Magyar Állam címkével jelölt bejegyzések

Ha a gyerekek visszautasítják az örökséget, ki örököl helyettük?

Share Button

öröklési reHa a gyermekeim visszautasítják a hagyatékot, akkor az Ő részüket  papírforma szerint én öröklöm, vagy az államra száll?

Ha gyermekei visszautasítják az örökséget az ő leszármazóik örökölnek (ha vannak). Ha nincsenek a Magyar Állam lesz a gyermeki örökrész örököse.

Gyermekei visszautasítása miatt Ön nem örökölheti a gyermekei örökrészét. Ez csak úgy lehetséges, ha a hagyatéki eljárásban egyezséget köt gyermekeivel akik örökrészüket Önnek ajándékozzák.

E körben fontos tudni, hogy ha van hagyatéki tartozás azért az ajándékozó gyermekek is felelnek.

Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ne örököljünk adósságot?

Share Button

A bátyám szerencsejáték függő, időszakosan adósságot halmoz fel. Felesége nincs, gyermeke nem született. Négyen vagyunk testvérek, és még élnek a szüleink.

A bátyám halála esetén ki örökölné az adósságot? Esetleg van bármilyen lehetőség lemondani róla vagy elkerülni az öröklés lehetőségét?

Örökölni nem kötelező. A hagyatéki tárgyaláson az örökséget vissza lehet utasítani, ha minden örökös visszautasítja örökségét, kényszerörökös a magyar állam lesz.

Felajánlható-e az örökölt házrész a Magyar Állam javára?

Share Button

Kérdezni szeretném, hogy 1/3 részben szüleimtől megörökölt kertes ház részemet felajánlhatom-e a Magyar Állam javára?

Belterületi lakóingatlan tulajdoni hányadot a hagyatéki eljárást követően a Magyar Államnak felajánlani nem lehet. A hagyatéki eljárásban lett volna lehetőség az örökség visszautasítására, melynek során a Magyar Állam lett volna a kényszerörökös.

 

Ki örököl, ha nincs vér szerinti örökös?

Share Button

Édesapám halála után az ingatlan tulajdonjogát 1/2-1/2 arányban örököltem a második házasságbeli özveggyel, annak holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten az én tulajdoni részemen is. Az özvegy 80 éves,van egy 72 éves öccse. Amennyiben az özvegy elhalálozik és él az öccse, gondolom ő lesz az örököse az özvegy 1/2 tulajdonrészének az ingatlanban.

Kérdésem lenne, ha az özvegy egyetlen vér szerinti hozzátartozója előbb halálozik el, mint az özvegy-ki örökli az özvegy tulajdon részét?

Több változatot hallottam: A magyar állam az örökös és piaci alapon visszavásárolhatom az 1/2 tulajdont az államtól. A másik változat szerint ebben az esetben az a személy az örökös-akinek valami tényleges”köze” van az ingatlanhoz-tehát én lennék az örökös.

Az első verziót támogatja a Ptk., azaz ha örökhagyónak nincs törvényes magánszemély örököse úgy kényszerű örökös a magyar állam lesz. A tulajdonos társ a Magyar Államtól vásárolhatja meg az örökséget.

Eladható-e osztatlan közös tulajdonú mezőgazdasági terület egy része?

Share Button

Egy zártkerti ingatlanról – szőlő,gyümölcsös – van szó, amely 1/2 részének vagyok tulajdonosa.A másik 1/2 tulajdonosa az állam. 

Sajnos a részemet nem vonattam ki művelés alól, amikor erre egyszerűen lehetőség lett volna, mivel nem voltam tisztában ennek következményeivel.Most van valaki, aki megvenné az én tulajdonrészemet, vállalva, hogy a másik 1/2 részt majd valahogy megveszi, megszerzi stb. a másik tulajdonostól.

Amióta ez komolyabban felmerült,mindenféle rémtörténetet hallottam a művelés alóli kivonás bürokratikusságáról.

A kérdésem az, hogy amíg nincs kivonva művelés alól, eladhatom-e hivatalosan a részemet, és majd az új tulaj intézi a kivonatást,vagy nekem kell intéznem az egészet, és addig kétséges lesz az eladás jogszerűsége.

Az ingatlan fele önállóan forgalom képes, eladható. Elővásárlási jog illeti a tulajdonostársat, ha van hegyközség annak tagjait, földműveseket.

Az adásvétel kifüggesztés és jóváhagyás után érvényes, mely kb. 6 hónapot vesz igénybe. A vevő a tulajdoni joga bejegyzését követően intézheti tovább az ingatlan jogi sorsát.

Javasolt az ingatlan természetben eladói kizárólagos használati helyét és mértékét a szerződésben rögzíteni vagy ahhoz vázrajzként mellékelni.

Megvásárolható-e a Magyar Államtól az osztatlan közös ingatlan másik fele?

Share Button

Gyermekeim visszautasították az édesapjuk halála alkalmával az öröklést, így az ingatlanom, melyben én lakom 1/2 része a Magyar Állam tulajdonába került. Az ingatlan másik fele az én tulajdonomban van. Kérdezem, hogy én visszavásárolhatnám-e a Magyar Államtól az 1/2 részt?

A Magyar Államkincstár illetékes megyei igazgatóságával felveheti a kapcsolatot az ½-ed ingatlanrész megvásárlására vonatkozóan. Fontos tudnia, ha a Magyar Állam a tulajdonát képező ingatlanrészt más személynek értékesítené, Önnek elővásárlási joga van, kivéve az árverést.

Hogyan hasznosítható az osztatlan közös tulajdonú ingatlan?

Share Button

Férjem házasságkötésünket megelőzően két évvel vásárolt egy fél házat, melyet fel is újítottunk.

Mivel időközben én is házat vásároltam, ahol jelenleg élünk, arra gondoltam, talán érdemes volna kiadni, vagy eladni.

A ház fél tulajdonosa a MÁK, akit a megvásárláskor értesítettünk, de nem reagáltak azóta sem. Volna érdeklődő albérlőnek, de nem tudom, hogy mivel a férjem 1/2 részben tulajdonos, így kiadhatja-e a fél házat, mert legalább karbantartanák az albérlők.Így viszont csak tönkremegy, főleg télen fűtés és karbantartás hiánya miatt.

Milyen egyéb kötelezettségünk lenne, ha albérletbe adnánk?

Előzetesen a közös tulajdonú ingatlan használatáról tájékoztatom:

A köztudatban az az általános nézet, hogy  közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelő nagyságú területet használhatnak az ingatlanból. A közös tulajdon osztatlanságából az következik hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára.

A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására. Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak az a korlátja  hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a másik  tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogai, érdekei ne  sérüljenek.

Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a másik tulajdonost az ingatlan használatából – ha használni akarja. Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot.

Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban. Az előzőekből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja  és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból.

Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek. A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant.

Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával.

Analógiával az ingatlan hasznosítására is a fent elmondottak irányadóak.

Fontos tudni, hogy az illetékes önkormányzat közös tulajdon esetében  megköveteli a tulajdonostárs hozzájárulását a bérbeadáshoz.

A rövid vagy hosszú távú bérbeadás  szabályairól könyvelőiroda tud felvilágosítást nyújtani.

Eladás:

a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Az okiratot szerkesztő ügyvéd 15 nap felhívással tértivevényes ajánlott levélben  fogja megkeresni hogy él-e ezen jogával. Ha nem válaszol, a vélelem hogy nem élt. Tehát a fél ingatlan eladható,javaslom bízzon meg a vevő keresésével ingatlanirodát.

Hogyan szabadulhatnak meg az örökösök az örökölt Kft.-től?

Share Button

Egyszemélyes (Kft)társaság ahol a tulajdonos és az ügyvezető egyazon személy, akinek halálát követően hogyan lehet a leszármazott utódoknak az örökségtől „megszabadulniuk”, miután a kft- nek nincs vagyona, csak felhalmozott adó tartozása a NAV felé?

A társasági üzletrész ugyanúgy a hagyaték tárgya, mint egy ingatlan vagy bankszámlán lévő pénz. Ha az örökös nem kívánja a hagyatékot megörökölni, azt a hagyatéki eljárás során tett nyilatkozatával visszautasíthatja. Ilyenkor a következő örökös lenne az örökös, de ha minden örökös visszautasít az üzletrészt a Magyar Állam örökli meg. Fontos tudni, hogy csak a teljes hagyatékot lehet visszautasítani.

Nem földműves magánszemély örökölhet-enem egyenes ági rokontól 17 hektár földet?

Share Button

Megörökölnék rokonomtól egy 17 hektár méretű termőföldet. Nem vagyok egyenes ági leszármazott, nem élnek egyenes ági leszármazottak. Nincs gazda képesítésem. A kérésem a következő, mivel nem vagyok jogosult a föld tulajdonjogának megszerzésére, az állam, vagy illetékes szervek a föld forint értékét kifizetik, vagy arra sincs jogosultságom?

Föld tulajdonjogát örökléssel (kifüggesztés nélküli adásvétellel, ajándékozással) csak közeli hozzátartozó szerezheti meg, akik közül a legutolsó a testvér. Ha végrendelet másnak juttat földet a végrendelet érvénytelen, legalábbis ebben a részében. Ha nincs örökös az örökség tárgyát képező földet (minden más hagyatékkal együtt) a Magyar Állam örökli.

 

Örökség visszautasítása esetén kire száll az örökség?

Share Button

Olyan kérdésem lenne, hogy édesapám 2 napja hunyt el és az örökséget vissza fogom utasítani! Ha én mint egyenes ági (egyetlen gyerek) rokon teljes mértékben visszautasíthatom? Ha igen, akkor utána kiket keresnek meg vagy az államra száll át az egész vagyon?

A visszautasítás csak a teljes örökségre lehetséges.Aki visszautasít , nem örököl. Ha van soron következő örökös akkor az örököl, ha nincs a Magyar Állam lesz az örökös.

1 / 2 oldal12