt képez ez alól, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá.

Az ügylet megkötésében részt nem vett házastárs azonban bizonyíthatja, hogy az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett, hogy ő az ügylethez nem járult hozzá. A kérdés megválaszolása eldöntésénél ennek a körülménynek van igazi jelentősége. Ezt azonban csak az összes körülmény ismeretében lehet megválaszolni.

A válasz  összefoglalása: A házastárs által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben fennálló anyagi felelősség alól a közös háztartásban élő másik házastárs csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy nem járult hozzá az ügylethez, és erről az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett. Másik esetben, ha a házasság ugyan fennáll, de az életközösség ténylegesen megszakadt a házastársak között.

Házastársi közös vagyon

Share Button

Házasságunk alatt a férjem külön vagyonából ingatlant vásároltunk, de házasságkötéskor nem írtunk vagyonszerződést, melyben leírtuk volna, hogy van a férjemnek külön vagyona.

Csak a férjem nevére került az ingatlan, mert én sajnos bar listás vagyok. A kérdésem az, hogy ügyvéd előtt kell-e nyilatkozni, és mikor?

Az ingatlan a napokban kerül bejegyzésre a férjem nevére a földhivatalban. 

A házastársi közös vagyon mindaz, ami nem tartozik valamelyik fél külön vagyonába.

A házastárs külön vagyonához tartozik:

a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, 

a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,

a külön vagyon értékén szerzett vagyontárgy. Az ingatlan jogi sorsa a jogszabálynak megfelelően alakult – ezért külön nyilatkozatra nincs szükség.

Külön vagyon öröklése

Share Button

Adott egy idősebb házaspár, néhány évi házassággal, mindkettő külön vagyonnal – lakás- rendelkezik. Az egyik lakásában laknak.

Ha az a fél meghal, akinek a lakásában laknak, mi a helyzet örökösödés, haszon- élvezet terén?

A különvagyon halálesetén is az marad, tehát a házastárs nem örökli, nem keletkezik özvegyi joga rajta. Ha a lakott lakásra szerződéses haszonélvezetet nem lapítottak a másik házastárs javára – a birtoklás és használat joga is megszűnik.

A törvényes örökösök kérésére a lakást el kell hagynia és sajátjába költöznie.

 

2 / 2 oldal12