Magyar Állam címkével jelölt bejegyzések

Hogyan hasznosítható az osztatlan közös tulajdonú ingatlan?

Share Button

Férjem házasságkötésünket megelőzően két évvel vásárolt egy fél házat, melyet fel is újítottunk.

Mivel időközben én is házat vásároltam, ahol jelenleg élünk, arra gondoltam, talán érdemes volna kiadni, vagy eladni.

A ház fél tulajdonosa a MÁK, akit a megvásárláskor értesítettünk, de nem reagáltak azóta sem. Volna érdeklődő albérlőnek, de nem tudom, hogy mivel a férjem 1/2 részben tulajdonos, így kiadhatja-e a fél házat, mert legalább karbantartanák az albérlők.Így viszont csak tönkremegy, főleg télen fűtés és karbantartás hiánya miatt.

Milyen egyéb kötelezettségünk lenne, ha albérletbe adnánk?

Előzetesen a közös tulajdonú ingatlan használatáról tájékoztatom:

A köztudatban az az általános nézet, hogy  közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelő nagyságú területet használhatnak az ingatlanból. A közös tulajdon osztatlanságából az következik hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára.

A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására. Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak az a korlátja  hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a másik  tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogai, érdekei ne  sérüljenek.

Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a másik tulajdonost az ingatlan használatából – ha használni akarja. Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot.

Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban. Az előzőekből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja  és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból.

Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek. A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant.

Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával.

Analógiával az ingatlan hasznosítására is a fent elmondottak irányadóak.

Fontos tudni, hogy az illetékes önkormányzat közös tulajdon esetében  megköveteli a tulajdonostárs hozzájárulását a bérbeadáshoz.

A rövid vagy hosszú távú bérbeadás  szabályairól könyvelőiroda tud felvilágosítást nyújtani.

Eladás:

a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Az okiratot szerkesztő ügyvéd 15 nap felhívással tértivevényes ajánlott levélben  fogja megkeresni hogy él-e ezen jogával. Ha nem válaszol, a vélelem hogy nem élt. Tehát a fél ingatlan eladható,javaslom bízzon meg a vevő keresésével ingatlanirodát.

Magyar Állam nevén lévő ház esetében ki gyakorolja a tulajdonosi jogokat, kitől lehet azt megvásárolni?

Share Button

Amikor lemondanak az örökösök az örökségről, és az a Magyar Állam nevére kerül, meg lehet -e vásárolni? Ha igen, kit kell keresni?

Az öröklésre vonatkozó jogszabályok értelmében, amennyiben más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az államot az örökség visszautasításának joga – ellentétben más örökösökkel – nem illeti meg, így a Magyar Állam egyben szükségképpeni örökössé is válik. A szabályozás szerint törvényes öröklés esetén az MNV Zrt. gyakorolja az örököst megillető jogokat és viseli a hagyatékkal kapcsolatos terheket is.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elektronikus árverési portálján keresztül van lehetőség ingatlan és ingó megvásárlására.

Hogyan szabadulhatnak meg az örökösök az örökölt Kft.-től?

Share Button

Egyszemélyes (Kft)társaság ahol a tulajdonos és az ügyvezető egyazon személy, akinek halálát követően hogyan lehet a leszármazott utódoknak az örökségtől “megszabadulniuk”, miután a kft- nek nincs vagyona, csak felhalmozott adó tartozása a NAV felé?

A társasági üzletrész ugyanúgy a hagyaték tárgya, mint egy ingatlan vagy bankszámlán lévő pénz. Ha az örökös nem kívánja a hagyatékot megörökölni, azt a hagyatéki eljárás során tett nyilatkozatával visszautasíthatja. Ilyenkor a következő örökös lenne az örökös, de ha minden örökös visszautasít az üzletrészt a Magyar Állam örökli meg. Fontos tudni, hogy csak a teljes hagyatékot lehet visszautasítani.

Nem földműves magánszemély örökölhet-enem egyenes ági rokontól 17 hektár földet?

Share Button

Megörökölnék rokonomtól egy 17 hektár méretű termőföldet. Nem vagyok egyenes ági leszármazott, nem élnek egyenes ági leszármazottak. Nincs gazda képesítésem. A kérésem a következő, mivel nem vagyok jogosult a föld tulajdonjogának megszerzésére, az állam, vagy illetékes szervek a föld forint értékét kifizetik, vagy arra sincs jogosultságom?

Föld tulajdonjogát örökléssel (kifüggesztés nélküli adásvétellel, ajándékozással) csak közeli hozzátartozó szerezheti meg, akik közül a legutolsó a testvér. Ha végrendelet másnak juttat földet a végrendelet érvénytelen, legalábbis ebben a részében. Ha nincs örökös az örökség tárgyát képező földet (minden más hagyatékkal együtt) a Magyar Állam örökli.

 

Örökség visszautasítása esetén kire száll az örökség?

Share Button

Olyan kérdésem lenne, hogy édesapám 2 napja hunyt el és az örökséget vissza fogom utasítani! Ha én mint egyenes ági (egyetlen gyerek) rokon teljes mértékben visszautasíthatom? Ha igen, akkor utána kiket keresnek meg vagy az államra száll át az egész vagyon?

A visszautasítás csak a teljes örökségre lehetséges.Aki visszautasít , nem örököl. Ha van soron következő örökös akkor az örököl, ha nincs a Magyar Állam lesz az örökös.

Felajánlhatom -e ingatlanomat a Magyar Államnak?

Share Button

Két db Berettyóújfaluban található erdőrészletben (összesen 0,69+1,17=1,86 ha) erdőrészletben társtulajdonos az édesanyám. A területekre most adta ki a hatóság a felújítási kötelezést 2015 május 31 határidővel.

A területben 32 tulajdonos van, a területet soha sem láttuk, azt sem tudjuk ki termelte le.

Szeretnénk valamilyen módon megszüntetni a tulajdonrészt, mert költséges fenntartani, ugyanakkor haszonnal nem jár.

Milyen lehetőség van erre? Az államnak nem lehet ezt felajánlani?

Az államnak hagyatéki eljárásban fel lehet ajánlani az erdőt, amelyet a Magyar Állam köteles elfogadni.

Nem hagyatéki eljárásban javaslom, valamely tulajdonos társ részére az erdő eladását. Ajándékozni is lehet erdőt, de csak közeli hozzátartozónak, vagy egyháznak. Ez utóbbi tűnik a legjobb megoldásnak az Önök számára.

Felajánlha-e az örökölt föld a Magyar Államnak?

Share Button

Ha nincs szükségünk az örökölt földre mit tehetünk a hagyatéki eljárás során? Igaz, hogy fel lehet ajánlani a Magyar Államnak

A mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld öröklését a Magyar Állam részére fel lehet ajánlani és azt a felajánlással elfogadottnak kell tekinteni anélkül, hogy a Magyar Állam résztvevője lenne a hagyatéki eljárásnak. Ez azt is jelenti, hogy nem kell nyilatkoztatni az Állam képviselőjét, hogy elfogadja-e azt az ingatlant vagy vagyontárgyat. Ilyen esetben a közjegyző a hagyatékot ajándékozás jogcímén adja át a Magyar Államnak. Az Állam részére való felajánlás az örökösként érdekeltnek a hagyatéki tartozásokért való felelősségét nem érinti. A felajánlással a terhek nem szállnak át az Államra azaz a hitelezők a felajánló örökösön fogják behajtani a tartozásaikat, figyelemmel természetesen arra, hogy az örökös a hagyatéki vagyonnal, illetve annak értéke erejéig felel.