mezőgazdasági szakigazgatási szerv címkével jelölt bejegyzések

Haszonbérbe adható-e az a termőföld, melynek tulajdonosa szerződésben vállalta, hogy a föld használatát másnak nem engedi át?

Share Button

A tulajdonos jogszerűen haszonbérbe adhatja-e azt a 2015-ben vásárolt (szántó művelési ágú) termőföldjét, ha a termőföldről kötött adásvételi szerződésben vállalta, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalta, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig – a törvényben meghatározott esetek kivételével – más célra nem hasznosítja?

A kötelezettség-vállalás a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 13.§-án alapul. Nem áll fenn a törvény 13. § (2) bekezdésében említett egyetlen feltétel sem.

Ha nem adhatja az új tulajdonos haszonbérbe a termőföldet a szerzéstől számított 5 esztendeig, s azt mégis megteszi, milyen hatóság léphet fel ellene és milyen szankcióra számíthat?

Ha a tulajdonos / földhasználó nem tartja be a szerzéshez vállalt kötelezettségét, az illetékes jegyző felhívja a figyelmet a jogszabálysértésre és határidő tűzésével felszólítja a jogszerű állapot.

Ha  a felszólítás eredménytelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld szerzéskori aranykorona értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő mulasztási bírságot szab ki.  A bírság ismételten kiszabható és adók módjára behajtandó köztartozás. Ha  a bírság ellenére további 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot a föld kényszerhasznosításba vétele történik.

Külterületi ingatlanrész vásárlása

Share Button

Külterületen vásároltam kert besorolású ingatlant, és a “macerák” ellenére fellelkesülve, gondoltam a mellette lévő kertekből próbálok még venni.

A szomszédok részéről ment is volna a dolog, de amikor utána néztem a földhivatalban, kiderült, hogy az egyik résztulajdonosnak NAV általi végrehajtás van a bejegyezve (az egész földdarab értékéhez képest annak többszöröse).

Egy másik kert ugyancsak résztulajdonosának pedig jelzálog van bejegyezve a nevére az adott kert földhivatali adataiban.

Meg lehet-e vásárolni esetleg a nem terhelt tulajdonrészeket, úgy, hogy károsan ne érintsenek a ráterhelt tartozások? Milyen módja van ennek, ha van egyáltalán értelme?

A tehermentes tulajdoni hányadra köthető adásvétel. Tehermentes ingatlanrész tulajdoni hányada vásárlása esetén a vevő tehermentesen szerzi meg a vásárlás tárgyú ingatlan tulajdoni illetőséget.

Az adásvételi szerződést-mert annak tárgya földtörvény hatálya alá tartozik-ki kell függeszteni, és a mezőgazdasági szakigazgatási szervnek azt jóvá kell hagynia.

A kifüggesztés mentesít -e az elővásárlási jogosultak egyéb módon történő értesítése alól?

Share Button

A kifüggesztés mentesít-e az elővásárlási jogosultak egyéb módon történő értékesítése alól?

Szükséges-e közvetlen vételi ajánlatot küldeni valakinek(állam, társtulajdonos, szomszéd…)?

A kifüggesztést követően a mezőgazdasági igazgatási szerv vizsgálja meg a szerződést, majd ha jóváhagyja továbbküldi a helyi földbizottságnak, akik ha szintén jóváhagyja, akkor visszaküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére?

A Magyar Állam a kifüggesztéssel értesül az elővásárlás lehetőségéről.

Tulajdonostársaknak közvetlenül meg kell küldeni a szerződést, 60 napos elővásárlási joggyakorlás lehetőségével (nem elég a kifüggesztés). A kifüggesztés, és a ptk. szerinti elővásárlási joggyakorlás párhuzamosan zajlik. A szomszéd a kifüggesztéssel értesül.

Ha lenne nemzeti park, annak is közvetlenül kellene megküldi a szerződést, mint elővásárlási jog jogosultnak.

A kifüggesztést követően a Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervezet vizsgálja meg a szerződést, és hagyja jóvá.

A földbizottságok nem alakultak meg, helyettük a NAK jár el.